A piros társalgóban Jánosi András és zenekara fogadta a képviselőket, azt a hagyományt támasztották fel, hogy a reformkorban Bihari János cigányzenekara játszott az érkező honatyáknak.
A Himnusz eléneklése után a köztársasági elnök beszédet mondott.
Áder: senki sem kérdőjelezheti meg
"Tisztelettel köszöntöm az alakuló ülés résztvevőit. A képviselők 2014. évi választását követő új Országgyűlés alakuló ülését megnyitom" – Áder János így indította útjára az új ciklust.
|
Áder János a létező leghivatalosabb szavakat választotta az ülés megnyitásához
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Egy hónappal ezelőtt, április 6-án a magyar választók döntöttek – kezdte beszéde politikai részét a köztársasági elnök. Döntöttek arról, hogy kikre bízzák politikai képviseletüket, arról, hogy milyen összetételű legyen az új Országgyűlés. És döntöttek arról, hogy kikre testálják a kormányzás felelősségét a következő négy évben.
A választásokon Önök jogot és felhatalmazást kaptak arra, hogy a nemzet, az ország ügyeit megvitassák, hogy nemzetünk sorsát befolyásoló döntéseket hozzanak, hogy személyes és közösségi életünket szabályozó törvényeket alkossanak – mondta. A jogorvoslati eljárásokat befejezve a nemzeti választási bizottság április 30-án megállapította a végeredményt, az Alkotmánybíróság meg döntött. E két döntést követően senki sem kérdőjelezheti meg a választások tisztaságát, választási rendszerünk alkotmányosságát, a leendő kormány legitimitását – hangoztatta az államfő.
Mindenekelőtt az alaptörvény 16. cikkelyének 3. bekezdése szerint a tegnapi megbeszélésüket követően felkérte Orbán Viktort miniszterelnöknek, aki a felkérést elfogadta. "Javaslom, hogy az Országgyűlés Orbán Viktor urat válassza meg Magyarország miniszterelnökének!" – mondta a létező leghivatalosabb nyelvezethez visszatérő Áder János.
Az államfő Deák Ferenc gondolatait idézte: "Ha visszatekintünk a múltra, örömmel kecsegtetem magam azon hittel, hogy hazánk sorsa javult. De nem szabad csak a múltra tekintenünk, tekintenünk kell főképp a jövőre."
|
A jelenleg ügyvezető kormányfő és helyettese képviselőként szavazza meg a napirendet
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
– Az Alaptörvény kiállta a jogállamiság próbáját, hiszen a választáson egyértelműen állást foglaltak erről – mondta Áder (a parlamentben minden képviselőnek még az ülés előtt kikészítették az alkotmány díszkiadását).
– Nem érdemes vitát folytatni arról sem, hogy a magyar XX. századi Magyarország vállal-e közösséget a múlt megbocsáthatatlan bűneivel. Mert a válasz egyértelmű, nem vállal, sem a fasizmus nemzetiszocialista, sem a kommunista rezsim fájdalmas, milliókat megnyomorító örökségével – emelte ki, és hozzátette: nekünk egyetlen utunk marad, hogy lélekben az áldozatok oldalára állunk.
Szeretem azokat, akik ellenfeleink
Nem lehet olyan ok, amely jogossá, megengedhetővé tenné, hogy vallása, származása, társadalmi hovatartozása miatt vagy bármely más okból valakit megbélyegezzenek – mondta az államfő. Minthogy olyan ok sem létezhet, amely elfogadhatóvá, megengedhető tenné, hogy ezek miatt bárki is úgy érezze, hogy törvényeken felül áll, és ezért nem vonatkoznak rá a nemzet tagjainak békés együttélésének szabályai és a kötelezettségek.
|
A miniszterelnökségi és a frakció-mindenes az alakuló ülésen
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
– Kívánom, hogy a magyar Országgyűlés valamennyi pártja ennek tudatában végezze munkáját. Ezek biztosítják nemzetünk egységét – hangoztatta a köztársasági elnök.
Az államfő úgy folytatta, amikor a deáki tanácsot megfogadva tekintetünket előreszegezzük, fel kell tenni a kérdést: milyen lehetőségek között élnek majd a magyarok 25-30-50 év múlva? Amit teszünk ma földjeinkkel, vizeinkkel, az az utánunk következő nemzedék sorsát is érinti, és az ő gyermekeikét. A fenntartható fejlődés olyan szlogen, amelyet nap mint nap érdemes bölcsen mérlegre tenni – mondta.
Az elmúlt 25 évre visszatekintve, arra, hogy mit akart, miben hitt a rendszerváltás Magyarországa, a lényeget két szóban is megragadhatjuk: Magyarország polgárai szabadságot és jólétet akartak. Szabadságot: a hazánkban állomásozó szovjet csapatok kivonását, szabad vállalkozást, szabad sajtót, szabad kulturális életet és a határok szabad átjárhatóságát. A szabadság nemzeteként Európa és a világ szabad országaihoz akartunk tartozni a kommunista blokk börtönszerű bezártsága helyett. A szabadság mellett pedig jólétet akartunk, ha nem is azonnal, de belátható időn belül, hogy felzárkózhassunk a Nyugathoz – emlékeztetett Áder János.
Míg szabadságvágyunk követelései lépésről lépésre teljesültek, a tisztes polgári lét ma még korántsem vált elérhetővé mindenki számára – mondta. Ezért a következő feladatot hazánk nyugatos polgárosodásának megerősítése jelenti, hogy a következő Országgyűlés képviselői ne pironkodva álljanak majd, hogy miért is nem tudtunk élni a szabadság lehetőségével.
"Az önök felelőssége óriási. Az április 6-i eredmény arra kell intsen mindenkit, hogy a magyar nemzet befejezettnek tekinti a rendszerváltás hosszúra nyúlt folyamatát. A népakarat egyértelmű kinyilvánítása arra kell intse a pártok képviselőit, hogy az árnyékbokszolás sehova sem vezet" – figyelmeztette az alakuló ülés résztvevőit Áder János, aki szerint a magyar polgárokat inkább az a kérdés érdekli: miként tehetjük jobbá közös életünket, sikeresebbé nemzetünket.
|
Főre pontosan kétharmad
Beliczay László / MTI |
Majd Áder ismét Deák Ferenc gondolatait idézte: "ha Isten eddig megsegített bennünket, a magunk iparkodása és Isten segítsége talán tovább visz azon a pályán, melyen a haza jövőjét biztosítani és minden lakójának jobblétét elérni akarjuk. Véleménykülönbségek voltak a politika és az emberi működés minden terén. Nem is volna jó, ha a politika terén ne volna különbség, mert éppen a véleménykülönbség által őrlődhetik ki az igazság. Nem sajnálom, sőt óhajtom, hogy véleménykülönbségek igen fontos tárgyakban is legyenek. Szeretem a honpolgárok azon részét, akik ellenfeleink. Azt adja Isten, hogy legyenek ellenfeleink, de polgár polgártársának, ha ellenfele is, ellensége ne legyen."
Magam is ezt kívánom – intette végül Áder János az alakuló ülés résztvevőit, a következő parlament képviselőit –, kívánom, hogy soha ne feledjék azt a négy szócskát, amit Kölcsey hagyott ránk: A haza minden előtt.
Turi-Kovács nem fél dicsérni
Ezt követően Áder János felkérte a 78 éves Turi-Kovács Bélát, hogy korelnökként kezdje el munkáját. Az Országgyűlésnek pedig eredményes munkát kívánt.
A volt kisgazda képviselő azt mondta, köszöntője nem lehet programbeszéd, nem több annál, mint egy megválasztott képviselő gondolatai, vágyai, elképzelései múltról, jelenről és jövőről, "amelyet csak Isten kiváló kegyelménél fogva" mondhat el, mivel ő bizonyult a legidősebbnek.
|
Bajnai Gordon és Szabó Tímea keresi helyét a Házban
Kurucz Árpád / Népszabadság |
A magyar demokrácia ünnepének nevezte az ülést. "Annak a népnek az ünnepe, amely megválasztotta, és el is várja, hogy bizalma alapján teljesüljenek reményei, vágya. Az 1990-et követő kormányváltások rendszeresen nem voltak többek, mint hogy egyik kormány váltotta a másikat, és nagyjából folytatta azt a politikát, amit egyszer bal-, majd jobboldalinak neveztek, de lényegi változást nem hozott – tartott visszatekintést a pulpitusról Turi-Kovács Béla.
Természetesen Orbán Viktor első kormányra lépését emelte ki eképpen: 1998 volt az, amikor egy nagyon fiatal miniszterelnök azt találta mondani, hogy ez több, mint kormányváltás. Hogy ennek nem lett folytatása, az a 2002-es választáson múlott – tette hozzá.
– A súlyos válság egyértelművé tette, hogy 2010-et követően Magyarországon ugyanazt nem lehet folytatni, amit korábban a kormányok folytattak. A 2010-es választások után egyértelmű volt az üzenet, Magyarországnak új utakat kell keresni, amely magyar, de illeszkedik az európai népeik nagy családjához. Ezt az utat 2010-től 2014-ig nehezen, sokszor gonddal és bajjal úgy jártuk végig, hogy a négy évet sikeresnek mondhatjuk – összegzett Turi-Kovács.
– Nem én mondom sikeresnek – tette gyorsan hozzá. Sokan hangoztatták a választás előtt, hogy ez a választás népszavazás lesz, arról, hogy vajon jó úton haladt-e Magyarország, azt az utat választotta-e, amely tud az országnak új erőt, lehetőséget biztosítani. Ahogy a köztársasági elnök mondta, a választások tisztán, demokratikusan lefolytatásra kerültek, és a nép az, amelynél fenségesebb a politikában nem létezik, egyértelműen, világosan állást foglalt a folytatás mellett – közölte.
Turi-Kovács Béla önkritikát is gyakorolt, azt mondta, valamennyien tudjuk – és nem csak én gondolom így –, hogy nem ugyanúgy folytatjuk. Voltak, amiben esetleg az idő rövidsége miatt, éppen a gyorsaság miatt, amire a T. Ház rákényszerült, hogy meg tudjunk az időnek felelni, hibáztunk. De a túl gyorsan hozott törvények hibáit ki tudjuk javítani – ígérte, hozzátéve: az alapvető célunk nem lehet más, mint Magyarország megújítása.
Deák a házban, de miért nincs a téren?
"Itt most nemcsak korelnökként, hanem kisgazdaként is szólok. Azért szükséges ezt elmondani, mert az én nézetem szerint a következő négy év arról szól, hogy mit tudunk változtatni a magyar vidék életében" – mondta, majd "fájdalmasnak " nevezte a demográfiai helyzetünket. Kodolányi Jánostól egyenesen a néphalál-víziót idézte, megállapítva: "Nem ott tartunk, hála Istennek".
|
Jánosi András és zenekara fogadta a képviselőket
Kurucz Árpád / Népszabadság |
Rettentő sokat tettünk, erőnkön felül próbáltunk segíteni, hogy megszülessenek a magyar gyermekek, de meggyőződésem szerint ennél is többet kell tenni – figyelmeztetett. Szerinte a "magyar nők akarnak gyereket, szeretnének családot még a karriert megelőzően is". De azt kell biztosítani, hogy ez ne egyfajta karrierfeladással járjon.
A korelnök szerint másik nagy fájdalma ennek az országnak, hogy "a magyar vidék bizonyos részein nagy szegénység van". E ponton Turi-Kovács Béla hivatkozott a "keresztények, de az egész világ élő lelkiismeretére, Ferenc pápára" is, mondván, a pápa azokat az intelmeket nemcsak a keresztényekhez, hanem a világ népéhez intézte: a világ minden társadalmának kötelessége azokat a rétegeket támogatni, amelyek ma a nyomor és az ellehetetlenülés szélén állnak.
"T. Ház, a mai napon elindulunk egy olyan folytatás mentén, ami ennek az országnak egy föllendülést, egy jobblétet, és az elkövetkezendő időben a magyaroknak még nagyobb szabadságot hozhat. Mi mást kívánnék én, mint akik hisznek Istenben, áldást, akiknek a hit nem adatott meg, segítsék, hogy Magyarország föllendüljön, még erősebb legyen" – hangoztatta a korelnök, aki végül azt a meglátását osztotta meg az ülésteremben lévőkkel, hogy "Magyarország vágyik a békére, ezt csak az erősebb adhatja meg. Ezt az erőt arra kell felhasználni, hogy az egyes társadalmi rétegek közötti feszültség minél kisebb legyen. Minden képviselőnek külön felelőssége legyen abban, hogy ezt képviselje mindenhol, ahol megszólal, megjelenik".
Turi-Kovács örömét fejezte ki, hogy "ez a Ház, a mi házunk, az ország háza erőteljesen megújult. Új szobrok jelentek meg, amelyeket én elfogadok. De van egy kis hiányérzetem, mert itt ezen a téren Deák Ferencnek is ott kéne lennie. Meggyőződésem, hogy a magyar parlament Deák nélkül nem azonos azzal, ami a sokszor nehéz, de hősies történelmünk volt. T. Ház, azt kívánom, hogy a magyar haza érdekében együtt, közösen dolgozva folytassuk megkezdett munkánkat " – zárta beszédét Turi-Kovács Béla a pulpituson.
Ezt követően a parlament megszavazta az alakuló ülés napirendjét.
Az NVB magával elégedett, de egy gondja van
A többes ajánlás rendszerének újragondolását tartja indokoltnak a Nemzeti Választási Bizottság, mivel a jelenlegi – az idei választás előtt bevezetett – szisztéma magában hordozza a választók adataival való "fokozott visszaélés" lehetőségét – mondta Patyi András, az NVB elnöke a testület munkájáról beszámolva a parlament alakuló ülésén. A választási bizottság elnöke emellett azt mondta: a választási szervek feladatukat pártatlanul, a választás tisztaságát és törvényességét biztosítva látták el. Ezért a beszámoló elfogadását kérte.
Elmondta, hogy az NVB a választási kampányban több mint ezer határozatot hozott, ebből az érintettek nagyjából minden ötödikkel szemben kértek felülvizsgálatot a Kúriától. A legfőbb bírói fórum 132 esetben folytatott érdemi vizsgálatot, és 90 százalékban megalapozottnak tartotta az NVB döntését.
Patyi András külön kiemelte, hogy a Kúria és az Alkotmánybíróság is megfelelőnek találta határozatukat, hogy nem sugározható a 4K! azon hirdetése, amelyben egy csimpánzfigura tátog Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc beszédére. Az NVB szerint a reklám „dehumanizálta” a politikusokat, sértette a méltóságukat, amely előbbre való a véleménynyilvánítás szabadságánál.
Patyi András a választási bizottságok megfelelő munkájával magyarázta, hogy mindössze öt kérelem érkezett az egyéni választókerületi eredmények felülvizsgálatára, és csak egyszer – a XVIII. kerületben – volt szükség újraszámolásra.
A határidő volt szoros, nem az eredmény
A Nemzeti Választási Iroda vezetője szerint megfontolandó, hogy szükséges-e ajánlóívenként több mint 50 ezer forint bírsággal büntetni azokat a pártokat, amelyek jelöltjei nem adják le időben az aláírásgyűjtő íveket. Emiatt ugyanis az idei választáson 1,8 milliárd forint bírságot szabott ki az NVI.
Pálffy Ilona a határon túli szavazókra vonatkozó szabályok egyszerűsítését is javasolta, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy körülbelül 30 ezer levélszavazat érvénytelen volt.
Az NVI elnöke elmondta, hogy a jelölési szabályok egyszerűsítése nyomán 3826-an kívántak indulni az országgyűlési választáson. Ez végül 1531 jelöltnek sikerült (négy éve 895-nek). A választási irodák több mint 1,3 millió ajánlást ellenőriztek, ami a háromnapos határidő miatt rendkívüli munkaterhet rótt rájuk – fűzte hozzá.
Pálffy Ilona szerint az április 6-ai választás a nagyon szoros határidők és a sorolt nehézségek ellenére zökkenőmentes és törvényes volt.
Letették az esküt, a DK kicsit hosszabban
A képviselői mandátumigazolás után a korjegyzők felolvasták a 199 képviselő és a 13 nemzetiségi szószóló nevét. A történelmi zászlók felvonultatása és a fanfár után a képviselők esküt tettek, ezzel hivatalosan megalakult a rendszerváltás utáni hetedik Országgyűlés.
A Demokratikus Koalíció képviselői – mint Molnár Csaba újságíróknak elmondta – az eskü szövegét szóban kiegészítették: „Fogadom, hogy mindent megteszek a köztársaság újbóli megalapításáért. Minden erőmmel azon leszek, hogy népszavazással új alkotmánya legyen a Magyar Köztársaságnak.” Ezt a két mondatot csatolták az esküokmányhoz is.
A T. Ház ezután szavazott az NVB és az NVI elnökének beszámolójáról. Ezeket a kormánypártok mellett a Jobbik, valamint az Együtt-PM független képviselői és a liberális Fodor Gábor is megszavazta, míg az MSZP-frakció és a DK független képviselői nemmel voksoltak.
Megalakultak a frakciók: a Fideszé 117, a KDNP-é 16, a szocialistáké 29, a Jobbiké 23, az LMP-é 5 tagú. Vezetőik változatlanul Rogán Antal, Harrach Péter, Mesterházy Attila, Vona Gábor és Schiffer András.
Kövérre 19-en mertek nemet mondani
Megválasztották házelnökké Kövér Lászlót: a titkos voksoláson a 193 érvényes szavazatból 171 támogatta a fideszes politikus megbízatását, 19-en nemmel szavaztak, hárman tartózkodtak, míg három voks érvénytelen volt. Előzőleg csak a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció képviselői jelentették be nyilvánosan, hogy ők négyen nem szavazzák meg a házelnököt.
Megválasztották – immáron nyílt, gépi szavazással, egyenként – az alelnököket is, a fideszes Jakab István, Lezsák Sándor és Gulyás Gergely, a KDNP-s Latorcai János és a szocialista Hiller István egyaránt nagy többséget kapott (mindössze ketten szavaztak rájuk nemmel). A jobbikos Sneider Tamásra 150-en szavaztak igennel, 35-en nemmel, öten pedig tartózkodtak. A Fidesz és a KDNP képviselői – köztük Orbán Viktor és Kövér László is – egyöntetűen támogatták. Balog Zoltán, Kovács Zoltán, Lázár János, Navracsics Tibor és Turi-Kovács Béla viszont nem szavaztak Sneiderről, azaz jelen voltak, de nem nyomtak gombot.
A szocialisták és a baloldali ellenzék független képviselői (DK-sok, Együtt-PM-esek és Fodor Gábor) nemmel voksoltak, míg az LMP tartózkodott. Az egykori szkinhedvezető ezzel országgyűlési alelnök, közjogi méltóság lett.
A szavazás után Vona Gábor, a Jobbik elnöke újságíróknak azt mondta: a párt tiszta lelkiismerettel jelölte Sneidert, aki felelősen végzi majd a munkáját, és el fogja oszlatni a vele kapcsolatos aggodalmakat.
Sneider hangsúlyozta: az elmúlt négy évben a szociális bizottságot vezette, az üléseken semmilyen botrány nem történt, tevékenységét minden párt elismerte. Azt ígérte, ülésvezető elnökként nem lesz részrehajló, képviselőként viszont továbbra is határozottan fog beszélni az elsősorban a keleti országrészt sújtó szociális problémákról.
A Teremtő kegyelméből képviselő, házelnök
"Honfitársaim !" – kezdte felszólalását Kövér László megválasztott házelnök, aki megköszönte a bizalmat, "mindenki más nevében is.
A házelnök megköszönte az elmúlt ciklus képviselőinek "az elvégezett óriási mennyiségű és jelentőségű munkát", és úgy fogalmazott, hogy ezzel kiemelték hazánkat a válságból és megteremtették egy új, XXI. századi fejlődés lehetőségét. Mint mondta, most nemcsak egy új ciklus, hanem egy új korszak is kezdődik.
"Igyekszem megszolgálni a bizalmat, ha nem is mindenki tetszésére, de lelkiismeretemre hallgatva, méltányosan" – hangoztatta Kövér László. Mint mondta, minden egyes képviselő és minden párt érdeke is a Ház tekintélyének, az Országgyűlés méltóságának a megóvása. Ez nem képzelhető el az emberi méltóság tisztelete nélkül, függetlenül attól, hogy a kisebbséghez vagy a többséghez tartoznak – figyelmeztetett.
Ugyanannyi munkát kevesebb képviselővel, nem a megszokott, de jobb színvonalon – summázta a kihívást.
Aztán arról beszélt, hogy azzal, hogy a nemzetiségek szószólói is bekapcsolódnak a munkába, a ma megalakuló Országgyűlés az első, amely a teljes nemzetet, az egész nemzetet képviseli, így "több mint Országgyűlés". De – figyelmeztetett – nemcsak forma, tartalom is kell, hogy legyen. A képviselőknek, a pártoknak az egész nemzetet kell képviselni, ezért meg kell találni a közös nevezőt az alapvető sorskérdésekben, és a történelem kihívásaira adott válaszokban.
Kövér László úgy fogalmazott: a Teremtő kegyelméből és a választók bizalmából hétszer választották meg képviselőnek, és kétszer házelnöknek, és "már több tapasztalatom van, mint amennyi illúzióm maradt". Mindamellett óvatos reményre lát alapot a tekintetben, hogy ebben a négy évben maguk mögött hagyhatják a vitákat eddig folyamatosan kísérő terméketlen küzdelmeket.
Tizenöt bizottság lesz, tízet a kormányoldal vezet
Az ülés lezárása előtt egyhangúlag döntöttek a bizottsági struktúra létrehozásáról. E szerint 15 bizottság lesz, tízet a kormányoldal vezet (a törvényalkotásit, az Európa-ügyit, a gazdaságit, a honvédelmi és rendészetit, az igazságügyit, a külügyit, a mentelmit, a mezőgazdaságit, a népjóléti és a nemzeti összetartozás bizottságát), ötöt az ellenzék.
A szocialista Molnár Zsolt irányítja a nemzetbiztonsági, párttársa, Burány Sándor a költségvetési bizottságot, a jobbikos Dúró Dóra a kulturális, míg Volner János a vállalkozásfejlesztési bizottság elnöke lett, a fenntartható fejlődéssel foglalkozó testület elnöke pedig az LMP-s újonc, Sallai Róbert Benedek lett.
Szózatra Székely himnusz
A parlament alakuló ülésével a kormány megbízatása megszűnt, az új kormány megalakulásáig ügyvezető kabinetként működik. De Orbán Viktor, akit Áder János köztársasági elnök miniszterelnöknek jelölt, a felszólalási jogával nem a mai napon, hanem csak később kíván élni – jelentette be Kövér László házelnök.
A parlamenti jegyzőkönyv szerint Orbán Viktornak ma kellett volna felszólalnia, de mivel szombaton, május 10-én szavaz a Ház a miniszterelnökké választásáról, és ezt követően tartják a "demokrácia ünnepét" a Kossuth téren, a miniszterelnök nyilván aznap szólal fel a T. Házban.
Kövér László ezek után az alakuló ülést bezárta, május 10-re 15 órára összehívta a következő ülést, majd az új parlament képviselői felállva elénekelték a Szózatot – és a televíziós közvetítés kikapcsolása után a Székely himnuszt is.
