Ez pedig akkor valósítható meg a legegyszerűbben, ha átveszi a cégeket.
|
A Főkert maradhat Budapesté - így tervezi legalábbis a kétharmados hatalom
Kurucz Árpád / Népszabadság |
A bizonytalan választási eredmény miatt a fenti tervekhez még a voksolás előtt meg akarják szerezni a jelenlegi Fővárosi Közgyűlés támogatását. Ám ehhez erősen szaporázni kellene a lépéseket. A közgyűlés elvileg júniusban ül össze utoljára a nyári szünet előtt, és a korábbi elképzelések arról szóltak, hogy nem is igen rendeznek több ülést az őszi választásokig.
A pártakarat természetesen felülírhatja mindezt. Ha szükséges, akár több rendkívüli ülést is összehívhatnak a voksolásig. De vajon mit ajánlanak a lojalitásért cserébe az önkormányzati választási törvény átírása miatt többségükben semmibe hulló fővárosi fideszeseknek? Kerületvezetőként legfeljebb féltucatnyian térhetnek vissza a testületbe.
 |
Még a választások előtt mindent el akarnak rendezni
Teknős Miklós / Népszabadság |
– Az önkormányzati törvény tucatnyi általános feladat elvégzését írja elő az önkormányzatoknak. Ezek között városfejlesztési, városüzemeltetési, közművelődési és közbiztonsági kötelezettségek egyaránt megtalálhatóak. Budapesten vélhetőleg a városüzemeltetés lép előtérbe a következő ciklusban – véli Tóth József (MSZP) Angyalföld polgármestere, bár többször is hangsúlyozza, hogy a törvényi szabályozás állandó változása miatt korántsem tudható teljes bizonyossággal, hogy milyen feladatra vállalkoznak a Fővárosi Közgyűlésben is szerepet kapó kerületi polgármesterek.
A XIII. kerületet 1994 óta vezető Tóth mindemellett úgy véli, hogy a fővárosi testületi tagság nem ró vállalhatatlan terhet a kerületvezetőkre, mivel a felkészülésben saját szakértői csapatuk mellett a polgármesteri hivatalok apparátusára, illetve intézményeire is támaszkodhatnak. S ez jóval több tapasztalt segítő, mint amennyivel a jelenlegi fővárosi képviselők rendelkeztek.
A közgyűlésben most állandó vitatémát jelentő, több ezer oldalra rúgó közgyűlési előterjesztések feldolgozását sem tekinti reménytelen kihívásnak.
Sokkal fogósabb kérdés szerinte a bizottsági munka, amely gyakoribb részvételt és sok kisebb horderejű ügyet jelent, miközben a bizottságok összetételének tükröznie kellene a közgyűlési arányokat. Bár az sem eléggé világos, hogy a gyakorlatban miképpen számlálják majd a szavazatokat, hiszen a kettős többség értelmében nem csupán a testületi többség szükségeltetik a döntéshez, hanem az is, hogy az igennel voksoló polgármesterek a fővárosi lakosság több mint a felét – legalább 870 ezer embert – képviseljék.
Nem tudható, hogy miként történik mindez a bizottsági döntéshozatalnál vagy a titkos szavazások – intézményvezetők kinevezése, főpolgármester-helyettesek választása, díjak odaítélése – összesítésénél. A helyzetet tovább bonyolítja a kompenzációs listán bejutottaknál alkalmazott szorzó, amelyben az adott jelöltre leadott szavazatok számát szorozzák a januári lakosságszám/legkisebb kerületi lakosságszám hányadosával. Ez biztosítaná a képviseleti arányosság elvét.
|
Atkári János szerint jön a bonyolult háttéralkuk kora
Földi Imre / MTI |
Atkári János – Demszky Gábor volt főpolgármester egykori helyettese, Tarlós István jelenlegi városvezető extanácsadója – szerint a szavazatszámlálás csupán szoftverkérdés. (Az adott polgármesterhez rendelik az általa vezetett kerület népességét, és ezt minden szavazáskor automatikusan összeadják a voksok szerint.)
Az viszont Atkári szerint is kétségtelen, hogy jóval bonyolultabb lesz a képviselők közötti politikai háttéralku, és jóval kiszámíthatatlanabbá válik a szavazás kimenetele, újabb és újabb trükkökre kényszerítve a polgármestereket. Atkári úgy véli, hogy a főpolgármesteri hatáskörök bővítésének lebegtetett lehetősége valójában csak rontana a helyzeten.
Ha például a forrásmegosztás esetében a főpolgármester megvétózza a polgármesteri többség véleményét, akkor ezzel a fővárosi költségvetés elfogadását is megakadályozza. Ám ezzel saját magát is zsarolhatóvá tenné, amely aligha vonzó lehetőség. Abban viszont mindketten egyetértenek, hogy Budapest ősszel darabokra hullik szét a kerületi, illetve pártérdekek mentén. Ráadásul eléggé követhetetlenül hol az egyik, hol a másik győzedelmeskedik majd. De egyelőre az is kérdés, hogy a kisebbség blokkolni tudja-e majd a többség terveit. Az viszont bizonyos, hogy az összvárosi érdek esik majd a legkisebb súllyal latba a politikai alkukban.
