– A történet nem mai keletű. 1949-ig Balassagyarmat volt a megye székhelye, 1950-ben, egy állítólag kedvező választási eredmény miatt a kommunista vezetés Salgótarjánt tette meg székhelyül. Salgótarján ezek után, az ipari fejlődésnek köszönhetően átalakult, lakossága felduzzadt, a lakótelepek és a toronyházak a korabeli szemmel nézve nagyvárosi jelleget mutattak – írja a térség mindennapjairól szóló Karancs-Medves blog egyik szerzője, Drexler Szilárd.
Szavai szerint az elmúlt pár évtizedben mindig is lehetett érzékelni a két város közötti feszültséget. A balassagyarmatiak számára a megyeszékhely rangja sokat jelentett. - Gyarmatnak volt és van polgársága, Salgótarjánnak talán ma sincs. Salgótarjánban az ipar dübörgött, a város Hild-díjat kapott, Balassagyarmat megtartotta a polgári erényeit, de lényegében egy kisváros maradt. Ám napjainkban már változik a helyzet: Salgótarjánban gyárakat bontanak le és gyárakat zárnak be, míg Nyugat-Nógrádban fejlődik a könnyűipar. Balassagyarmat központja szebb mint valaha, míg Salgótarjánban megmaradtak a Taps-téri sörsátraknál. A rendszerváltás óta felvetődik a megyeszékhely-váltás, de biztos vagyok abban, hogy most, ebben a pillanatban a választási eredmények miatt került rá sor. Salgótarjánt megbüntették. Nem lehet tehát a gyarmatiak öröme sem teljes, mert ugyanolyan körülmények között kaptak némi elégtételt, ahogy annak idején a megyeszékhely rangot elvették tőlük – fogalmaz a blogíró.
Skuczit letarolta a balassagyarmati "lobbi"
- Maszatolhatnak azzal, hogy történelmi okok miatt született a döntés, meg hogy Salgótarján lakói nem is szavaznak a megyei közgyűlésről, hiszen a megyei jogú városok kiesnek ebből a procedúrából, a lényeg mégiscsak az, hogy a Fidesz vesztett itt, így bosszúból átvitték a közgyűlési székhelyet – ezt már Salgótarjánban mondja egy negyvenes éveiben járó nő, aki szerint a településük tovább fog pusztulni. - Ez csak az első lépése volt a „büntinek", csodálkoznék, ha az elkövetkező négy évben a kormányon lévők bármilyen jóindulatot tanúsítanának irántunk, s bármilyen fejlesztést is lelkesen támogatnának – teszi hozzá.
Mások arról beszélnek, hogy az új közgyűlési elnök, Skuczi Nándor tapasztalatlanságát használta ki alelnöke, Barna János, amikor az elnök számára is váratlanul előterjesztette a javaslatot. - A Fidesz korábbi helyi „erős embere", Becsó Zsolt, volt közgyűlési elnök parlamenti képviselő lett, ő nem indulhatott újra a posztért. Skuczi Nándor is salgótarjáni, őt most simán letarolta a balassagyarmati „lobbi": ezt Becsó idejében nem merték, de legalábbis nem tudták volna megtenni – mondták lapunknak többen is.
A tizenöt fős testületben egyébként nyolc igen, egy nem szavazattal, öt tartózkodás mellett szavaztak a székhelyáthelyezés mellett. A támogatók között volt két jobbikos és egy szocialista képviselő is.
- Elhamarkodottnak és átgondolatlannak tartom a döntést – ezt mondja Látkóczki Bálint, az MSZP balassagyarmati szervezetének vezetője. Szavai szerint nem csupán a lokálpatrióta érdekeket kell szem előtt tartani, amikor ilyen ügyekben döntés születik. - Családok sorsáról van szó, tapasztalt területfejlesztési szakemberek veszíthetik el az állásukat, s kavics kerül egy jól működő gépezetbe – fogalmaz.
A „gépezet" persze már korántsem akkora, mint 2010 előtt volt: a Fidesz-kormány gyakorlatilag kiherélte a megyei közgyűléseket, s intézményfenntartói és hatósági feladatait elvette, s mára csak a területfejlesztés maradt nekik. Az apparátus kicsi: a Nógrád megyei közgyűlés hivatala alig húsz fős, s nagyjából ugyanekkora a létszáma a területfejlesztési szakcsoportnak. Arról a napokban kezdődött egyeztetés, hogy kinek mi lesz a sorsa, ki vállalja a költözést, esetleg az ingázást, s ki az, aki az új feltételeket nem fogadja el. Balassagyarmat ingyen adja oda az új megyeszékhely számára az egykori megyeháza épületének egy részét.
A döntés törvénysértő?
Bihary Gábor, az MSZP választmányának elnökhelyettese szerint a székhelymódosítás törvénysértő.
- A téma részben tudományos kutatási területemet, a közigazgatási földrajzot, illetve Magyarország közigazgatási földrajzának történetét érinti – fogalmaz, hozzátéve: bár álláspontja a megyeszékhely hollétét illetően független politikai meggyőződésétől, a kérdést politikailag mégis fontosnak tartja. Éppen olyan jól példázza ugyanis a jogállami normák és keretek lebontásának, mint az önkormányzatok módszeres kiüresítésének következményeit. Szerinte ha az országgyűlés nem mutatna következetesen rossz példát a jogalkotás módját illetően, és ha a megyei önkormányzatoknak volna valódi értelmes feladata, akkor valószínűleg nem fordulhatna elő, hogy ilyen előkészítetlen és megalapozatlan döntés szülessen egy megye közgyűlésében.
- A Nógrád megyei közgyűlés székhelyének áthelyezéséről tévesen állítják, hogy ezt a közgyűlés a hatályos szabályozás szerint megteheti, épp ellenkezőleg, a hatályos törvények alapján a döntés nyilvánvalóan törvénysértő. A megyei közgyűlés nem dönthet például úgy, hogy magát „megyei tanácsnak", elnökét pedig „főispánnak" nevezi, ugyancsak nem dönthet úgy, hogy tisztviselőit a munka törvénykönyvének szabályai szerint foglalkoztatja, továbbá nem módosíthatja például saját tagjainak számát sem, hiszen ezeket a kérdéseket, ahogy sok másikat is, törvények szabályozzák. A megyeszékhely kijelölésének kérdése ugyancsak kívül esik a közgyűlés hatáskörén, mivel ezt a hatályos önkormányzati törvény az Országgyűlés hatáskörébe utalta – mondja Bihary Gábor. Ellentmondás a hatásköri szabályozásban nincs, nem is lehet, hiszen az alaptörvény idézett rendelkezése alapján fel sem merülhet, hogy a törvényhozással szemben a megyei közgyűlésnek elsőbbsége lehetne. Az a jogszabály, mely szerint az önkormányzat rendelkezhet saját székhelyéről, a megyei önkormányzatok esetében mindössze azt jelenti, hogy az önkormányzat szerveinek elhelyezéséről a megyeszékhelyen belül a közgyűlés dönt – hangsúlyozza.
Hozzáteszi: az az értelmezési kísérlet, mely szerint az Országgyűlés a megyeszékhely kijelölésével egyúttal nem határolta be az önkormányzat székhelyének lehetséges helyét is, a magyar nyelvet ismerő olvasó számára minimum meglepő, és a hatályos joganyag ismeretében nem fogadható el. Nincs semmi alapja annak, hogy a megye önkormányzatának székhelye lehetne máshol, mint a megyeszékhely. A „megyeszékhely" nem üres elvont fogalom, hanem pont a megye székhelyét jelenti.
- Bár a legutóbbi években sok abszurd törvény született, a megyeszékhelyek kérdése 1990 óta lényegében változatlan szabályozás alá esik. Elég meglepő, hogy a Nógrád megyei közgyűlés tagjainak egy része nincs tisztában ezzel, az viszont kifejezetten szomorú, hogy úgy tűnik, a megyei önkormányzat főjegyzője sem ismeri és érti az önkormányzatra vonatkozó jogszabályokat – mondja Bihary Gábor.
