Valódi politikai akarat kell azonban, hogy fellépjenek egy olyan uniós tagországgal szemben, amely sérti az EU legalapvetőbb értékeit. A cikk szerint ez azért nem történhet meg, mert Orbán barátokra lelt olyan országoknál, melyek vezetői szintén bírálják azt, hogy Brüsszel túlzottan beleavatkozik a belügyeikbe. Másfelől a Fidesz rendelkezik egy erős taglétszámmal az Európai Néppártban, melynek támogatását és védelmét is élvezi.
Marthoz megemlíti, hogy Orbánt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság október 31-én leköszönő elnöke is megvédte. Barroso ráadásul szeptemberben Budapestre látogatott, hogy aláírjon egy 21 millió eurós partnerségi megállapodást a kohéziós alapok felhasználásáról, és hogy átvegye díszdoktori címét a Corvinus Egyetemen.
A CPJ ironikusnak tartja, hogy az Orbán-kormány a legtöbb kritikát az EU-n kívülről kapja. Megemlítik Barack Obama amerikai elnök szeptember 23-án elhangzott mondatát, mely szerint Magyarországtól Egyiptomig a civil társadalom nyílt megfélemlítése zajlik, vagy Victoria Nuland amerikai diplomata bírálatát, mely nacionalizmussal, a civil szervezetek vegzálásával és a szabad sajtó korlátozásával vádolja a magyar kormányt.
A cikk írója szerint a Magyarországon történő szabálytalanságok folyamatosan az EU napirendjére kerülnek. Megemlíti például a strasbourgi, október 20-i vitát a magyar médiatörvényről, melyet az európai szocialisták és a liberálisok kezdeményeztek. A következő napon az Európai Bizottság, a Tanács és a Parlament képviselői megállapították, hogy Magyarország nem sértette meg az EU-s alapjogokat a törvénnyel.
Orbán brüsszeli pártolása ellenére a "magyar akta" továbbra is nyitva marad. A cikk megemlíti, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság elmarasztalta Magyarországot a magyar egyházügyi törvény miatt, és megerősítette, hogy az ország alaptörvénye is sérti a vallásszabadságot.
Októberben a német RTL Group nyújtott be panaszt Magyarország ellen az Európai Bizottsághoz, melyben a reklámadót bírálják. De a cikk megemlíti Navracsics Tibor meghallgatását is, mint vitatott ügyet a magyarok kapcsán.
Jean-Paul Marthoz szerint Orbán súlyos hibákat követett el, mivel bemutatta a kereszténydemokrata alternatívát a liberális demokráciával szemben, de nem támogatta a polgári keresztény párti Jean Claude Junckert a EB elnöki posztjáért indított kampányban. Mindemellett az Orbán-kormány óriási anyagi támogatást kap az EB-től, cserébe pedig Magyarország megegyezik az oroszokkal a paksi atomerőmű bővítésében. A cikk kiemeli, hogy Orbán folyamatosan kifejezi szimpátiáját az autoriter rendszerek mellett, különösön Vlagyimir Putyin és Oroszország irányába.
A CPJ igazat ad a magabiztos magyar tisztviselőknek és a csalódott ellenfeleknek, hogy Brüsszel bizony nem mer szembenézni Orbán Viktorral. A magyar miniszterelnök élvezi az Európai Néppárt tagságának előnyeit az Európai Parlamentben, mely támogatja Orbán kereszténydemokrata demokráciába vetett hitét a liberális demokráciával szemben. Ha pedig erre nem számíthatna, még mindig ott vannak a tőle jobbra elhelyezkedő képviselők és pártcsaládok, melyek osztják a nacionalizmusát és az euroszkepticizmusát.
Marthoz azzal zárja cikkét, hogy Magyarország az újonnan alakuló Európai Parlament napirendjére is felkerült. Az EB második legerősebb biztosa, a holland Frans Timmermans a párbeszédet emelte ki legfontosabbként a konfliktusok kapcsán, de megemlítette, hogy ha egy ország rossz útra tér, akkor alkalmazzák az Alapjogi Charta 7. cikkelyét, amely alapján ki is zárhatnak egy országot az Európai Unióból.
