A Székesfehérvári Járásbíróság indoklásából egyértelműen kiderül, hogy az adott perekben nem is dönthetett másként: hiszen vannak jogszabályok, amelyeket nem lehet megkerülni akkor sem, ha a másik oldalon az állam igyekszik a jogtalanság irányába eltolni a kérdés rendezését.
Közismert, hogy az állami (azaz össztársadalmi) tulajdonú földek kezelőjeként az NFA 2013 nyarán jogvitába keveredett a Kishantosi Közhasznú Kft.-vel (a továbbiakban: Kishantos). Az NFA azonban a felmerült jogvitás helyzetben nem a jog rendes (alkotmányos) útját választotta, hanem fondorlatos módon igyekezett az új haszonbérlők segítéségre lenni, és a háttérből jogtalanságra buzdította őket. Ennek eredménye volt a területek tönkretétele, a tegnapi újabb betárcsázás és a két új haszonbérlő pervesztése, a székesfehérvári jegyzőnél történt korábbi közigazgatásiper-vesztésük után.
Mi is a jelenlegi joghelyzet?
- Kishantos állami földek bérlőjeként folytat egyedülálló biogazdálkodást;
- Mikor lejár a szerződése, az NFA nem neki ítéli a földeket, hanem hagyományos gazdálkodást folytató „kisgazdáknak";
- Kishantos, jogtalanságot és törvénytelenséget észlelve, protestált a döntés ellen (időközben meg is indította az erre irányuló jogérvényesítési pert) és nem adta vissza az NFA-nak az általa birtokban tartott földeket;
- A visszatartás jogát mint jogos önvédelmet gyakorolja Kishantos abban a reményben, hogy az NFA-val szembeni jogérvényesítési eljárása eredményre fog vezetni,
- Az NFA tehát a kérdéses állami földek birtokához nem jutott hozzá, mert Kishantos megakadályozta ebbéli törekvésében;
- Anélkül, hogy az NFA visszakapta volna az általa kezelt földek birtokát és azzal szabadon rendelkezhetett volna, azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy azokat ő – Kishantos megkerülésével – odaadta az új haszonbérlőknek;
- Az új haszonbérlők – az NFA biztatásával a hátuk mögött – kísérletet tettek a területek birtokba vételére, de ezt Kishantos a Greenpeace-szel együttműködve megakadályozta;
- Az NFA nem indított birtokpert Kishantossal szemben, viszont biztatta az új haszonbérlőket, hogy ők maguk pereljenek;
- Így indultak meg a birtokvédelmi eljárások az új haszonbérlők részéről Kishantossal szemben;
- Kishantos ezekben a perekben védekezik, hiszen ő a birtokos, és ő senkinek nem sértette a birtokát.
A székesfehérvári jegyző határozatait – amelyekben elutasította az új haszonbérlők birtokvédelmi kérelmeit, ez a tény teszi érthetővé.
|
| A Greenpeace aktivistái „ELÉG A PUSZTÍTÁSBÓL!” feliratú transzparenssel egy munkagép előtt a Fejér megyei Kishantoson - Koppan Viktor / MTI |
Az NFA azonban továbbra sem változtatott magatartásán, és ragaszkodott az ideájához, hogy ő átadta a földeket az új haszonbérlőknek. Ennek eredménye az a persorozat, amely az új haszonbérlők részéről indult Kishantos ellen, illetve a birtokvédelem iránt.
Kishantos eddigi pernyertességének világos és az általános bírói gyakorlathoz igazodó oka:
- Ha valaki birtokban tart egy ingatlant – mint pl. egy lakás korábbi bérlője – akkor azt az új bérlő – példánknál maradva: a lakás új bérlője – nem rakhatja ki;
- Az új bérlőnek semmilyen jogviszonya nincs a korábbi bérlővel;
- Amíg a korábbi bérlő az ingatlan tulajdonosával (jelen esetben az NFA) nem rendezi a jogviszonyát, addig az új bérlőnek nincs semmilyen joga.
Ezt mondta ki a Székesfehérvári Járásbíróság, helyrebillentve ezzel a jogállamba vetett hitét sok elfáradt és meggyötört embernek, akik az NFA mögött egy összállami összeesküvést véltek látni – reményeink szerint alaptalanul. Az új bérlő tehát nem jogosult birtokvédelemre a korábbi bérlővel szemben, és mindaddig, amíg a tulajdonos a korábbi bérlővel nem rendezi a jogviszonyát, addig neki semmilyen joga nincs.
Üröm az örömben, hogy közben az NFA biztatására sor kerülhetett arra az atrocitásra, amelynek során az új haszonbérlők kiszántották a Kishantosiak vetését. Mert ahogy az NFA jogásza (Gyöngyösi Zoltán) fogalmazott a székesfehérvári jegyző előtti birtokvitában: „én nem pereskednék velük: fölrúgnám őket, mint a szemetet."
Ezt a szemléletet követik a nyertesek, mert szombaton szombaton újabb kishantosi területre álltak be a traktorok - tudta meg Ács Sándornétól, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ társvezetőjétől a hvg.hu. Ezúttal Simon-Hornok Réka, az állami földpályázatok egy másik nyertese döntött úgy, hogy nem vacakol a törvényesség kérdésével. Szétrugdoshatják, félrehajíthatják a törvényeket, ahogy pénteken Szabó Zsolt tette a törvényt jelképező transzparensekkel. Birtokháborítást és önbíráskodást követnek el, de semmi sem számít, ha a hatalom mögöttük áll - írta Kishantos vezetője.
"Húzzál innen el, bazd meg!"
A Kishantosnak kedvező bírósági ítéletek ellenére pénteken újra szántottak a traktorok, sőt Szabó Zsolt, az egyik „új nyertes" kukoricát vetett a biogazdaság földjein. A Greenpeace paragrafusjeles táblákkal hívta fel a figyelmet a törvénytelenségre, amelyeken Szabó Zsolt és az általa felbérelt traktorosok átgázoltak, az új nyertes lökdöste is a tiltakozó greenpeaces aktivistákat. Videó is készült az esetről:
A Simon Kft. gépeivel dolgoztak
Ács Sándorné arról is beszámolt, hogy a Szabó Zsolt földjein dolgozó gépet követve megbizonyosodtak arról, hogy a telephely, ahova visszatért, a Simon Kft. telephelye volt. A Simon Kft. nem nyertes, mivel már 2900 hektárt művel, nem pályázhatott az 1200 hektáros korlát miatt. Ezért az egyik tulajdonos, Simon Károly felesége pályázott, és nyerte el a legnagyobb kishantosi területet, 87 hektárt. A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetője szerint pénteken a Simon Kft. három gépe dolgozott Szabó Zsolt földjén, aki önálló családi gazdaként pályázott. Ács Sándorné szerint az április 12-i több mint 100 millió forint kárt okozó pusztításban is vezérszerepet játszottak a Simon Kft. gépei. Ács Sándorné azt írta, ez az egyik ok, amiért megtámadták a pályázatok eredményét. Ugyanis a pályázati kiírás követelményeinek megkerülésével lett mégiscsak nyertes Simon László, a valamikori állami gazdaság, a Mezőfalvi Kombinát Ménesmajori kerületének egykori vezetője.
