galéria megtekintése

Európai szintű égés fenyeget, ha az Orbán-kormány ezt is elmutyizza

4 komment


Lencsés Károly

Szokatlan, de az átláthatóság érdekében ketten nyilvánosan vállalják, hogy megpályázták a strasbourgi emberi jogi bíróságon megüresedő – amúgy igen jól fizető, nagy szakmai presztízsű – posztot. Hogy kik jelentkeztek még, arról az igazságügyi tárca egyelőre nem adott tájékoztatást. Ha mutyiznak, az Európa Tanács elutasíthatja a jelölteket.

Némi huzavona után mégiscsak pályázatot írt ki a kormány a megüresedő strasbourgi magyar bírói posztra, és a határidő kedden lejárt. Lapunkat Grád András és Magyar Gábor – mindketten ügyvédek – arról tájékoztatta, hogy benyújtották jelentkezésüket, és hozzájárulnak pályázati anyaguk nyilvánosságra hozatalához is. Az igazságügyi tárcától szerettük volna megtudni, hogy kik versengenek még az állásért, de csak később ígértek tájékoztatást.

A kabinet korábban titokban választotta ki azt a három személyt, akit a 2017. január végéig hivatalban lévő Sajó András helyére jelöltek. Augusztus végén jelentették be, hogy Füzi-Rozsnyai Krisztinát az ELTE docensét, a közigazgatási perrendtartás kodifikációs munkálatait vezető miniszteri biztost, Schanda Balázs egyetemi tanárt, a Pázmány Péter Katolikus egyetem tanszékvezetőjét, valamint Tallódi Zoltánt, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettesét javasolják.

Emiatt számos civil jogvédő szervezet tiltakozott, jelezve, hogy az Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottságának ajánlásai szerint a kiválasztási eljárásnak kiszámíthatónak kell lennie és előre meghatározott szabályokon kell alapulnia. Ha ezt a kormány nem veszi komolyan – figyelmeztettek –, azt kockáztatja, hogy az ET Parlamenti Közgyűlése a három jelölt közül egyiket sem választja meg, hanem a listát elutasítja; 2013-ban és 2014-ben a szlovák, illetve az azeri kabinet így járt.

 

Végül a kormány visszakozott, és mindössze kéthetes határidőt szabva pályázatot írt ki. A jogvédők ezt aggályosnak tartották, s továbbra is hiányolták az eljárási szabályokat. Kezdeményezték emellett, hogy a pályázatokat, valamint a meghallgatási jegyzőkönyveket hozzák nyilvánosságra. Erre semmilyen válasz nem érkezett. Ugyanakkor a civilek a jelentkezőket is kérték: az átláthatóság érdekében maguk tegyék közzé a pályázatukat, s ehhez internetes felületet is létrehoztak. Ami egyelőre üres.

Az viszont bizonyos, hogy Grád és Magyar a nyilvánosság híve, s valamennyi benyújtott dokumentumukat a Népszabadság rendelkezésére bocsátotta. Grád András ezzel kapcsolatban kijelentette: a teljes transzparenciát azért is fontosnak tartja, mert tudni szeretné, kikkel verseng a posztért. Ugyanakkor az eljárás teljes átláthatósága lehet a biztosítéka annak – tette hozzá –, hogy a kormány ne a számára kedves embereket hozza helyzetbe, hanem szakmai szempontok alapján döntsön.

Az 58 esztendős Grád András a jogi végzettség mellett pszichológus diplomával is rendelkezik. Korábban dolgozott bíróként, az ET emberi jogi bizottságának munkatársaként, alkotmánybírósági főtanácsadóként, habilitált egyetemi docens, akinek az oktatói tevékenységét tiszteletbeli egyetemi tanári címmel ismerték el. Angol felsőfokú és francia középfokú nyelvvizsgával rendelkezik, de beszél németül is. Ügyvédként számos ügyet vitt nagyrészt sikerrel a strasbourgi emberi jogi bíróság elé.

A 41 éves Magyar Gábor az Alkotmányíróságon fogalmazóként kezdte a pályafutását, később az emberi jogi bíróság, valamint az Európai Unió Bírósága mellett jogászként foglalkoztatták, s volt az Alkotmánybíróság elnökének kabinetfőnöke, az EU csalás elleni hivatalának tisztviselője, s 2009 óta ügyvéd. Felsőfokon beszél angolul és franciául, s jól olaszul. Maga ugyancsak panaszosok sorát képviselte Strasbourgban: irodájuk több mint ezer esetet jegyez.

Fotó: Vincent Kessler / Reuters

Ez utóbbi egyébként korántsem számít előnynek – hangsúlyozta Magyar –, mert a bíróságon a saját ügyeivel kapcsolatban folyó eljárásban senki nem vehet részt, ezért ilyenkor ad hoc bírót kellene bevonni, aminek senki nem örül odakint. Mindazonáltal jó jelöltnek tartja magát, mert ha esetleg őt választanák meg, abból a kormány csak profitálna: nem adhatna be újabb panaszokat, s a hatalom számára kellemetlen kritikai észrevételeivel sem állhatna a nyilvánosság elé.

Az ET útmutatója szerint egy kiegyensúlyozott összetételű, a közvélemény tiszteletét és bizalmát bíró tagokból álló bizottságnak minden komolyan vehető pályázót meg kell hallgatnia, s ez a testület tehet javaslatot a három jelöltre. Feltétel, hogy közöttük legyen legalább egy nő. Az államnak a lista benyújtásakor a kiválasztás módjáról is számot kell adnia, s az biztosan kevés lesz, ha az igazságügy-miniszter beéri a hivatásrendek és a tudományos élet meg nem nevezett képviselőivel folytatott konzultációval; az első három jelöltről ilyen módon született döntés. Jó pont vélhetően az sem lesz, hogy a pályázati kiírásból kifelejtették a benyújtandó okiratok körét, ezért az utolsó pillanatban kértek újabb dokumentumokat.

A listát elsőként az ET mellett működő hétfős tanácsadó testület véleményezi – ez már nem nyilvános aktus –, majd a javaslatot az ET Parlamenti Közgyűlés jogászokból álló bizottsága értékeli. Ha mindent rendben találnak, a három jelölt közül a közgyűlés titkos szavazással választja meg kilenc évre az új magyar bírót.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.