A földpályázaton vesztes hortobágyi gazdák nem a szűken vett nemzeti parkban legeltettek, ennek dacára a velük számháborúba keveredő szaktárca csak a nemzeti park kategóriába tartozó területek juhállományát adta meg. Ügyes fogás, de ettől még tényleg legelő nélkül maradhatott több tízezer állat.
hirdetés
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) sajtóirodája megkeresésünkre pontosította a saját, március 19-én kiadott közleményét azok után, hogy Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár két megye juhállományát illetően olyan adatokat közölt, amelyek köszönő viszonyban sem voltak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataival.
Tízszer annyi birkát legeltetnek Hajdú-Biharban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében, mint amennyiről a szaktárca korábban tudott Kurucz Árpád / Népszabadság
Az ügy előzménye: a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) által lebonyolított földhaszonbérlet-pályázaton vesztes gazdálkodók a napokban azt állították, hogy a Hortobágyon mintegy 35 ezer juh és négy-ötezer szarvasmarha maradt legelő nélkül. Erre reagálva az FM sajtóirodája március 19-én közölte: „A híresztelésekkel ellentétben Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében nagyjából 30 ezer birka van. Aki tehát 40 ezer hortobágyi birka legelőhiány miatti pusztulásáról beszél, az valótlanságot állít. Ahogy az sem igaz, hogy ezzel együtt ötezer szarvasmarha elpusztulhat, mikor e téren korlátlan kereslet jellemzi a piacot.”
A napokban Bitay Márton Örs államtitkár az RTL Klub II Magyarul Balóval című műsorában azt állította, hogy Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok-megyében a fülszámregiszter alapján 26 ezer juh van. Erre Baló György műsorvezető ismertette a KSH 2014-es adatsorát, amely szerint a két megyében összesen 316 ezer van, valaki tehát téved.
Mivel a műsorból nem derült ki, hogy mi okozhatta a tárca és a statisztikai hivatal által megadott számok közötti különbséget, tájékoztatást kértünk a KSH-tól, és ezt a rövid választ kaptuk:
„Bitay államtitkár úr forrása számunkra nem ismert.”
A KSH levele továbbá tartalmazta annak az adatsornak a linkjét, amely szerint Hajdú-Biharban 87 ezer, míg Jász-Nagykun-Szolnokban 229 ezer birkát tartanak nyilván. Megkerestük Bitay államtitkárt, s a többi közt azt a kérdést tettük föl neki, hogy milyen adatsorból dolgozott.
hirdetés
Levelünkre az FM sajtóirodája válaszolt, az államtitkár által használt adatok forrását sajnos nem adta meg, viszont pontosította a korábbi adatokat. Az FM azt írta: „A Hamisak a híresztelések a Hortobágyról című közleményünk valóban félreérthető adataival kapcsolatos állításunkat szeretnénk még egyértelműbbé tenni: a Hortobágyi Nemzeti Park területén jelenleg 28 ezer fülszámos, regisztrált birka található. A közleményünkben szereplő adatok Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye területén fekvő nemzeti parki földekre vonatkoztak (és nem a két megye összes egyéb területeivel együtt számított adatokra), hiszen a földhaszonbérleti pályázatokat ért bírálatok ezekről a birtoktestekről szóltak. A tárca tájékoztatása helytálló volt: aki 40 ezer birka legelőhiány miatti éhen pusztulásáról beszél, az félrevezeti a közvéleményt.”
A föntiekből az derült ki, hogy az államtitkár – talán csak véletlenül – kizárólag a szigorúan vett nemzeti parki területekre szűkítette le azt a problémát, hogy a földpályázaton vesztes gazdák végül is hány darab állattal maradtak legelő nélkül.
Ez azért különös, mert a HNP által a Földet a gazdáknak program keretében meghirdetett földek nem kizárólag a szűken vett nemzeti parki területeken találhatók,
azaz a vesztes gazdák nem a szűken vett nemzeti parki területeken legeltettek.
A Hortobágyi Nemzeti Parkban a védett természeti területek a következő három kategóriába tartoznak: nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület. A HNP ráadásul nem is csupán nemzeti parki földekre írt ki pályázatot, hanem – idézzük – „országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozóan”, méghozzá csaknem negyven kisebb-nagyobb település közigazgatási területét érintve.
hirdetés
A juhállomány nagyságáról folytatott „számháborúnak” az államtitkárság részéről alighanem tehát csak kommunikációs célja lehetett:
azt akarta sulykolni, hogy a vesztes gazdák még a birkák számával sincsenek tisztában.
Gőgös Zoltán szocialista szakpolitikus, aki mélyebben beleásta magát a földpályázat témájába, mindezt érdeklődésünkre így kommentálta: nem várt mást Bitay államtitkártól, hiszen Baló György műsorában „ő maga mondta saját magáról, hogy nem ért a mezőgazdasághoz, úgyhogy ehhez nincs is mit hozzátenni”.
