Borosné álláspontja viszont, hogy miután a települések nagyrészt kötelező feladatokat látnak el, az állam a finanszírozásból sem vonulhat ki. Úgy véli,
a nagyvárosok saját forrásból is képesek lennének a béremelésre,
de az illetmények harmincszázalékos növeléséhez szükséges 16 és fél milliárd kétharmadát a büdzsének kellene állnia.
Hangsúlyozta: erre meg is van a forrás, hiszen az idei költségvetést úgy tervezték, hogy abban a közszolgák fizetésemelésére mintegy 38 milliárdot különítettek el. Ennek az összegnek pedig csak nem egészen a felére van szükség a járási hivatali dolgozók illetményének rendezéséhez.
|
Képviselők Angyalföldön. Tavaly még életpályamodellt ígértek
Kurucz Árpád / Népszabadság/archív |
A helyzet azért is súlyos, mert az önkormányzatok működőképessége kerülhet veszélybe: a járásoknál létszámhiány van, és a magasabb fizetés reményében a helyhatóságoktól a jó szakemberek oda fognak átáramlani – mondta az elnök. Így a tiltakozó akció a lakosság érdekeit is szolgálja – fogalmazott –, mert
ha nem lesz fizetésemelés, könnyen előfordulhat, hogy az önkormányzati hivatalokban nem maradnak elegen.
Ezért az MKKSZ a követelését szerdán írásban ismerteti a kormánnyal, amelynek lényege: az önkormányzati tisztviselők számára október 1-jétől biztosítsanak harmincszázalékos béremelést. Ezt egyébként hat önkormányzati érdekszövetség is támogatja, a szakszervezet ezért őket is be kívánja vonni a sztrájktárgyalásokba.
Megegyeztek abban is, hogy június 26-ra közösen készítenek javaslatot a köztisztviselők jogállásának, életpályájának és javadalmazásának szabályozására. Borosné szerint mindazonáltal az lenne a legszerencsésebb, ha a kormány – a jelenlegi kaotikus viszonyokat felszámolva – a közigazgatásban dolgozókra egységesen érvényes szabályokat alkotna.
A közszolgálatban különben az általánostól eltérő szabályok alapján lehet sztrájkolni, és ennek feltételeit a szakszervezetek és a kormány között 1994 januárjában kötött megállapodás szabályozza. Így
munkabeszüntetésre csak ott kerülhet sor, ahol működik szakszervezet, és a sztrájkot a munkavállalók legalább ötven százaléka támogatja.
Nagyrészt emiatt csupán száz körüli polgármesteri hivatalban – például Budaörsön és néhány fővárosi kerületben – áll le június 22-én a munka. Az elnök tájékoztatása szerint
több helyütt is azzal érveltek, hogy a tiltakozó akció céljával egyetértenek, de nem akarják a lakosságot büntetni.
Ám az sem zárható ki, hogy az emberek egyszerűen félnek, mert kistelepülések során az önkormányzat jószerivel az egyetlen munkaadó.
Borosné kéri, hogy akik nem tudnak sztrájkolni, viseljék a szolidaritás kék szalagját. Egyébként erre szólította fel az összes szakszervezeti tagot, s mindazokat, akik támogatják a köztisztviselők követeléseit.
