Bernie Ecclestone is fizethet

Fehér Tamás vezető adójogász megkeresésünkre akkor így reagált: „Egyrészt le kell szögezni, hogy a reklámadótörvény logikájából adódóan mindenképpen lesz olyan személy, aki az adott létesítmény (ingatlan) reklámcélú hasznosítására jogosult. Ezért, ha ebben az esetben a klub esetleg nem realizál a reklámcélú hasznosításból árbevételt (vagy azt nem erre tekintettel realizálja), annál a személynél, aki ténylegesen ilyen célból hasznosítja az ingatlant (a példában az üzemeltető), az erre tekintettel elszámolt árbevétel reklámadóalapot fog képezni.”

Ez a felelet bizonyos tekintetben irányadó lehet a Hungaroring esetében is, azaz ha nem a létesítmény üzemeltetője, akkor az Ecclestone-cégcsoport lehet az adóalany. Ha így van, az különös helyzetet teremt, elvégre a Forma–1-es tótumfaktum aligha örül majd: kemény üzletember hírében áll, aki oda viszi a futamokat, ahol ideális feltételeket kínálnak neki. Arról nem szólva, hogy a jogszabály-értelmezés komikus helyzeteket teremthet.

Ha például jövőre is a Pirelli gumigyár lesz a Magyar Nagydíj főszponzora, elképzelhető, hogy a felek Ecclestone londoni irodájában aláírják a szerződést, majd a magyar állam – a reklámtörvény alapján – „becsenget” a jussáért úgy, hogy az érintett vállalatok magyar bankszámlára nem is utaltak, s vezetőik még csak Magyarországon sem jártak.

Ez csak az alapprobléma, még nem foglalkoztunk a súlyosabb dilemmákkal. Például azzal, hogy multinacionális vállalatok sora hirdet a Forma–1-es autókon, amelyek köröznek a Hungaroringen, és e reklámok közzététele után, meglehet, ki kellene számítania valakinek, hogy mekkora a reklámszerződésekből a magyar futamra eső rész, s az eléri-e a kritikus 500 millió forintot. Ha igen, akár a csapatok is az állami kassza felé vehetnék útjukat a leintés után...

Igaz, a NAV, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium korábban egyaránt azt rögzítette: nem adóköteles a bevétel, ha a szponzorált nem hozza nyilvánosságra a szponzor nevét. Ám a szponzor azért fizet, hogy nevét közzétegyék. Ezzel akarja növelni hírnevét vagy termékeinek és szolgáltatásainak ismertségét, kelendőségét.

Az mindenesetre nem meglepő, hogy megannyi reklámadóval összefüggő kérdésre nincs egyelőre válasz. Az Atlatszo.hu által megszerzett és közzétett előkészítő anyag arról tanúskodik: a jogszabály alkotói annyira a médiaipar szereplőire koncentráltak, hogy nem foglalkoztak a gazdaság többi részével, így a sport szponzorációval sem. Most viszont el kell dönteniük, hogy például Ecclestone-nak kell-e utalnia. Ha nem, a „fizető vendégek” újabb modellt kezdhetnek tanulmányozni.