Barabás Richárd, a Párbeszéd Magyarországért politikusa arról beszélt, hogy ő civilként kezdte, de belátta, hogy nem elég egy-egy ágazat gondjairól beszélni, az alapvető okot, a rossz kormányzást kell megszüntetni – arra pedig csak pártok képesek. Ezért lépett be a PM-be, amely – mint emlékeztetett rá – Karácsony Gergely, Szabó Tímea és a feltétel nélküli alapjövedelem pártja. Barabás szerint amikor patkányok özönlik el az ember házát, beköltöznek a trógerok, akkor nem elég arról beszélni, hogy el kell mosogatni a háromnapos mosatlant. Ki kell űzni a trógereket, közöttük is a főtrógert, Orbán Viktort.
|
Fotó: Tanács István / Népszabadság |
Kurt Vonnegut amerikai íróra utalva Barabás azt mondta: sötét és gonosz emberekkel szemben helye van a csúnya beszédnek. Ezért felkérte a közönséget, hogy kiáltsa utána jó hangosan: baszd meg, Fidesz! A kiáltás bizonytalanra sikeredett, és amikor Barabás osztályzásra kérte a hallgatóságot, a kormány ugyan simán megkapta az elégtelent, de az ellenzéki pártoknak sehogyan sem akartak négyes alát adni.
Németh Lukács a Modern Magyarországért Mozgalom képviseletében szónokolt. Azt mondta, az nem kérdés, hogy a Kliknek mennie kell, az a kérdés, mi legyen helyette. Felsorolta, amit utána sok szónok megismételt: állítsák vissza a tanszabadságot, az iskolákat adják vissza az önkormányzatok fenntartásába, szabadítsák fel a tankönyvpiacot, mert a 21. században a tudás átadásának egyáltalán nem hatékony formája a központosított állami oktatás.
|
Fotó: Tanács István / Népszabadság |
Szabó Sándor országgyűlési képviselő, az MSZP politikusa szegedi iskolákban megtörtént nevetséges és elrettentő eseteket sorolt, arról, hogy tavasztól őszig nem bírták megszüntetni a gázszivárgást, négy hónapig tartott egy tornaterem üvegezése, a kirándulókat szállító busz pedig menet közben állt meg, mert telefonáltak a sofőrnek, hogy a Klik nem utalta át az előleget. Beszélt arról, hogy intézményvezetőnek csak a Fidesz csókosait nevezik ki. Ha csak egy pályázó van, akit a szakma, a szülők és a diákönkormányzat is támogat, inkább érvénytelenítik a pályázatot, de nem neveznek ki tőlük független vezetőt.
Időnként civil javaslatokat is bemondtak – például azt, hogy a mostani oktatási rezsimet csak úgy lehetne megszüntetni, ha a szülők egyszerűen nem engednék iskolába a gyerekeiket. Ezt a hallgatóság többsége elvetette, azzal, hogy talán az iskolában sem sok jót tanulnak a gyerekek, de ha nem mennek iskolába, akkor még annyit sem.
|
Fotó: Tanács István / Népszabadság |
Bősz Anett a Magyar Liberális Párt képviseletében mondott beszédet. Ő is értékelte a kormány oktatáspolitikáját – mindenből rossz jegyet kaptak, csak szorgalomból jót –, de hozzátette: aki ennyire rosszul csinál mindent, az ne legyen ennyire szorgalmas. Bősz Anett elismerte a pedagógusok munkáját és mozgalmukat. Úgy fogalmazott: a tanárok elmentek a falig a gyermekek érdekében.
Az Együtt képviseletében Dombi Gábor azt mondta: a kormány oktatáspolitikája végérvényesen megbukott, de mivel túlkoros, hiszen már hat éve próbálkozik, évismétlésre sem szabad neki lehetőséget adni.
Erdélyi Eszter, a szegedi Deák Ferenc Gimnázium tanára tartotta a leghatásosabb beszédet. Magyartanárként Babits Mihály példájából indult ki: Babits nem röstellt nehéz időkben kiállni, és azt kiáltani: elég volt, legyen vége már! Erdélyi Eszter Babitscsal is folytatta: vétkesek közt cinkos, aki néma. A tanárok folytatják a mozgalmukat, nem hallgatnak el. A kormány becsapta őket, mert a kormánnyal van az erő: a pénz, az állami média, a hivatali hatalom. De nem lehet ezt a féléves mozgalmat visszacsinálni. Nem lehet hallgatni, mert cinkos, aki néma. A tanárnő figyelmeztette az ellenzéki pártok képviselőit is: most velük vannak, ígérnek – de csak akkor számíthatnak hosszú távon a pedagógusokra, ha az ígéreteik mögött valódi szándékok is állnak.
|
Fotó: Tanács István / Népszabadság |
Tóth Margit, a Fehér Kendő Mozgalom képviselője azt mondta: a nőknek, a legnagyobb kisebbségnek, kutya kötelességük kiállni a pedagógusok mellett. Részben, mert a pedagógusok többsége is nő, részben, mert a gyermekek jövőjéről van szó. A gyerekek sorsáról ma olyanok döntenek, akik húsz éve nem láttak gyereket közelről.
A Köz-Hasznáért Mozgalom egy olyan tárgyalássorozatot kezdeményez az oktatáspolitika jövőjéről, amelyen részt vesznek a civil szervezetek és a politikai pártok képviselői is – utóbbiaknak azonban „le kell vetniük a pártsapkáikat". A hallgatóság körében egy nagy papírkockát köröztek, amelyre ráírhatták javaslataikat az oktatásügy helyzetének javítására. A tüntetés végén felolvasták a Tanítanék Mozgalom kiáltványát, illetve aki akart, kaphatott egy fekete pontot tartalmazó papírt, amelyet a közelben lévő Fidesz-iroda üvegportálára lehetett kiragasztani. Ez meg is történt – a városi pártszékház homlokzatát és a rajta lévő hazafias szlogeneket elborították a fekete pontok.