Tény, hogy miközben Brüsszelben a diplomaták Budapestet az orosz kémek koncentrációja miatt „kis Moszkvaként” emlegetik, az Alkotmányvédelmi Hivatal nem sokat hallatott magáról azon kívül, hogy valamiért épp a választások előtt leleplezték Kovács Béla jobbikos EP-képviselőt. Persze a titkosszolgálatok a világon sehol sem verik nagydobra, hogy éppen mivel foglalkoznak, de az eredményeikről azért hébe-hóba szivárogtatnak ezt-azt.
Portik Tamás és az egykori NBH-főigazgató, Laborc Sándor lehallgatott találkozóinak és az őszödi beszéd kiszivárogtatásával kapcsolatos vizsgálat egyes dokumentumain kívül azonban az AH fennállása óta semmit nem hozott nyilvánosságra. Nyomtalanul eltűnt az elődszervezet, az NBH honlapja a világhálóról, ahol annak idején különböző elemzéseket, jelentéseket, beszámolókat tettek közzé az elődök.
Semmi közölnivalója nem volt az AH-nak az elmúlt öt évben? Se egy kém, se egy iszlám szélsőséges? Úgy tudjuk, a titkolódzás kevésbé zavarta volna Pintért, hiszen az irányítása alá tartozó szervezetek vezetőit amúgy is módszeresen távol tartja a sajtótól. A belügyminisztert az viszont nagyon is zavarta, hogy bár az AH törvény adta joga információt kérni több tucat kormányszervtől, ezzel a lehetőséggel alig éltek. Az információadásra kötelezett intézmények harmadával sem álltak kapcsolatban a titkosszolgálat emberei.
Orbán Viktor 2010-es választási győzelme előtt is szivárogtak már ki olyan hírek a Fidesz háza tájáról, hogy az addig tárca nélküli miniszteri felügyelet alatt álló polgári titkosszolgálatokat Pintér Belügyminisztériuma alá rendelik. Később kiderült, hogy Pintér létre kíván hozni egy amolyan szuper titkosszolgálatot, a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központot, amely valamennyi titkosszolgálat és rendvédelmi szerv adatbázisába beleláthatott volna. Pintérék így tervezték megakadályozni, hogy az egymás elől előszeretettel titkolózó hatóságok fontos információi elvesszenek. Azonban ekkora információkoncentráció túlságosan nagy hatalmat adott volna a belügyminiszternek. Nemcsak az ellenzék gondolta így, hanem a Fidesz is. Kövér László házelnök, aki egykor miniszterként felügyelte a polgári titkosszolgálatokat, rövid úton meg is fúrta Pintér tervét.
Mára az a helyzet állt elő, hogy takarékossági és szakmai okokból egyetlen nemzetbiztonsági szolgálatban működik az egykori katonai hírszerzés és elhárítás. Eközben a polgári titkosszolgálatokat nemcsak hogy nem vonták össze, a hírszerzés a Miniszterelnökséghez tartozik, Lázár János befolyását erősítendő, az elhárítás pedig a BM alá. Ezek mellett még létrehozták az ellenzék által a miniszterelnök magánhadseregeként emlegetett Terrorelhárítási Központot is.
