galéria megtekintése

Az oroszok most már azt nyomnak le az Orbán-kormány torkán, amit akarnak

13 komment


Hargitai Miklós

Míg Finnország jelentős biztonsági átalakításokat és kiegészítéseket rendelt Oroszországtól ahhoz a reaktortípushoz, amelyet Magyarország is megvásárolni készül a paksi bővítés keretében, Magyarország ezekre a kiegészítésekre nem tart igényt. Szakértők szerint komoly esély van rá, hogy a fapados atomerőmű nem fog megfelelni az európai biztonsági előírásoknak.

A magyar kormány a paksi bővítéssel kapcsolatban előszeretettel hivatkozik a finn példára, mondván: ha a finneknek megfelel a Rosz­atomtól megvásárolni tervezett reaktortípus, akkor Magyarországnak is jó lesz. Csakhogy a két ország a valóságban nem ugyanazt az atomerőművet kapja: a világon jelenleg még sehol nem üzemelő reaktorhoz a finn magánberuházó a teljes konstrukció átalakításával járó biztonsági kiegészítéseket kért a fukusimai atombaleset tanulságai és az időközben szigorúbbá vált európai uniós nukleáris biztonsági elvárások nyomán. A változtatások összköltsége eléri a milliárd eurós nagyságrendet. A magyar kormány viszont lemondott a költséges áttervezésről.

Paks 2. látványterve: a változó EU-s szabályok miatt a finn erőművet újratervezték, a magyaron nem változtatnak
Paks 2. látványterve: a változó EU-s szabályok miatt a finn erőművet újratervezték, a magyaron nem változtatnak
MVM Paks II. Zrt.

Erre utal, hogy amikor a hónap elején Jávor Benedek, a PM EP-­képviselője levélben érdeklődött Lázár Jánosnál a finn és a magyar projekt közötti különbségekről, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az általánosságokon túl – „kizárólag olyan magas biztonsági színvonalú erőmű kaphat engedélyt, amely teljes mértékben kielégíti a magyar nukleáris biztonsági jogszabályokban előírt követelményeket" – utalást tett arra, hogy Jávor egy titokszobában betekinthetett a bővítési dokumentumokba, így pontosan tudja, hogy milyen erőművet építünk.

 
Terepmunka az épülő finn atomerőműnél
Terepmunka az épülő finn atomerőműnél
Forrás: Facebook

Csakhogy a bővítés részleteit rögzítő szerződést 2014 decemberében írták alá, az Európai Bizottság pedig 2015 szeptemberében egy belső feljegyzésben hívta fel a figyelmet, hogy Finnországban az ottani nukleáris hatóság előírta az alapkonstrukció jelentős áttervezését a finn és az EU-s biztonsági előírások teljesítése végett. Magyarországon viszont az Országos Atomenergia Hivatalt (OAH) gyakorlatilag kihagyták a bővítési szerződések előkészítéséből, és Paks 2. kapcsán kizárólag a telephely-engedélyezésbe vonták be, vagyis az OAH nem kért ilyen módosításokat.

A biztonsági frissítés, illetve annak hiánya a héten a parlamentben is szóba került, amikor Szél Bernadett, az LMP képviselője megkérdezte Lázártól, hogy Magyarország megrendelte-e ugyanazokat a módosításokat, amelyeket a finn szakhatóság szükségesnek tartott az új blokkok biztonságos üzemeltetéséhez. A miniszter némi személyeskedés után ezúttal is olyan választ adott, amely nélkülözte a konkrétumokat: szerinte a kormány „a legmagasabb biztonsági követelményeknek megfelelő" erőművet fog vásárolni, „ha ez nem így lesz, nem fogják átvenni".

Ez teljességgel valószínűtlen, tekintve, hogy a szerződés alapján 2026-tól akkor is törleszteni kell az orosz hitelt, ha el sem készül az erőmű, és az orosz fél akár az inkasszó lehetőségével is élhet.

Januárban egy szakmai fórumon a Greenpeace milliárd eurós nagyságrendűre tette a finn biztonsági felülvizsgálat miatt jelentkező pluszköltségeket – miközben a teljes paksi bővítést árát jelenleg tízmilliárd euróra becsüli a magyar kormány –, és azt is jelezték, hogy enélkül az erőmű nem kaphat működési engedélyt az EU-ban.

Pótlólagos átalakítások

A finn nukleáris biztonsági hatóság az engedélyek kiadása előtt elemezte a Roszatom AES-2006 reaktort, és úgy értékelte, hogy az nem felel meg a finn és az EU-s biztonsági elvárásoknak. A hatóság nagyon súlyos konstrukciós hibákat talált; többek között megállapította, hogy a reaktor nem lenne képes kivédeni egy repülőgép rázuhanásának következményeit, illetve hogy egy súlyos baleset esetén a mentéshez szükséges dízelgenerátorok ugyanúgy megsérülnének, mint Fukusimában. A vizsgálat nyomán előírták többek között egy kettős biztonsági kupola beépítését, amely belülről képes ellenállni egy robbanásnak, kívülről pedig egy repülőgéppel történő ütközésnek.

Olyan egymástól elkülönült biztonsági alrendszerek kialakítására is kötelezték a beruházót, amelyeknek a működése nem egymásra épül, így egy tűzeset, árvíz vagy földrengés esetén nem hiúsítják meg egymás működését. Teljesen el kell választani az irányító központot és az energiatermelő létesítményt, hogy egy esetleges reaktorbaleset esetén az irányítási funkciók továbbra is működőképesek maradjanak. Független szakértők szerint a módosítások akár a duplájára is emelhetik a finn atomerőmű beruházási költségeit.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető