Nem kezdik meg a paksi bővítésre rendelkezésre álló orosz hitelkeret lehívását, amíg tart az uniós versenyjogi vizsgálat – ez derül ki abból a levélből, amit Lázár János, a kormány illetékes tagja küldött Jávor Benedeknek, a PM EP-képviselőjének.
hirdetés
Az állásfoglalás egyrészt gyökeres változást jelent a kormány álláspontjában, másrészt azt jelzi, hogy az Orbán-kabinet is elbizonytalanodott a projekt jövőjét illetően.
Fűtőelemek cseréje a Paksi Atomerőműben Móricz-Sabján Simon / Népszabadság
A Miniszterelnökséget vezető Lázár János a PM brüsszeli képviselőjének január eleji levelére válaszolt, amelyben Jávor rákérdezett, mi az oka annak, hogy több, a bővítéssel összefüggő közbeszerzést is „a körülmények megváltozása miatt" lefújtak a közelmúltban. Lázár szerint az Unió nem írta elő kötelezően a közbeszerzések leállítását, azt a magyar kormány saját maga látta szükségesnek.
Ez valóban így van, ugyanakkor az Európai Bizottság a vizsgálatok adott szakaszában nyomatékosan javasolta valamennyi előkészület és ráfordítás leállítását a tiltott állami támogatás gyanúja, illetve a nemzetközi beruházási tender elmaradása miatt indított eljárások lezárásáig. Megítélése szerint ebbe nem csupán az állami támogatással kapcsolatos eljárás, hanem a bővítés közbeszerzésének elmaradása miatti kötelezettségszegési eljárás is beletartozik.
Jávor Benedek szerint a kormány helyes döntést hozott, hiszen felelőtlenség lenne tovább dönteni a közpénzeket egy olyan beruházásba, amely esetleg meg sem valósul. -A jelek szerint mára a kormány is belátta, hogy az eddigi „előbb cselekszünk, azután gondolkozunk" hozzáállás nem tartható. A bővítési projektnél az elejétől kezdve szoros együttműködésre lett volna szükség az uniós testületekkel, és csak akkor lett volna szabad belevágni a projektbe, ha annak az európai joggal való összeegyeztethetőségéről már meggyőződtek – fogalmazott.
A halasztás gyökeres változást jelent a kormány hozzáállásában – egy hónappal ezelőtt az illetékesek még azt nyilatkozták lapunk munkatársának, hogy az eredeti terveknek megfelelően az év közepén több százmilliárd forintot lehívnak a hitelből –, amit nehéz másként értékelni, mint hogy Orbánék is bizonytalanabbnak látják a beruházás jövőjét.
Érthetetlen ugyanakkor, hogy miért nem terjed ki ez az óvatosság a bővítési előkészületeket szolgáló magyar költségvetési kiadásokra: az idei állami költségvetés több mint 110 milliárd forintot szán az új reaktorok megvalósítását szolgáló célokra, aminek az időarányos részét információink szerint már el is költötték.
