galéria megtekintése

Az Orbán-kormány egy kicsit felhasználta, aztán dobta őket

8 komment


N. Kósa Judit

Nyílt levélben tiltakoztak a Nemzeti Hauszmann Terv társadalmi testületének meghatározó tagjai Lázár Jánosnál amiatt, hogy csak a sajtóból értesültek a kormány legújabb tervéről, amely szerint két minisztérium is a Várba költözik. A levél közzététele óta eltelt harminc napban azonban semmiféle választ nem kaptak.

Mint emlékezetes, a Nemzeti Hauszmann Terv társadalmi testületét 2014 novemberében alakította meg a kormány, azt követően, hogy nyilvánosságra hozták a budai Várra vonatkozó tervek egyes elemeit. A testületben való részvételre ismert műemlékvédelmi és építész szakemberek mellett meghatározó muzeológusokat (például Buzinkay Gézát, Hermann Róbertet, Saly Noémit) és a Vár építészeti megújításán régóta dolgozó tervezőket (Zoboki Gábort, Potzner Ferencet) is felkértek. A látványos külsőségek között megrendezett alakuló ülésen maga a miniszterelnök vázolta a legfontosabb terveket, majd idén tavasszal nagyszabású konferenciát tartottak a Vár átalakításáról.

A testület három tagja, Csomay Zsófia építész, Lővei Pál művészettörténész és Schneller István építész-urbanista november 29-i keltezésű nyílt levelében azonban felrója a Miniszterelnökséget vezető miniszternek, hogy

„valódi, érdemi alternatívákat is felvető városfejlesztési koncepciókról, fontos építészeti kérdéseket illető döntések előkészítéséhez nem kérték ki a testület véleményét",

és a bizottság mindössze tájékoztatást kapott a már meghozott kormányzati döntésekről. Mint fogalmaztak: „Mind ez ideig türelmesen vártuk, hogy előbb-utóbb sor kerül majd egy átfogó fejlesztési program megvitatására, igazán fontos kérdések véleményezésére, azonban az eltelt egy év már bizonyítani látszik azt a sejtésünket, hogy szerepünk kizárólag a kommunikáció látszatát szolgálja."

 

Különösen rossz néven veszik, hogy a nemzetgazdasági és a belügyi tárca Várba való költözéséről a sajtóból szereztek tudomást, miközben a döntést határozottan ellenzik: a „döntéseket nemcsak megalapozatlannak tartjuk (nem szerepelnek például a városfejlesztési dokumentumokban, így a ,Vár 25' nevet viselő várfejlesztési koncepcióban sem), hanem kifejezetten károsnak, mind a budai várnegyed lakóinak nyugodt élete, mind idegenforgalmi és kulturális szempontból".

Lapunk Schneller Istvántól, Budapest egykori főépítészétől úgy értesült, hogy a nyílt levélre az elmúlt egy hónapban kormányzati körökből semmiféle választ nem kaptak,

annak ellenére, hogy írásuk végén hangsúlyosan tiltakoztak az ügyben meghozott improvizatív döntések ellen, és ismételten sürgették a társadalmi vita megkezdését. Ez utóbbit egyébként a Magyar Urbanisztikai Társaság a maga eszközeivel is igyekszik elősegíteni: pár nappal ezelőtt mutatták be azt a Mindent a maga helyén – Városliget, Város, Vár című kötetet, amely a kormány nagy ívű és lényegében összefüggő városátalakítási koncepcióinak kritikáját tartalmazza.

A könyvben helyet kaptak a MUT korábbi, a Liget Projekttel foglalkozó konferenciáinak előadásai mellett a Hauszmann-bizottság társadalmi kontrolljaként megalakult Párbeszéd a Várért Kezdeményezés tanácskozásán elhangzott egyes vélemények is, köztük Marosi Ernő művészettörténész éles hangú kritikája.

L. Simon László államtitkár vázolta a Vár átalakítási tervét a kormánynak
L. Simon László államtitkár vázolta a Vár átalakítási tervét a kormánynak
Forrás: kormany.hu

A Hauszmann-testület felállása óta egyébként meglehetősen átalakult a Vár „megújítását" célzó Hauszmann-terv. Másfél évvel ezelőtt még csak annyit lehetett tudni, hogy a hatvanas évek óta közművelődési célra használt, akkor radikálisan átépített palotát részben vagy egészben az eredeti tervekhez igazodva építenék újjá, és a Dunára néző díszteremsor az állami reprezentációhoz kapcsolódó funkciót kapna. Ugyanekkor került nyilvánosságra az is, hogy Orbán Viktor a köztársasági elnök által használt Sándor-palota mellé, a karmelita kolostorba költözne.

Idővel aztán új elemek kezdték gazdagítani a tervet: határozat született a Hauszmann Alajos által tervezett és az ötvenes-hatvanas években lebontott lovarda és főőrség újjáépítéséről, majd arról, hogy a Belügyminisztérium a jelenleg a Tudományos Akadémia által használt tömbbe, a nemzetgazdasági tárca pedig az egykori Pénzügyminisztériumba költözik a Mátyás templom melletti épületbe, amely most a Magyarság Háza.

Végül december elején az is megerősítést nyert, hogy Orbán Viktor fogja lakni a 2002-ben az ő hivatala számára rekonstruált Sándor-palotát.

Hogy mindez mennyibe kerül, azt lehetetlen megbecsülni:

a kormány által emlegetett 200 milliárd alighanem csak egy jól hangzó, kerek szám.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető