Egy beadványozó szerint a kérdés azért is elfogadhatatlan, mert a körülményekben lényeges változás állt be. Az Európai Bizottságnak a menekültügyi rendszer átfogó reformjára irányuló, május 4-én benyújtott javaslata alapján ugyanis menekültenként 250 ezer euró szolidaritási hozzájárulást kellene fizetnie minden tagállamnak, ha nem vesznek részt az áthelyezési mechanizmusban. Ha pedig Magyarország nem fogad be senkit, ez százmilliárd forintnyi kiadást jelentene.
A testület az összes kifogást visszaverte, nagyrészt hatáskörének hiányára hivatkozva. Az például, hogy a kérdés parlamenti hatáskör-e, az AB szerint a kezdeményezés érdemét érinti, és ezt a bírák nem vizsgálhatják. Az esetleges közjogi érvénytelenség kapcsán pedig azzal érveltek, hogy nem alkotmányellenes, ha valamilyen ügyről kizárólag a parlament egyik bizottságában folytatnak vitát.
Az AB azt az érvet sem osztotta, hogy az Európai Bizottság javaslata a körülményekben lényeges változást hozna. A bírák úgy vélik, a közös menekültügyi rendszer átalakításáráról szóló elképzeléseket tartalmazó dokumentum nem olyan típusú irat, amely alapvetően bármit is átalakítana. Ez sem alapozza meg tehát azt, hogy az országgyűlési határozatot alaptörvény-ellenesnek minősítsék.
Minden akadály elhárult a népszavazás előtt, így lesz referendum a kényszer-betelepítésről – mondta keddi sajtótájékoztatóján Tuzson Bence kormányzat kommunikációért felelős államtitkár. Hiába támadta a parlamenti határozatot a szocialista Szanyi Tibor, illetve a liberális Fodor Gábor, Európát a politikus szerint nem lehet a feje tetejére állítani. A döntéseket elsődlegesen a nemzetek hozzák, míg Brüsszel csak végrehajtó, s nem fordítva történnek a dolgok – hangoztatta.
Alapvetően az ország szuverenitásáról és függetlenségéről van szó – jelentette ki Tuzson. Ezt a tájékoztató kampány során igyekeznek is mindenkiben tudatosítani, mert igen nagy a tét – hangsúlyozta –, hiszen akár száz évekre is eldőlhet az ország sorsa. A politikus ezért a kvótareferendumot fontosabbnak minősítette akár a NATO-csatlakozásról szóló népszavazásnál is.
A tapasztalatok Tuzson szerint azt mutatják, hogy az unió gépezetét eddig csak sikeres referendumok tudták feltartóztatni. Azt azonban nem árulta el, mit tekintene a kormány sikernek, csupán annyit mondott: minél többen foglalnak állást, annál eredményesebb lesz a népszavazás. Egyébként tisztában vannak vele – árulta el –, hogy újabb támadásokra kell számítani, mindazonáltal a kabinet megkezdte a referendumra a felkészülést.
A hatályos szabályok szerint most a köztársasági elnökön a sor: az AB-határozat Magyar Közlönyben való megjelenése után 15 napon belül ki kell tűznie a népszavazást. Annak időpontja a döntés kihirdetését követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé eshet, így elvileg szóba jöhet akár szeptember első vasárnapja, de ha az államfő nem siet, a referendumra október elején is sor kerülhet.
Korábban érvényes volt a népszavazás, ha a választásra jogosultak legalább negyede azonos módon voksolt. A Fidesz azonban úgy módosította a törvényt, hogy az érvényes szavazatok arányának meg kell haladnia az ötven százalékot. Ez azt jelenti, hogy – a mintegy negyedmillió szavazásra jogosult határon túli magyarral együtt – körülbelül 4,2 millió embernek kell voksolnia.
Emlékeztetőül: a Fidesz által kezdeményezett 2008-as, szociálisnak nevezett népszavazáson csak alig valamivel több mint négymillióan vettek részt, és akkor sikerült pár tized százalékkal meghaladni a bűvös ötven százalékot. Erre csak az 1989-es négyigenes népszavazáson volt példa, miközben a NATO-csatlakozásról, illetve az ország unióba történő belépéséről szóló kérdések sem mozgatták meg a lakosság felét.
