galéria megtekintése

„Az egész egyszerűen megalázó Magyarország számára”

3 komment

NOL

Abszurd vitát folytatott a héten a parlament az USA–EU szabadkereskedelmi egyezményről (TTIP): pártállástól függetlenül szinte mindenki kritizálta a készülő megállapodást, az viszont nem derült ki, hogy végül is támogatja-e a magyar kormány az aláírást. A megszólalók leginkább abban értettek egyet, hogy a TTIP felgyorsítaná a globális nagyvállalatok hatalomátvételét a világ fölött.

Schiffer András (LMP) szerint az ügyben a vita, a konfliktus nem az Amerikai Egyesült Államokkal van, nem az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok és mondjuk a kelet-európai országok között van. Az ellentét, a konfliktus a globális nagyvállalatok és az emberek között húzódik, a konfliktus az óriásvállalatok és az emberi-természeti értékek között húzódik.

Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy éppen néhány héttel ezelőtt a Greenpeace nyilvánosságra hozta azokat az iratokat, amelyek megmutatják a jelenlegi szabadkereskedelmi tárgyalások, a Kanada és Európa közötti úgynevezett CETA, valamint az Egyesült Államok és Európa közötti TTIP, illetve a szolgáltatáskereskedelmi egyezmény, a TISA-nak a valódi természetét. A Greenpeace-papírokból kiderül, hogy Amerika és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi egyezmény tervezete leépíti Európa környezetvédelmi szabályrendszerét.

Kiindulópont ebben a Házban csak az lehet, hogy ha ragaszkodunk az Alaptörvény előírásaihoz, és a magyar Alaptörvény tartalmazza Magyarország GMO-mentességét, Magyarország soha, semmilyen formában nem lehet részese olyan nemzetközi megállapodásnak, amelyik szakít az elővigyázatosság elvével. Vagy ha mégis valamilyen bürokratikus hókuszpókusszal Magyarország belemanőverezi magát ilyen szabadkereskedelmi paktumokba, akkor ki kell állni az emberek elé, és meg kell mondani, hogy a magyar bürokrácia odadobta Magyarország GMO-mentességét, és odadobta a magyar mezőgazdaságnak azt a versenyelőnyét, hogy ma még itt a Kárpát-medencében elő lehet állítani jó minőségű élelmiszereket, jó minőségű mezőgazdasági termékeket.

 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter talányosan fogalmazott a vitában, amikor a kormány álláspontját ismertette. Azt mondta: ha egy szabadkereskedelmi megállapodás jó Magyarországnak, akkor azt támogatjuk, ha egy szabadkereskedelmi megállapodás nem jó Magyarországnak, azt nem támogatjuk.

A fideszes Hörcsik Richárd azt hiányolta, hogy ha nem is teljesen titkosak a tárgyalások és eredményei, sem Washington, sem Brüsszel nem igazán törekszik igazi átláthatóságra. Hozzátette: a magyar emberek nem kérnek laborokban összekevert élelmiszerekből, növényekből, állatokból, ezt egyébként sok más európai ország polgárai sem akarják.

Hasonlóan vélekedett az LMP-s Schiffer András is. Ő azt mondta, jelenleg a Külügyminisztériumban egy sötét titokszobában, titokban lehet úgy megtekinteni az üggyel kapcsolatos dokumentumokat, hogy még véletlenül se legyen képrögzítésre alkalmas berendezés az egyénnél, mondjuk ki, egész egyszerűen megalázó Magyarország, megalázó a magyar emberek számára. Teszi ezt az előírást egy olyan ország kormánya, amelyik rendre kioktatja a világot korrupcióról, átláthatóságról. Az a helyzet, hogy a korrupció viszont ott kezdődik, amikor óriásvállalatok döntéshozókat, kormányokat tudnak foglyul ejteni. Erről kéne beszélni.

Mesterházy Attila (MSZP) azt hangoztatta, hogy csak a nagyoknak és az erőseknek jó ez a megállapodás, de akik nem nagyok és nem erősek, azok számára inkább hátránnyal jár; egyelőre inkább az Amerikai Egyesült Államok gazdasági érdekeit szolgálja ez a megállapodás, mint az Európai Unió érdekeit. Korábban azt hallottuk magától a miniszterelnöktől, hogy a kitiltási botránnyal akarja Amerika rákényszeríteni Magyarországra a TTIP-szerződés megkötését, majd egy későbbi, azt hiszem, talán az AmCham ülésén elhangzott amerikai nagyköveti beszéd már arról szólt, hogy mennyire örül annak az amerikai nagykövet, hogy mind a külügyminiszter, mind a miniszterelnök mennyire támogatja és kiáll a TTIP-szerződés mellett.

A jobbikos Gyöngyösi Márton szerint a kérdésben kizárólag egy nemzeti parlament dönthet, jelen esetben a magyar nemzet parlamentje. A kormány semmiféle paktumba nem mehet bele egy ilyen kereskedelmi szerződés tárgyalásánál.

Szél Bernadett (LMP) is keményen bírálta a TTIP-t. „Pontosan tudjuk kiszivárgott anyagokból, hogy a Bizottság azért gondolta azt, hogy bizonyítottan több, egészséget károsító anyagot nem tilt be Európában, mert féltek attól, tartottak attól, hogy az Amerikával való tárgyalásokat ez károsan fogja befolyásolni. Tehát hat olyan anyag van jelenleg is azért forgalomban, főleg higiéniai cikkekben, amik borzasztó dolgokat, rejtettheréjűséget okoznak a polgárok egészségében, mert a TTIP-pel való tárgyalásokat az Európai Bizottság álláspontja szerint ez veszélyezteti.”

Sallai R. Benedek (LMP) szerint a TTIP nem más, mint a gazdasági globalizáció totális kiterjesztése világméretűre. Ez a nemzetek megszüntetése, a nemzetben gondolkodás elárulása – mondta. Mindezt azzal indokolta, hogy a leggazdagabb és legszegényebb országok közötti gazdasági jövedelemszint-különbség 1913-ban 1:10-hez, tehát tízszeres, 1950-ben 26-szoros, 1990-ben már 40-szeres, míg napjainkra ez már 60-szoros méretet ölt. Jelen pillanatban pedig a világ száz legnagyobb gazdaságából már 61 nemzet feletti vállalat, nem országok, nem nemzetek, hanem vállalatok. Ezeket képviseli a TTIP szerinte.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.