|
Varga Mihály
Soós Lajos / MTI |
A harmadik koncepciót ismerhették meg – közölte ezzel kapcsolatban Kordás. Maga egyébként sajnálatosnak tartja, hogy a béren kívüli juttatások köréből kikerülnének az öngondoskodást támogató elemek – például az egészség- és nyugdíjbiztosítás –, s a munkaadó a foglalkoztatott lakáshiteléhez sem nyújthatna támogatást.
Az érdekvédő szerint egyelőre nincs megnyugtató válasz arra sem, mi történik azoknál a vállalkozásoknál, amelyek a kétszázezernél jóval több cafeteriát biztosítanak. De úgy látja, az sem világos, mit jelent a kormánynak az a korábbi ígérete, amely szerint a rendszer átalakítása a munkáltatók számára nem jelenthet költségnövekedést. Arra a kérdésre viszont nem kapott választ, hogy a munkavállaló is mentesül-e a készpénzesített cafeteria jövedelemadója alól? Mert ha nem – tette hozzá –, mindenki azonnal bukik 15 százalékot.
A minimálbér ügyében abban maradtak a partnerek – közölte a miniszter –, hogy a szociális partnerek VKF monitoringbizottságában egyeztetnek erről, és reményei szerint a munkaadói és a munkavállalói oldal meg tud majd állapodni. Konkrét számokról Kordás sem beszélt, azt viszont leszögezte: az MSZSZ kitart a tavaly megfogalmazott elvei mellett. A céljuk, hogy a ma 73 ezer forintos minimálbér érje el a 88 ezres létminimumot.
A szakszervezet ezért hamarosan új ajánlattal áll elő, amelynek részleteiről egyelőre csak annyit árult el, hogy a kormányzati ciklus végéig tartó megállapodásra törekszenek. E szerint 2018-ra a minimálbér és a létminimum összegének meg kellene egyeznie. Az elvekben nem volt vita – tette hozzá. Konkrét számokkal egyébként csak a Munkástanácsok állt elő: a minimálbér nyolc, a garantált szakmunkás minimálbér 13 százalékos emelését javasolta jövőre.
A VKF tagjai tovább egyeztetnek, és Varga szerint az adózást és a munka törvénykönyvét érintő legfontosabb kérdésekben két héten belül lezárhatják a vitát. Nem ilyen optimista Kordás, másfelől sikerként könyveli el, hogy a költségvetéssel, valamint az adókkal kapcsolatos ügyekről, illetve a minimálbérről most legalább nem a jövő évi büdzsé elfogadása után tárgyalnak. Tavaly ez történt, s emiatt szerinte érdemi egyeztetésre akkor szinte esély sem volt.
Van ugyanakkor egy érdekes fordulata is ennek az ügynek. Az MTI tudósítása szerint Varga Mihály azt mondta: a munka törvénykönyve kapcsán az érdekképviseletek jelezték, hajlandóak megállapodni egymással, és jogszabály-módosításokat kezdeményezni. Maga különben a legfontosabbnak nevezte a foglalkoztatást könnyítő és segítő módosításokat.
Mindkét oldal – ezzel a miniszter nyilván a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletekre utalt – arra törekszik, hogy minél könnyebben és egyszerűbben lehessen foglalkoztatni a munkavállalókat, utóbbiak pedig szeretnék, hogy egyfajta biztonság vegye körül a foglalkoztatást, és lehetőség szerint olyan feltételek legyenek, amelyek garantálják a munkavállaló hosszú távú foglalkoztatását – fogalmazott Varga. Szerinte erre a mostani körülmények között nagyon nehéz garanciát adni, de meg kell találni azokat a közös pontokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a munka törvénykönyve egyfajta védelmet is adjon.
Kordás szerint ezzel csak egyetlen baj van: maga az elejétől fogva végigülte a VKF keddi ülését, de a munka törvénykönyvéről – bár az valóban szerepelt az előre kiadott napirendben – a tanácskozáson egyetlen szó sem esett. Ezt a pontot ugyanis elnapolták, így arról e fórumon most a vitát még meg sem nyithatták. Ami egyébként kétségkívül régóta folyik – emlékeztetett az érdekvédő –, s a kormány 2014 decemberében azt ígérte, hogy 2015 tavaszán tárgyalhatnak erről. De érdemben nem tárgyaltak, és ez most sem történt meg.
