A kormányrendelet ugyanakkor elvonja a rendőröknek a rendőrségi törvényben előírt kötelezettségét, jelesül azt, hogy „közlekedésrendészeti feladatának ellátása során a jármű vezetőjét az e célra rendszeresített eszközzel légzésminta, ha nála a vezetési képességére hátrányosan ható szer befolyása vagy alkoholfogyasztás miatt bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja merül fel, az egészségügyi szolgálat igénybevételével vér-, vizelet- és műtétnek nem minősülő módon egyéb minta adására kötelezheti”.
Kivéve – immár – az ittas bicikliseket. Őket a rendőr nem háborgathatja. Az ő vérükben akár 2,4 ezrelék véralkohol is lehet (ez az érték autósok esetében a bűncselekmény értékhatárának a háromszorosa), csak ne essenek le a bicikliről, és legyenek képesek viszonylag egyenesen haladni vele.
A lapunk által megkérdezett jogászok szerint a rendelet sérti mások biztonsághoz, biztonságos közlekedéshez való jogát, hiszen a közlekedők egy csoportját ittasan beengedi a közlekedők közé. Nem igaz ugyanis az az állítás, hogy a kerékpáros nem lehet közveszélyes.
Elég, ha hirtelen – az úton közlekedő autó féktávolságán belül – kikanyarodik az útra. Márpedig aki ledöntött pár pohárral, az egy ideig bátrabb és vakmerőbb. Ez az alkohol egyik ismert és tipikus hatása. A következmények azonban kiszámíthatatlanok. Mint ahogy az is, hogy az alkoholfogyasztás miként befolyásolja egy adott pillanatban a vezetési képességet. Számtalan kalkulációt lehet olvasni időről időre a világhálón, miképpen lehet fölgyorsítani az alkohol lebomlását, de egyik módszer sem bizonyult eddig jónak.
A szervezetnek ezt a képességét befolyásolja a testsúly, az életkor, az alkohollal szembeni tolerancia, a pillanatnyi hangulat, az időjárás, a fáradtság és még egy sor más tényező. Közlekedési rendőrök nemegyszer találkoztak olyan (részeg) sofőrökkel, akik például kilométereken keresztül vezettek úgy, hogy a bal oldali kerekek csak pár centire voltak a felezővonaltól (épp az lett a gyanús, hogy tökéletesen párhuzamosan haladtak a felezővonallal), majd miután megállították őket, tisztán beszéltek, a mozgásuk is inkább csak fáradtságra utalt, s nem részegségre. Aztán előkerült a szonda.
A nagyon részegek gyakran csőlátók. Amíg főúton egyenesen haladnak, és nekik van elsőbbségük, semmi gond. A bajok akkor kezdődnek, amikor például egy jobbkezes utcához érnek.
A rendőrség hallgatásba burkolózik
Hétfő óta mindennap megkérdeztük az ORFK-t a módosított KRESZ múlt szombati hatálybalépése óta, mi alapján döntik el a rendőrök, hogy egy bringás vezetőképes állapotban van-e. Válaszra se méltatták lapunkat és olvasóinkat.
E ponton érdemes megjegyezni, hogy a rendőrség a KRESZ módosítását követően hallgatott. A rendőrség illetékesei is a Magyar Közlönyből, illetve az újságíróktól értesültek a változásról, tehát a kormány velük sem egyeztetett, nem volt írott útmutató, amely eligazította volna a közlekedési rendőröket, hogy az eddigi, a rendőrségi törvény alapján végzett gyakorlattal ellentétben a jövőben miként kell fellépniük az ittas biciklistákkal szemben.
Péntekig gőzerővel azon dolgozott a testület, hogy kitalálja, miképpen fogja alkalmazni a kormányfő akaratának megfelelően kierőszakolt, módosított szabályokat.
Felszabadult gátlások
Mostanra sikerült megszülni a megoldást, és péntek délután, a rendőrség honlapján megjelent egy tájékoztató. „A KRESZ legutóbbi módosítása után többféle értelmezés jelent meg a kerékpárosok biztonságos vezetésére képes állapotának rendőrségi megítélésével kapcsolatban. A rendőrség az alábbi gyakorlatot követi.”
Az ORFK utasítása értelmében a jövőben a rendőrök a kerékpárosokkal szemben kifejezetten a biztonságos vezetéssel összefüggő képesség ellenőrzése érdekében akkor kezdhetnek intézkedésbe, ha látható jeleit észlelik annak, hogy a kerékpáros nincs a kerékpár biztonságos vezetésére képes állapotban.
Az ORFK e célra készített útmutatója szerint a látható jelek a következők: a kéz és a láb együtt mozgásának nehézségei; a gátlások felszabadulása (általános eufóriaérzet), az önbizalom növekedése, a figyelő-vigyázó készség csökkenése; kézremegés; egyensúlyzavar (nem képes a kerékpárt egyensúlyban tartani, azzal egyenesen közlekedni); állás-, járásképtelenség. Gyanút kelthet a rendőrben továbbá az elkent, akadozó beszéd, a szótévesztés; a heves gesztikuláció, a bőbeszédűség; az agresszivitás, a kritikátlanság, csökkenő gátlások; izgatottság, labilis érzelmi állapot.
A helyzet ma a következő: egy motoros (hogy a kétkerekűeknél maradjunk) már azért is felelősségre vonható, ha ittasan ül a nyeregbe. Még csak balesetet sem kell okoznia, s akár két évet is kaphat. Ezzel szemben a biciklisek csak akkor követik el „az ittas járművezetés” vétségét, ha, miután ittak, legalább súlyos sérülést, vagy még ennél is komolyabb következményekkel járó balesetet okoznak. Ha elsodornak egy kislányt, akinek ezáltal nyolc napon belül gyógyuló sérülései keletkeznek, az nem számít.
Az ORFK útmutatójával azt a látszatot kelti, hogy a kormányrendelet betartható. Emlékeztetőül: korábban az általános közlekedésbiztonsági ellenőrzéseket és az ezek részeként úton-útfélen végzett tömeges szondáztatásokat a rendőrség azzal indokolta, hogy a részeg sofőrök potenciális veszélyforrást jelentenek a közlekedésre. Most nem állítanak ilyet. Most, ha a rendőr előtt vezetőképesnek mutatkozik a kerékpáros, ellenőrzés (szondáztatás) nélkül továbbmehet. Hogy két sarokkal arrébb is képes lesz-e még egyenesen haladni, majd ott kiderül. Vagy akkor, ha baleset történik.
A rendőrség legfrissebb statisztikája szerint Magyarországon a személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek 12 százalékát a bringások okozták. A 2012 nyara óta érvényes szabályozás szerint a főutak ki vételével és legfeljebb 0,5 ezrelékes alkoholos befolyásoltságig eddig is kerekezhettek ittasan a biciklisták. A kerékpárosok érdekképviseleteinek véleményét az új szabályozás bevezetése előtt akkor sem kérték ki. Most sem. A biciklisekre vonatkozó nulla tolerancia megszüntetése előtt 441, a rákövetkező évben (2013-ban) 459 balesetet okoztak ittas bringások.
Elsodort biciklis: Nem vezethet buszt a sofőr
Tegnaptól nem vezethet buszt az a sofőr, aki a Thököly úton egy buszsávval közös kerékpársávban leszorított egy biciklist, majd továbbhajtott. A balesetről a kerékpáros videót is készített, majd azt feltöltötte az egyik videomegosztó portálra. A biciklis estében eltalálta a korlátot a jobb mellkasával, hét bordája eltört, azok átszúrták a tüdejét, légmelle lett, és levált a tüdeje egy része.
Az Index közlése szerint a busz több száz méteren át követte a biciklist, majd egy veszélytelennek tűnő forgalmi helyzetben, indokolatlanul közel hajtott el mellette. Miután fellökte a biciklist, fékezés nélkül elhajtott. A sofőr állítása szerint nem vette észre a bringást, s tény, hogy az utasok szóltak neki. A következő megállóban félre is állt és visszatért a helyszínre, a rendőrséget pedig egy utas értesítette arról, hogy mi történt.
Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója a hírportálnak azt mondta, személyes véleménye szerint a buszsofőrnek nincs helye a BKV-nál. Észre kellett volna vennie, hogy elütött egy biciklist és nem szabadott volna továbbhajtania. A rendőrség cserbenhagyásos gázolás miatt eljárást folytat a sofőr ellen, a BKV pedig munkáltatói eljárást indított. (Nol.hu)
