Fejetlenség az Alkotmánybíróságnál: a Fidesz nem egyeztet
Tizenöt helyett csak tizenegy tagja van a jelenleg elnök nélkül működő Alkotmánybíróságnak, ám a Fideszt semmi sem sürgeti, hogy konszenzusos jelölteket találjon. Információnk szerint a nagyobbik kormánypárt még a KDNP-vel sem egyeztetett az ügyben, amelyben persze Orbán Viktoré a döntő szó.
Nincs előrelépés az alkotmánybíró-választás ügyében – tájékoztatták a Népszabadságot ellenzéki és kormánypárti politikusok. Rubovszky György, az alkotmánybírákat jelölő testület KDNP-s elnöke azt mondta, hogy a Fidesz még velük sem egyeztetett a lehetséges jelöltekről. Mivel a Fidesz öt tagot delegálhat a bizottságba, egyedül is megnevezhetne négy jelöltet, megválasztani viszont – kétharmados többség híján – a kereszténydemokratákkal sem tudná az új alkotmánybírákat. Rubovszky szerint így nehéz olyan jogtudósokat találni, akik vállalják a jelölést.
Lapunk korábban írt arról, hogy a Jobbik azért állt fel az asztaltól, mert a jelöltjét, Morvai Krisztinát a Fidesz megvétózta. Az LMP pedig azt szabta feltételül, hogy az Alkotmánybíróság legalább három olyan, jogállami elkötelezettségű taggal egészüljön ki, mint amilyen beállítottságú a négy távozó közül három alkotmánybíró. Tavaly márciusban távozott Paczolay Péter, a testület akkori elnöke, az idén pedig búcsúzott Kiss László, majd a múlt héten Lenkovics Barnabás elnök és Lévay Miklós. Az utóbbi két, most távozó bíró újraválasztását „egy megfelelő konstrukcióban” a Fidesz, a KDNP és az LMP is támogatná. Az AB elnökének a Fidesz Sulyok Tamást, a testület elnöki jogokat gyakorló elnökhelyettesét képzeli el, ehhez azonban nem lesz könnyű ellenzéki támogatást szerezni.
A Fideszt ugyanakkor semmi sem sürgeti a négy új bíró megválasztására. Bár a 15 tagú testület most csak 11 fős, a határozatképességhez tíz bíró is elég. És volt rosszabb is a helyzet: 2005-re nyolcan maradtak, ami a működőképesség határát jelentette az akkor 11 fős grémiumnál. Emiatt néhány esetben el is maradt a teljes ülés. A testület ennek ellenére tette a dolgát, és abban az esztendőben alig született kevesebb határozat, mint egy évvel korábban. Ráadásul a jelenleginél jóval több beadvánnyal kellett megbirkózni, mert utólagos normakontrollt bárki kezdeményezhetett, és alig volt olyan év, amikor az indítványok száma nem érte el az ezret. Ezzel szemben tavaly 363 ügy érkezett, és ezek közül 208-at be sem fogadott a testület.
|
Ez már csak emlék: itt még 13 tagú volt az Alkotmánybíróság
Szigetváry Zsolt / MTI |
Kiss László átélte azt az időszakot, amikor csak nyolcan voltak, s szerinte ahhoz képest a mostani bírók jobb helyzetben vannak. Nem szerencsés, ha a létszámhiány tartósan fennmarad, de átmenetileg biztosan működni fog a rendszer. Ráadásul legközelebb csak 2019-ben lesz üresedés – akkor Stumpf István mandátuma jár le –, és ha addig sem választanának új bírákat, még 2023-ig meglenne a tíz fő. A volt alkotmánybíró szerint a határozatképesség nincs veszélyben, mert a teljes üléseken az elmúlt két évtizedben elvétve fordult elő hiányzás. A bírák még betegen is bejártak.
Nem zárható ki ugyanakkor, hogy a jövőben kevesebb lesz a vita, hiszen a testületben már csak azok maradtak, akiket – egyeztetés nélkül – kizárólag a Fidesz jelölt. Az eddigi tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy közöttük viszonylag ritka a nézetkülönbség, legalábbis a politikailag érzékeny ügyekben nagyrészt a kormány számára kedvező döntéseket támogatták.
Tudják a dolgukat
Civil jogvédő szervezetek – az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért – tavalyi elemzése szerint az egypárti bírák zöme „tudja a dolgát”. A sorból csupán Szalay Péter és Stumpf István lóg ki a többségétől eltérő álláspontjával. Kiss László mindezt nem kívánta kommentálni, a statisztikákból azonban kiderül, hogy éppen ő volt az, aki legtöbbször opponálta a többségi határozatokat: tavaly 26 különvéleményt írt. Lévay 17-et, miközben Lenkovics mindössze négyet, amivel utolsó a sorban.
