Minderre Szelényi Zsuzsa hívta fel a figyelmet: az Együtt parlamenti képviselője a napokban bántalmazott nőkkel és gyerekeikkel beszélgetett az Ökumenikus Segélyszervezet titkos menedékházában.
– A családon, párkapcsolaton belüli erőszak a gyerekek életére is borzasztó hatással van, még akkor is, ha a bántalmazó „csak” az anyukát bántalmazza. Az áldozatok problémái összetettek, s ez óriási mozgósítást igényel. A támogató személyeken kívül szükség van az állandó fizikai védelemre, szociális munkásra, pszichológusra, jogászra, hogy az áldozatok meg tudják tenni az életükben a következő lépést. Tizedannyi férőhely van a menedékházakban, mint ahányat az államnak egy tízmilliós nagyságú országban biztosítania kellene – állította a Népszabadságnak Szelényi, aki képviselői munkája előtt részt vett az isztambuli egyezmény kidolgozásának folyamatában, még akkor, amikor az Európa Tanács munkatársa volt. Az egyezményről azt mondja, annak több fontos eleme van.
|
A humánminiszter nem válaszolt
M. Schmidt János / Népszabadság |
– Egyrészt a kormányoktól komoly munkát vár el a megelőzésben. Ezen a területen Magyarországon még rengeteg a teendő. A nők gyakran nem is tudnak arról, hová fordulhatnak segítségért. Az erőszak nem az áldozat felelőssége. A bántalmazásnak következménye kell hogy legyen. A távol tartás nem működik jól, nincs igazán büntetőjogi következményük az ilyen eseteknek. Tanulságos, hogy azok a bántalmazott nők, akikkel a menedékházban találkoztam, nem akarnak feljelentést tenni, inkább arra törekednek, hogy valahogyan elváljanak a bántalmazó partnertől. Cipelik azt a felelősséget, ami a bántalmazót terheli.
|
Magyarországon még rengeteg a teendő
M. Schmidt János / Népszabadság |
Hozzátette: azokban az országokban, amelyekben az isztambuli egyezményt ratifikálták, sokkal kevesebb nő hal meg a családon belüli erőszak következtében. Szelényi írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez. Balog Zoltánnak 15 napon belül, azaz csütörtökig kellett volna megválaszolnia, hogy ha Magyarország aláírta az isztambuli egyezményt, akkor miért nem hirdette ki azt mind a mai napig. A humánminiszter nem válaszolt.
Nem a gólya hozta Palkovics javaslatát
A kormány – az isztambuli egyezmény ratifikálása helyett – látszatmegoldásokkal próbál reagálni a problémára. Most éppen úgy, hogy megváltoztatja a gólyatáborok szervezési szabályait. Az elmúlt hónapokban a média több gólyatábori erőszaktörténetről is beszámolt – ezekben az a közös, hogy az áldozatok hiába fordultak a táborokat szervező hallgatói önkormányzatok vezetőihez, nem kaptak segítséget, sőt ők többször is közreműködtek a bűncselekmények eltussolásában.
Palkovics László felsőoktatási államtitkár most bejelentette: jövő januárban megszavazhatja a parlament azt a rendelkezést, amely módosítja a hallgatói önkormányzatok működéséről rendelkező jogszabályt. A kormány a rendezvényszervezést céges alapokra helyezné az egyetemeken, így a hallgatói érdekképviseletnek nem osztanak majd lapot a gólyatáborok szervezésében. Ennek kapcsán annyit mindenképpen érdemes megjegyezni: nem azon múlik egy országban a nők elleni erőszak mértéke, hogy ki szervezi a gólyabált, hanem azon, hogy miként alakul a férfiak és a nők egyenjogúságának ügye. (Ó. M. D.)
