galéria megtekintése

Csalóbarát törvény, alárendelt főbérlők

Az írás a Népszabadság
2014. 12. 29. számában
jelent meg.


Boda András
Népszabadság

Kilátástalan helyzetbe került egy lakástulajdonos, aki annak ellenére sem tud megszabadulni albérlőjétől, hogy az nem hajlandó fizetni. Szakértők szerint mindez korántsem váratlan: a jogszabályok nem a becsületes főbérlőknek, hanem a csalóknak kedveznek.

Kovácsék, nevezzük így őket, a nyáron adtak fel hirdetést, hogy kiadnák budapesti, XI. kerületi lakásukat. Sokan jelentkeztek, mert jól megközelíthető helyen van a lakás, a rezsi és a bérleti díj pedig nem túl magas. Hamar megállapodtak az egyik érdeklődővel: az egyedülálló, vállalkozóként bemutatkozó középkorú asszony rendben kifizette az első havi bérleti díjat, az egyhavi kauciót, és vita nélkül aláírta a tulajdonos által vitt bérleti szerződést. Egy hónap sem telt el, és Kovácsék már tudták: rosszul választottak.

Kinézőtér. Egy költöző, aki elhagyja a lakást
Kinézőtér. Egy költöző, aki elhagyja a lakást
Reviczky Zsolt

– Nem vagyok hajlandó előre fizetni a lakbért – jelentette ki a bérlő. A tulajdonos győzködte, hogy nem ebben állapodtak meg, de a nő nem tágított. Amikor pedig Kovácsék azt mondták neki, hogy ha nem hajlandó a megállapodások szerint fizetni, költözzön el, ellenségessé vált, s közölte, nem megy sehová. A tulajdonos felmondta a bérleti szerződést, de erről sem vett tudomást, sőt: lecserélte a zárat a lakás bejárati ajtaján, és azt mondta, utólag sem fizet.

 

Kovácsék ekkor még csak dühösek voltak: haragudtak a tisztességtelen húzások miatt, és amiért kényelmetlen helyzetbe kerültek. Aztán kétségbeestek. Hamar szembesültek ugyanis azzal: a jogszabályok finoman szólva is a bérlő oldalán állnak vitás esetekben. A kerületi jegyző nem volt hajlandó számukra birtokvédelmet elrendelni, mondván, a bíróság dolga eldönteni, kinek van igaza. A család által felkeresett ügyvéd is lelombozta a tulajdonosokat: hosszú per elé néznek.

A borsos ügyvédi költségeket és egyéb kiadásokat persze nekik kell állniuk. Kovácsék a kármentés során is falakba ütköztek: mivel féltek, hogy a „bérlő” tetemes közüzemi tartozást halmoz fel, megpróbálták kikapcsoltatni a villanyt és a gázt. Abban bíztak, mivel mindkét mérőóra a folyosón van, le tudják szerelni a készülékeket a szolgáltatók emberei. S remélték azt is, hogy áram és gáz híján talán odébbáll végre a nő…

– Ez volt az a pont, ahol már kiabálni tudtam volna dühömben

– idézte fel a családfő. – Megkerestem az Elműt, hogy kapcsolják ki a villanyt. Kiderült azonban, hogy addigra a bérlő a szerződésével már bejelentkezett ügyfélként, így a szolgáltató azzal utasította el a kérésemet: nem okozhatnak kárt harmadik félnek. A férfi szerint ez nonszensz: „Írásba adtam azt is, hogy nem fogom fizetni a számlát, hiszen nem én használom az áramot, a szerződést pedig felmondtam. De ez sem érdekelte a szolgáltatót.” A gázszolgáltató is elzárkózott attól, hogy leszerelje a mérőórát.

Felkerestük Kovácsék „albérlőjét”. Otthon találtuk az asszonyt, de amikor elmondtuk, hogy cikk készül a vitájukból, egy kérdésünkre sem válaszolt, és becsapta az ajtót. Az Elműtől egyebek mellett azt kérdeztük: előfordulhat, hogy nem a lakás tulajdonosa, hanem az ügyfél dönt arról, mikor mondja fel a saját szerződését? Boross Norbert szóvivő azt mondta, lehetnek ilyen esetek, mert hasonló vitákban az Elmű is a rossz szabályozás áldozata. A helyzet megértéséhez felelevenített egy korábbi vitás esetet: egy ügy felük, egy bérbe adott lakás tulajdonosa kérésére, hasonló vita miatt kikapcsolták az áramot.

Az albérlő bírósághoz fordult, s mivel kiderült, hogy érvényes volt a bérleti szerződése, az Elműt marasztalták el. Épp ezért ilyen esetekben az Elmű nem lép, az érintett felekre bízza a vita eldöntését. Felvetésünkre, miszerint a tulajdonos el is titkolhatja, hogy bérlő lakik a lakásban, Boross azt felelte: igen, de ha a bérlő jelentkezik náluk egy formailag rendben lévő bérleti szerződéssel, akkor visszakapcsolhatják az áramot – már az ő nevén. Ez pedig még bonyolultabb helyzetet teremt a tulajdonos számára, hiszen a saját lakásában nem ő lesz az Elművel szerződő partner.

A szóvivő szerint a helyzet abszurditását mutatja az is: míg a tulajdonos – az érintett feleket kötő előírások miatt – önszántából nem minden esetben mondhatja fel a szerződést, azoknál napok alatt kikapcsolhatják az áramot, akik tartoznak. (Kovácsék lakásának „bérlője” ezzel alighanem tisztában van: csak a lakbért spórolja meg, a villanyszámlát fizeti, különben lenne ok kikapcsolni az áramot.)

– Bár az nem gyakori eset, hogy a bérlő eleve tisztességtelen szándékkal vesz ki lakást, az tény,

nincs könnyű helyzetben a tulajdonos,

ha meg akar válni a szándékosan vagy anyagi nehézségek miatt nem fizető bérlőjétől – mondta Baranyai Tünde, az Otthon Centrum üzemeltetési igazgatója –, épp ezért már a kiadás előtt minimálisra kell csökkenteni a kockázatot. A szakember szerint érdemes időt szánni a leendő bérlő leinformálására: külföldön például nem szokatlan, ha feltételül szabják a jó referenciát, és belenéznének a bankszámlakivonatba.

Emellett Baranyai szerint fontos lenne, ha a lakáskiadók a szerződés megkötésekor közjegyző előtt foglalnák okiratba, hogy a bérlő azonnal kiköltözik, ha nem teljesíti a megállapodásban foglaltakat: ez alapján ugyanis a jegyző a tulajdonosnak biztosíthat birtokvédelmet. Mindez Kovácsékon már nem segít. Mint mondták, ügyvédhez járnak, perre készülnek, szolgáltatókkal leveleznek, kiadásaik vannak, miközben bevételeik elmaradtak. Közben pedig „albérlőjük” a jogszabályi lehetőségekkel visszaélve zavartalanul élvezheti az ingyenlakás minden előnyét, kényelmét.

Papírvédelem

A magyar jogszabályok szerint bérlőt kirakni a lakásból szinte lehetetlen – vélte Széchy Attila, a Budapesti Társasházi Közös Képviselők Egyesületének elnöke, aki szerint az méltányolható törekvés, hogy a bérlőt is védeni kell, ám a jelenlegi helyzetet súlyosan aránytalannak tartja. Mint mondta, vannak „városi legendák” arról, hogy erős emberek megoldják a pénzügyi vitákat, ám ő erre nem látott példát, és nem is javasolná ezt senkinek, hiszen hasonló fellépésnek súlyos büntetőjogi következménye lehet. Igaz, tette hozzá, a becsapott tulajdonosok dühét megérti.

Mint mondta, „praxisa” során több vitás esetet látott, s szinte kivétel nélkül a tulajdonos húzta a rövidebbet. Példaként felelevenítette: egy lakástulajdonos két év pereskedés után kapta vissza ingatlanát, ám a papíron jövedelem és vagyon nélküli, jól élő csalótól a végrehajtó sem tudott egyetlen forintot sem behajtani. (B. A.)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.