Bár a rendőrség és az ügyészség évek óta szinte büszkén hirdette, hogy sajtóhírek alapján nem rendelnek el nyomozást, Ibolya Tibor sajtótájékoztatóján kénytelen volt elismerni, hogy ez esetben kivételt tettek. A nyomozás végére az is kiderült, hogy bölcsen tették. A nyomozók és az ügyészség elemzői több ezer e-mailt, sms-t és mms-st vizsgáltak meg, csaknem húsz tanút hallgattak ki, mire sikerült kideríteniük, mi történt valójában.
Eszerint a Bunge megbízott egy lobbistát, érje el a magyar kormánynál, hogy tegyen határozott intézkedéseket a cég versenyképességét nagyban rontó élelmiszeripari áfacsalások ellen, amelyek egyik fő terepe akkoriban épp a cukor és az étolaj volt. Ibolya Tibor
„zárójeles megjegyzésként" leszögezte: meglehet, a Bunge úgy érezte, a magyar hatóságok nem tesznek semmit az áfacsalások visszaszorítása érdekében, ez azonban már akkor sem volt igaz.
Elmondása szerint épp a közeljövőben fejeződik be egy áfacsalási ügy, amelyben kétmilliárd forintot tüntettek el a csalók, s a 17 gyanúsított közül nyolc előzetes letartóztatásban várja az eljárás befejezését.
A lobbista járt a szaktárcánál, a NAV-nál, majd találkozott a későbbi vádlottal, T. V.-vel, akiről úgy tudta, széles körű kormányzati kapcsolatokkal rendelkezik, s hogy közéjük tartozik Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. akkori vezérigazgatója és társtulajdonosa. 2014 májusában T. V. közölte a Bunge lobbistájával: el tudja intézni, hogy az étolaj áfáját 27-ről öt százalékra mérsékeljék,
ha a Bunge a befolyásolás fejében kétmilliárd forintot átutal
egy általa megjelölt alapítványnak.
|
Gyártósor a Bunge martfűi üzemében
Bánhalmi János / Népszabadság/archív |
Ibolya hangsúlyozta: a nyomozás kétséget kizáróan azt állapította meg, hogy T. V. és Heim Péter nem ismerték egymást, nem álltak kapcsolatban, T. pedig nemcsak hogy befolyásolni nem próbálta Heimet, vagy bárki mást a Századvégnél, hanem még csak kapcsolatba lépni sem próbált velük. Sem a megjelölt alapítvány, sem a Századvég vezetője nem tudott arról, hogy T. milyen ígéreteket tett a nevükben.
A Bunge elutasította az ajánlatot. De annyit azért visszaüzent, hogy következményei lesznek, ha az étolajjal kapcsolatos áfacsalások ügyében belátható időn belül nem történik semmi. Egyszersmind történtekről részletesen tájékoztatta az USA budapesti nagykövetségét.
A törtétnek után T. V. „automatikus” vízumjogosultságát megszüntették. Ő tehát az egyik kitiltott a hat közül.
Állítólag ennek az ügynek a kapcsán Heim is tiltólistára került, de erről a főügyész csak annyit mondott, hogy amennyiben így történt, bízik abban, hogy az amerikai hatóságok a nyomozás megállapításai alapján megteszik a szükséges intézkedéseket.
Amennyiben a bíróság bűnösnek mondja ki T. V.-t, tettéért kettőtől nyolc évig tartó szabadságvesztéssel büntethetik. Cselekedetének büntetőjogi megítélése szempontjából irreleváns, hogy senkit nem vesztegetett meg, még csak meg sem próbálta megtenni.
A hvg.hu ezután megírta, kit rejt a T. V. monogram. Tábor Viktor, az Advanced Network Technologies (ANT) Kft. ügyvezetője igencsak otthonosan mozgott kormányzati megrendelések körül. A férfi a hírportálnak azt mondta, nem tud a vádemelésről, később pedig elérhetetlenné vált.
Tábor több, az információtechnológiával foglalkozó cégben is benne volt az évek során, az interneten fellelhető szerződésállományból pedig
egyáltalán nem egy botcsinálta lobbista képe rajzolódik ki.
A 2014-ben 1,1 milliárdos árbevételt elkönyvelő ANT gyakran volt állami közbeszerzéseken a nyertes konzorcium tagja. Így az ANT az utóbbi években beszállított a NAV-nak, az Országos Mentőszolgálatnak, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak, a Nemzeti Infokommunikációs Zrt.-nek, a Készenléti Rendőrségnek és a Magyar Tudományos Akadémiának is.
Az IT-cégvezető és hobbi-búvároktató Tábor Viktornak 2011 óta a CBA Kft.-ben is van – igaz, minimális – tulajdonrésze. A mindössze 0,02 százalékos, két távozó fran¬chise partnertől megvásárolt tulajdonrész mellett azonban a CBA tájékoztatása szerint a férfinak semmilyen tisztsége nem volt a cégnél, a vezetőségnek nem volt vele kapcsolata, nem vett részt a hálózat üzemeltetésében. A CBA azt is jelezte, nincs tudomása a Tábor Viktorral kapcsolatos vádemelésről..
|
Ibolya Tibor
Teknős Miklós / Népszabadság |
A Fővárosi Főügyészség tisztázta a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-t az úgynevezett kitiltási ügyben, kiderült ugyanis, hogy egy csaló visszaélt a cég nevével – közölte Keresztesi Péter, a Századvég-csoport marketing- és kommunikációs igazgatója.
Az ellenzék viszont nem elégedett. A PM szerint „az ügyészség története hiteltelen és életszerűtlen", és a párt közleménye szerint az lehet a cél, hogy eltussolják a Századvég, a NAV és a Fidesz érintettségét. Az Együtt felszólította az ügyészséget, hogy „ne legyen se bűntársa, se bűnsegédje a kormánynak a kitiltási botrány igazi felelőseinek eltitkolásában". Tóbiás József, az MSZP elnöke pedig azt közölte: az ügyészségnek kötelessége, hogy kiderítse, kiket és milyen korrupciógyanús ügyletek miatt tiltottak az Egyesült Államokból.
