galéria megtekintése

Az FTC nem fizet, másoknak nincs kiskapu

Az írás a Népszabadság
2014. 10. 10. számában
jelent meg.


Pető Péter
Népszabadság

Nem az FTC futballcsapatát működtető sportvállalkozásnak, hanem a Groupama Arénát üzemeltető cégnek kellene fizetnie a létesítmény elnevezése után a reklámadót, de a bevétele nem éri el ezt a szintet. A Forma–1-es Magyar Nagydíj és a 2020-as labdarúgó Eb elvileg a célkeresztben marad.

A Ferencvárosnak megmarad a teljes összeg, amelyet az Üllői úti stadionnal magát hirdető biztosítótársaság befizet
A Ferencvárosnak megmarad a teljes összeg, amelyet az Üllői úti stadionnal magát hirdető biztosítótársaság befizet
Kurucz Árpád / Népszabadság

„Az aréna nevének értékesítése önmagában nem adóköteles. (...) Ha egy társaság nevét reklámadó-köteles módon teszik közzé, akkor a közzétevő lesz az adó alanya” – felelte kérdésünkre a nemzetgazdasági tárca. Az FTC futballcsapatát működtető sportvállalkozásnak tehát nem kell utalnia azért, mert az együttesnek otthont adó létesítmény a Groupama Aréna nevet viseli. A stadiont üzemeltető társaság lapunkkal azt közölte: a Lagardere Unlimited Stadium Solutions Kft. reklám- és marketingtevékenysége nem hozott akkora bevételt eddig, hogy reklámadó-kötelezettségük legyen.

A stadion névértékesítése tehát nem hajt hasznot az államnak. Pedig a zöld-fehér labdarúgórészleg profitál a reklámközzétételből, hiszen a működtetőtől minden évben jelentős összeget kap az üzemeltetés lehetőségéért, ám adóalapja nem növekszik, mert üzleti partnere teszi közzé a reklámot. Pedig a működtető a ferencvárosi brand miatt tudja értékesíteni a stadion nevét.

 

Nem csupán ez az eset vet fel dilemmákat. A mezek árusítása a szabályozás újabb abszurd elemére világít rá. Megkérdeztük, kinek az adóalapja nő azon eladott dresszek miatt, amelyeken ott virít a szponzor felirata. Az NGM válasza: ha egy bolt árulja a trikót, az nem reklámközzététel, ám a helyzet más, ha sportvállalkozás működteti az árusítóhelyet. Hiszen előfordulhat: a céget szponzori szerződés kötelezi a mez értékesítésére, s így az árusítás már reklámközzététel.

A hazai shopokban lehet venni például légitársaságot hirdető Manchester City- vagy katari alapítványt reklámozó Barcelona-mezt; a sor folytatható. A támogatók azért fizetnek a topcsapatoknak, mert azok globális elérést garantálnak. A reklámadó logikája viszont az: mindig akad valaki, akinek bevételt hoz a hirdetés. Ha a dresszt eladó bolt nem, marad a csapat, amely a szponzoraitól kasszíroz. Így meglehet, fel kellene keresni az érintetteket, s kiszámolni, milyen értékűek a Magyarországon közzétett hirdetéseik.

A történet azzal teljesedik ki: az idehaza BL-meccsen pályára lépő külföldi csapatnak alighanem ki kell számolnia, nem ugorja-e meg az 500 millió forintos határt, mert az NGM szerint, ha külföldi cég végez reklámadó-köteles tevékenységet, akkor fizetnie kell. Az adó- és vámhivatal konkrét ügyről, így a Forma–1-es Magyar Nagydíjról nem adhat információt. Ám a sajtóiroda közölte: eddig több mint 700 adózótól érkezett bevallás, a megfizetett összeg 1,3 milliárd forint. Nem tudjuk, ebben benne van-e az F1-es futam jogtulajdonosainak adója, de a cég elvileg nem maradhat ki, ahogyan majd a 2020-as futball Európa-bajnokság szervezője sem.

Már csak arra keressük a választ: ki és miként kéri el az UEFA globális piacra szóló reklámszerződéseit, s milyen módon kalkulálja ki, hogy a szervezetnek mennyi pénzt kell utalnia az államnak?

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.