Az előzetes forgatókönyvek szerint még két poszton lesz névtáblacsere; arról már tavaly lehetett hallani, hogy Hende Csaba széke ingatag, a miniszterelnök folyamatosan kereste/keres egy nála alkalmasabb honvédelmi tárcavezetőt, kiváltképp azok után, hogy a NATO-nak olyan ígéretet tett Orbán Viktor, hogy bővíti a honvédelmi költségvetést. A választások előtt a Népszabadsághoz olyan információk jutottak el, hogy Simicskó István sportállamtitkárra, vagy a fideszes Mengyi Rolandra eshet a választás.
A HVG a múlt héten foglalkozott Hende Csaba menesztésével, a lap bizonyos gazdasági ügyeket említett, és azt jósolta, hogy a honvédelmi miniszternek már októberben, az önkormányzati választások után távoznia kell. Munkatársunknak kormányzati források ezt az időpontot nem erősítették meg. Viszont kormányoldalon azt valószínűsítik, hogy Kósa Lajos a legesélyesebb a honvédelmi miniszteri posztra, szerintük nem lehet véletlen, hogy a választások után a Fidesz ügyvezető alelnöke a rendészeti és honvédelmi parlamenti bizottság elnöke lett.
A miniszterelnök eredetileg az állami bürokráciacsökkentést felügyelő tárca nélküli miniszteri posztot ajánlotta Kósa Lajosnak, de Debrecen polgármestere ezt visszautasította. Rogán Antal, a Fidesz másik, kormányon kívüli befolyásos politikusa is visszautasította a kormányalakításkor a fejlesztési miniszteri széket, a Belváros polgármestere, a Fidesz frakcióvezetője nyilván nem érzett késztetést a Simicska–Nyerges-cégbirodalommal szembeni hadviselésre.
Információink szerint Orbán Viktor a miniszterelnöki kabinet irányítását is felajánlotta Rogán Antalnak, és miniszteri rangot is társított volna hozzá, de egykori kabinetfőnökét valójában ez sem hozta lázba. Vele kapcsolatban most az tűnik a legreálisabbnak, hogy a frakcióvezető fejlesztési miniszter lesz Seszták Miklós helyett, de valószínűleg csak akkor, ha a Simicska–Orbán-háború az enyhüléses szakaszba ér, és már nem lesz elvárás, hogy a fejlesztési tárca első embere frontálisan szembe meneteljen Simicska Lajos és Nyerges Zsolt cégbirodalmával.
Emellett lehet még más személyi változás is a kormányban – méghozzá a legfelső szinten. Továbbra is tartja magát ugyanis az a feltételezés, hogy Orbán Viktor 2017-ben köztársasági elnök lehet. Azért is – mondták forrásaink –, mert Áder János, amikor visszatért a brüsszeli „száműzetéséből”, azt is tudatta a miniszterelnökkel, hogy mindössze egyetlen ciklusra költözik a Sándor-palotába. Azaz 2017 májusában, mandátuma lejárta után minden bizonnyal nem ő lesz a kormányoldal államfőjelöltje.
A Népszabadság a parlamenti választás előtt írt arról, hogy Orbán Viktor tavasszal komolyan elgondolkodott azon, és szűk kör előtt foglalkozott is azzal, hogy milyen hatása lenne, ha az államfőszerepet választaná, mégpedig úgy, hogy a nép nem közvetlenül választaná. Azóta kiderült, hogy a Forsense Intézet a nyáron végzett olyan kutatást, amelynek kérdéssora erről is szólt.
A közvélemény-kutató cég rákérdezett arra is, hogy a válaszadók elégedettek-e a jelenlegi köztársasági elnökkel, Áder Jánost, vagy esetleg Orbán Viktort, Sólyom Lászlót vagy Bajnai Gordont látnák-e szívesen az államfői tisztségben. Az Index internetes portál próbálta megtudni, ki volt a kutatás megrendelője, de nem kapott választ.
