A büntetőeljárási törvény pedig kimondja: ha a tanács összetételében változás történik, az eljárást meg kell ismételni. Szerencsére ez csak annyit jelent, hogy az ügyben keletkezett összes iratot az új ülnök jelenlétében felolvassák, de ez is több hónapnyi csúszást jelent.
|
Nem perdöntő felvétel. A Kulcsár-ügyben még nincs ítélet
Kovács Bence |
Mindenesetre jövőre – a vádemelés után éppen tíz évvel – talán lesz újabb ítélet.
Több mint öt éve folyik az eljárás Budaházy György és társa ellen. Budaházyt 2009 június 17-én helyezték előzetes letartóztatásba, mert 2007 elején létrehozta a Hunnia Mozgalom nevű csoportot azért, hogy országgyűlési képviselők elleni támadásokkal befolyásoljanak parlamenti döntéseket. A mozgalom tagjai egy miskolci, egy Szigetváron lakó és egy adonyi országgyűlési képviselő házánál akartak elhelyezni futball-labdába rejtett pokolgépeket Budaházy utasítására.
A bombákat egy időben robbantották volna fel, de a rendőrség közbelépett. |
Budaházy 2009 óta vár
Morten Holm/Scanpix / Népszabadság |
A következő esztendőben – négyéves bírósági procedúra után – vélhetően megszületik a terrorcselekményekkel vádolt csoport tagjai ellen a minden bizonnyal nem jogerős első verdikt. A büntetőeljárási törvény szerint kiemelt jelentőségűként kezelendő – ezért soron kívül tárgyalandó – korrupciós ügyekben sem feltétlenül születnek gyorsan döntések, hiszen például a BKV-s vesztegetési botrány 2010 elején pattant ki, és messze még az ítélet.
Ráadásul az eljárások gyorsítását célzó intézkedések éppen a visszájára sültek el, hiszen az ügyek áthelyezésének lehetőségét – amelynek célja az volt, hogy az illetékességgel rendelkező, de túlterhelt bíróságoktól pereket máshová vigyenek el – többen megtámadták az Alkotmánybíróságon. Emiatt akadt el a BKV-ügy és a sukorói telekcsere miatt folyó bírósági eljárás is. A Hagyó-ügyet 2012 januárjában a Fővárosi Törvényszékről Kecskemétre delegálták, de – miután az AB tavaly úgy döntött, hogy az ügyáthelyezés alaptörvény-ellenes – visszakerült a fővárosba.
A Kúria ezután – az alkotmánybírósági határozat dacára – ismét Kecskemétet jelölte ki az eljárás lefolytatására, ott az idén júliusban újraindult a per, mert kiemelt ügyekben a két tárgyalás között nem telhet el három hónapnál több idő. Vagyis: gyorsítani akartak, de csak az időt húzták, mert a bíróság nagyjából ott tart, mint egy éve. Hasonló történt a sukorói telekcsere miatt indított perben is, amelyben hónapokig a Fővárosi és a Szolnoki Törvényszék között pattogott a labda, s az ítélethozatalnak egyelőre a közelébe sem sikerült jutni.
A vélelmezett visszaélések miatt Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatóját 2010 augusztusában vették őrizetbe, tehát
négy és fél éve várja, hogy kiderüljön: bűnös vagy ártatlan.
Mindezekhez képest igen gyorsnak bizonyult az igazságszolgáltatás gépezete a Gyurcsány-kormány egykori titokminisztere és két korábbi titkosszolgálati vezető ellen kémkedés gyanúja miatt indított büntetőeljárásban. Az ügyészség 2011 őszére készítette el a vádiratot, és tavaly nyáron már ítéletet is hirdettek: Szilvásy György volt minisztert és Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatóját végrehajtandó szabadságvesztés büntetéssel sújtották.
Csakhogy a pert másodfokon hosszú ideig nem lehetett folytatni, mert a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa képtelen volt olyan jegyzőkönyvet produkálni, amely kizárólag a tárgyalásokon elhangzottakat tartalmazta. Az iratokat egyébként a védők indítványára másodjára is át kellett írni. Így hiába ígérte a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa még tavaly nyáron, hogy sürgősséggel jár el, még az első tárgyalási napot sem tűzhették ki.
