Civilek nem hirdethetnek sztrájkot, a polgári engedetlenség meg a résztvevők állásába kerülhet.
Sztrájkot csak szabályozott keretek között lehet kezdeményezni Magyarországon, Pukli István nyilván
ezért beszélt polgári engedetlenségről.
Munkabeszüntetésre ugyanis csak a munkavállalók és a szakszervezetek hívhatják fel az embereket, s egy ilyen akció kizárólag a dolgozók gazdasági és szociális érdekeinek biztosítására szervezhető.
A sztrájk kezdeményezésének feltétele, hogy „a vitatott kérdést érintő kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett eredményre". Ehhez kell tehát valamilyen konkrét „vitatott kérdés" – ami vonatkozhat például a bérekre, a munkafeltételekre, a juttatásokra, de törvényekben szabályozott ügyekre nem –, amelyről le kell ülni tárgyalni. Ha a munkaadó nem akar egyezkedni, a hét napos határidő akkor is érvényes, és utána jöhet a sztrájk.
Annál a munkáltatónál azonban, amely „a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez (...), csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja". E körbe tartozik egyebek mellett a közösségi közlekedés, a víz-, gáz- és villamosenergia-szolgáltatás, de az egészségügy és a közoktatás is. Munkabeszüntetést hirdetni ezért csak úgy lehet, ha sikerült megegyezni a még elégséges szolgáltatásról, ami
az eddigi tapasztalatok szerint több hetes vagy hónapos huzavonát jelent,
és a végső szót általában a bíróság mondja ki.
Pukli István viszont mindössze nyolc napot ad a kormánynak arra, hogy a pedagógusok követeléseit teljesítse. Amennyiben azok nem találnak meghallgatásra, egy héttel később jöhet az egy órás sztrájk. Ez egyébként az egyeztető eljárás hét napja alatt is törvényes lehetne, mert a jogszabály egy alkalommal két óránál nem hosszabb idejű munkabeszüntetést – figyelmeztető sztrájkot – lehetővé tesz.
Polgári engedetlenség esetén persze a játékszabályokat figyelmen kívül hagyják, hiszen annak éppen ez a lényege. Magyar György ügyvéd szerint aki efféle akcióban vesz részt,
pontosan tudja, hogy jogsértést követ el, de vállalja annak összes következményét.
Ez nem a jog, hanem inkább a politológia fogalomkörébe esik – hangsúlyozza –, hiszen többnyire arról van szó, hogy aki ezzel az eszközzel él, az aktuális hatalommal szembeni véleményének kíván nagy nyilvánosságot szerezni. Erre volt példa a 2006-os kordonbontás, s Magyar e körbe sorolta azokat a demonstrációkat is, amelyekben politikusok vagy civil aktivisták odaláncolták magukat valamihez.
Képgalériánkat a tüntetésről itt nézheti meg.
Pukli kezdeményezése kapcsán az ügyvéd kijelentette: ha egy tanár nem tartja meg az óráját, azzal „a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan (...) megszegi, ami rendkívüli felmentésre adhat okot. Mindenkit biztosan nem lehet kirúgni, de egy munkaügyi bíró kérdésünkre kijelentette:
az iskolaigazgatót viszont igen, s a munkáltató a tanárok között is tetszése szerint válogathat.
Aki pedig beleesne a „szórásba", nem hivatkozhatna eredménnyel arra, hogy másnak elnézték a dolgot, és nem menesztették.
Tehát mindenki az állásával játszik – ezt az ügyvéd sem vitatja. Mindazonáltal úgy véli, egy elmaradt óra nem olyan súlyú fegyelemsértés, ami indokolná az elbocsátást, ezért a szervezők okos megoldást választottak. Magyar szerint nagyot hibázna a hatalom, ha ezt a legsúlyosabb szankcióval büntetné, mert a mai mediatizált világban könnyen visszafelé sülhetne el a dolog:
mártírt csinálnának a kirúgott emberekről, ráadásul egy ilyen lépés csak újabb ellenállást váltana ki.
A szakszervezetek egy ilyen akcióba biztosan nem mennének bele, mert az felérne egy öngyilkossággal – jelezte több érdekvédő. Ha hivatalosan hirdetnének meg „vadsztrájkot", és azt a bíróság utóbb jogellenesnek találná, a munkáltatók az összes elszenvedett kárukat igyekeznének bevasalni, amit túl kockázatosnak találnak. De akkor sem sokkal jobb a helyzet, ha az emberek egyenként döntenek a munkabeszüntetés mellett, mert ez elbocsátásra adhat okot, emellett velük szemben is érvényesíthetnék a cégek a kárigényüket.
„Felhívjuk a figyelmet, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok szerint a keddi politikai tüntetésen bejelentett, március 30-ra vonatkozó egyórás akció esetén a jogszerű sztrájk törvényi feltételei nem állnak fenn. Arra kérjük a politikai akció szervezőit, hogy senkit ne buzdítsanak törvénysértésre” – reagált lapunk kérdésére a demonstráción bejelentett munkabeszüntetésre az Emmi köznevelésért felelős államtitkársága. Mindezt azzal egészítették ki, hogy a kormány szerdán újra tárgyalóasztalhoz ült a Pedagógusok Szakszervezetének sztrájkbizottságával, vagyis folytatódtak az egyeztetések a tanárok által kívánt változásokról. Szerettünk volna válasz kapni arra is, hogy a tüntetésen elhangzott követelések között akad-e olyan, amelynek teljesítését elképzelhetőnek tartják, ám erre nem feleltek. (B. A.)
