Az idézett bejegyzéseket tartalmazó Facebook-oldalakat időközben törölték, de ez az eljárás korántsem magától értetődő. A közösségi oldal ugyanis nem igazán figyeli, a felületen milyen politikai tartalommal házalnak a felhasználók – erre több mint egymilliárd regisztrált személy és több tucat nyelv miatt esélye sem lenne. A tagokra bízzák tehát, hogy jelentsék, ha törvénysértőnek vélt dolgot látnak, a Facebook ezeket a panaszokat tudja megvizsgálni.
Klikk és panasz
Így tett a csak a keresztnevét eláruló Gabi is, aki eleinte csak vitatkozott, és szép szóval próbálta meggyőzni ismerőseit, hogy ne keltsenek ők is menekültellenes hangulatot a Facebookon keresztül. Később rájött, hogy ezzel nem fog elérni semmit, de a nyíltan uszító tartalmak nem hagyták nyugodni. Amikor az egyik migránsellenes csoportban egy olyan beírást látott, amely arról szólt, hogy meg kell ölni az idegeneket „mielőtt a mi asszonyainkat bántják”, a kép mellett kiválasztotta a menüből a „jelent” gombot, és klikkelt.
A posztok jobb felső sarkában elrejtett ikonnal lehet a Facebookot értesíteni olyan tartalmakról, amelyek sértik annak alapelveit. A lefelé mutató szürke nyílra kattintva jelenik meg a választási opció, amelynek adott sorára kattintva lehet a vitatott posztot bepanaszolni. Az üzemeltetők az így megjelölt tartalmat megnézik, és ha úgy találják, hogy valóban jogsértő, eltávolítják.
Ezt használhatjuk pornográf és pedofil tartalmak jelentésére vagy szerzői jogot sértő képek és videók védelme érdekében.
De ezen az úton jelezhetjük, ha valaki személyesen minket zaklat. A közösségi alapelvek szerint tiltott a gyűlöletbeszéd is, azaz, az olyan tartalom, amely közvetlenül támad embereket faji, etnikai, nemzeti, vallási hovatartozás, szexuális beállítottság, betegség vagy fogyatékosság miatt. A Facebook alapelvei szerint az irántuk való gyűlölet szítására létrehozott csoportok vagy ilyen tevékenységet végző személyek sem lehetnek jelen az oldalon.
Magyarok is bevetésen
Gabi először az egyik „migránsvadász” Facebook-csoport ellen tett panaszt. A közösségi oldaltól körülbelül két órán belül megjött a válasz, miszerint a csoport nem sérti a közösségi alapelveket, így nem törlik.
Másnap azonban újabb levél érkezett: felülvizsgálták az előző napi döntést és letiltották a csoportot.
„Gondolom, egy nap alatt nagyon sokan jelentették őket, így mégis törölték. Két órával később egyébként megint ott voltak a Facebookon, csak kicsit módosítottak a néven. Megint jelentettem őket, és újabb két óra múlva törölték is őket” – mondja Gabi, aki a teljes nevét nem meri elárulni, nem akarja magára vonni a „vadászok” haragját. Jelentett még néhány más oldalt is, de azokat nem törölték.
Kellemetlenkedő ebédpartner
A minap az ENSZ-ben maga Angela Merkel vonta kérdőre ez ügyben Mark Zuckerberget, méghozzá ebéd közben. Egy véletlenül bekapcsolva maradt mikrofonnak hála, értesült róla a világ, hogy a német kancellár azt kérdezi a Szilíciumvölgy ifjú dollármilliárdosától, mikor találják már ki végre, mit kezdjenek a gyűlöletbeszéddel. „Még dolgoznunk kell rajta” – mondta Zuckerberg. „Dolgoznak rajta?” – kérdezett vissza Merkel, mire asztaltársa úgy válaszolt: „Igen.” Emiatt egyébként a német igazságügy-miniszter, Heiko Maas már szeptember közepén Berlinben külön találkozott a közösségi oldal illetékeseivel.
Megkérdeztük a Facebook üzemeltetőit is, vajon megnövekedett-e a gyűlöletbeszéd miatt jelentett tartalmak és csoportok száma a menekültválság miatt, és hogy milyen folyamat vezet egy döntéshez a csoport betiltásáról vagy engedélyezéséről. Az e-mailt fogadó Facebook-szóvivő az első kérdésünkre nem adott választ, ám elmondta, hogy a nap huszonnégy órájában dolgoznak szakértőik, akik vizsgálják a jelentett tartalmakat, köztük egy magyar csapat is, amely a magyar nyelvű posztokról és csoportokról hivatott dönteni.
Csak rejtsd el?
Válaszában hangsúlyozta, hogy a Facebook közösségi alapelveinek betartatására az oldalon létrehozott csoportok adminisztrátorainak számos eszközük van. A közösségi oldalon felhasználóként jelen lévő személyek maguk is törölhetnek gyűlölködő kommenteket, vagy ki is tilthatják saját csoportjukból azokat, akik ilyeneket írnak. Megjegyezzük: ez nem sokat segít, ha a csoportot valaki eleve a gyűlölködés céljával hozta létre.
A Facebook érezhetően azt szeretné, ha a gyűlöletbeszéd kérdését a felhasználók egyszerűen megoldanák egymás között.
A közösségi alapelveknek a témáról íródott fejezete is azzal végződik: ha valakinek nem tetszik, amit a Facebookon lát, könnyedén elrejtheti a szeme elől, hogy ne kelljen vele találkoznia. A gyűlöletbeszéd legjobb ellenszere pedig a még több beszéd, azaz az ellenérvek és a diskurzus.
Ez utóbbi egyébként a jellemző amerikai hozzáállás, amely összhangban van azzal, hogy szigorúan veszik az amerikai alkotmány első, a szólásszabadságot biztosító kiegészítését. Hacsak nem közvetlenül szólít fel valaki erőszakra, annak ezen logika szerint nincs következménye. Európa, történelmi okokból, szigorúbban bánik a gyűlöletbeszéddel, és azt várja, hogy a közösségi oldal is keményebben lépjen fel a gyűlölködő tartalmakkal szemben.
A felháborodás kevés
Aki rasszista vagy gyűlölködő tartalmat lát a közösségi médiában, és úgy véli, az törvényt sért, a Biztonsagosinternet.hu oldalon keresztül jelentheti. A részben uniós támogatással létrejött oldalt a Kormányzati Eseménykezelő Központ, azaz az ország kiberbiztonságáért felelős szervezet üzemelteti. Mint azt a weboldal névtelenséget kérő munkatársai lapunknak elmondták: az aktuális politikai hangulattól függően megugorhat bizonyos bejelentések száma. „Az elmúlt két-három hónap adatai jelentősen eltérnek a korábbi számoktól” – fogalmaztak. Ez nem azt jelenti, hogy több rasszista oldal indult, hiszen a jelentett linkek, illetve Facebook-csoportok jellemzően ugyanazok, amelyeket már korábban is ismertek (ilyen például a Nemzetiarcvonal.net, a Harcunk.info és a Kuruc.info).
Ha – kérdéses esetekben jogász véleményét is kikérve – úgy vélik, hogy az adott tartalom jogsértő, akkor jelentik a rendőrségnek. Ám uszító, rasszista tartalmak esetén ritka, hogy magyar szervereken tárolnák őket, így nincs sok értelme bepanaszolni ezeket. A következmények alól kibújó oldalak legismertebb példája a Kuruc. info.
„Az ilyen témákkal foglalkozó netezők elég okosak, hogy kikerüljék a felelősségre vonást” – mondták. Ez nem csak a szerver külföldi tárolására vonatkozik, az említett weboldalaknál „odafigyelnek arra is, hogy a megjelentetett cikk az uszítás és a szabad véleménynyilvánítás határán mozogjon.”
A közösségi oldalak esetén „időről időre előfordul, hogy ténylegesen kimerítik a felhasználók a magyar jog szerinti uszítást, így kérni tudjuk az üzemeltetőket, hogy a tartalmat vizsgálják meg. Nem a magyar jogra hivatkozva távolítanak el tartalmat, hanem a közösségi alapelvek megsértése miatt” – magyarázzák.
Magyar Gábor ügyvédtől arra kértünk választ, hogy maradhat-e következmények nélkül, ha valaki a világhálón fröcsög. Az ügyvéd mindezzel kapcsolatban a Btk.-t idézte, amelynek szerinte két tényállása kerülhet szóba. Magyar Gábor azonban úgy látja, az általunk talált internetes bejegyzések egyike sem felel meg a Btk.-ban foglaltaknak, így annak alapján nem szankcionálhatóak. Hozzátette: ebből az következik, hogy bizonyos keretek között a véleményét – akkor is, ha az felháborító vagy aggodalomra ad okot – mindenki szabadon kifejtheti.
Felvetődhet ugyanakkor a becsületsértés – mondta Magyar Gábor. Ez magánvádra üldözendő, tehát a megszólított személyeknek kellene bírósághoz fordulniuk. Szerinte viszont elképzelhetetlen, hogy a német kancellár vagy az egykori magyar miniszterelnök efféle bejegyzések kapcsán jogi lépéseket fontolgatna. A konklúziója, hogy mindenkinek helyén kell kezelni a dolgokat. Vagyis: az ügyvéd szerint semmiképpen nem szabad túlértékelni az interneten megjelentetett borgőzös tartalmakat.
