Az asszony tavaly költözött ide, az úgynevezett számozott utcák egyikébe, miután férjhez ment a házat akkor már évek óta bérlő Szamkó Józsefhez. A férfinak akkor kétszázezer forintos lakbérhátraléka volt. Az esküvő után ezt a pénzt az utolsó fillérig kifizették, azóta pedig rendesen törlesztik a számlákat. A hátralék miatt felmondták ugyan a férjével kötött bérleti szerződést, de azt ígérték, ha rendezték a tartozást, újra megkötik. Úgy tudják, ügyük hónapok óta az önkormányzat lakásügyi bizottság előtt van, de a döntést egyre halogatták.
Nem Szamkóék az egyetlenek, akiknek menniük kell. A számozott utcákban tucatnyian kaptak a napokban olyan levelet az önkormányzati ingatlankezelőtől, hogy lejárt bérleti szerződésüket nem újítják meg, mert a városnak „más tervei vannak" a területtel. Hogy mik ezek a tervek, azt nem részletezték, de tény, hogy a diósgyőri stadionfelújítás kapcsán már szóba került: a számozott utcák helyére parkolót építenek.
A kilakoltatott asszony a három gyerekkel most az öccsénél húzza meg magát, de hogy miként oldják meg a lakásgondjukat, arról egyelőre fogalma sincs.
Tanácstalan Nagy István is, aki feleségével tíz éve költözött a Nyolcadik utcába. Határozott idejű szerződésük most tavasszal lejárt. A férfi, aki huszonkét évet húzott le a kohászatnál, majd folyamatos szívproblémái miatt leszázalékolták, decemberben menne nyugdíjba. Kis házuk udvarán versenygalambokat tenyészt: ha menniük kell, a madarakat sem tudja hová vinni.
– Benne vagyok a miskolci galambász egyesületben, együtt versenyzek ügyvédekkel, orvosokkal, sőt a miskolci alpolgármester, Zsiga Marcell édesapjával is. Közöttük nem vagyok cigány, egyenrangúként kezelnek. Itt, a számozott utcákban egyből cigány leszek, akivel gond van, és aki felől el kell venni a tetőt. Hát milyen világ ez? Azt hittük, itt élhetünk életünk végéig – úgysincs hátra nekünk olyan sok, tele vagyunk nyavalyákkal – erre vénségemre új otthont kell keresnünk. De hol? És miből, ezt senki nem tudja nekünk megmondani.
| Nagy István galambász Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Akadnak a számozott utcákban olyanok is, akiknek határozatlan idejű lakásbérleti szerződésük van. Ők sincsenek biztonságban.
– Harmincnégy éve élek itt, a férjem – aki nem roma volt – nyolc éve halt meg. Mindig minden számlát rendesen fizettünk, a bérlakást saját pénzünkön újíttattuk fel, hogy normális körülmények között lakhassunk. Nézzen szét, mindenünk megvan, takaros a ház. A legidősebb fiam Kanadába emigrált a családjával, dolgoznak, így tudnak minket is támogatni. De ha mennünk kell, nem tudom, hová mehetnénk, kétségbe vagyunk esve – mondja Majoros Istvánné.
A vele egy cipőben járó Gaál Magda is tanácstalan. Gyerekkora óta itt él, felnőve ő is a kohászatnál helyezkedett el. Aztán a szülei, testvérei meghaltak, egyedül maradt. Neki is megmondták, hogy költöznie kell, de egyelőre csak arra tud gondolni, hogy a beázott tetőt meg kellene javítani, még mielőtt beköszönt a tél. Hogy jövő tavasszal mi lesz, addig „el se lát".
Etnikai tisztogatás zajlik?
Roma aktivisták szerdán figyelemfelkeltő akciót indítottak a kilakoltatások miatt. Váradi Gábor, a miskolci cigány önkormányzat elnöke elmondta: sátrakat állítanak fel a város több pontján – köztük a számozott utcákban és a városháza előtti téren –, így figyelmeztetve a döntéshozókat, hogy ha tovább folytatják embertelen akciójukat, hamarosan a valóságban is megjelennek majd sátrakat verő, földönfutóvá lett romák. Szavai szerint szociális katasztrófa fenyegeti a várost, de a fideszes vezetők most rövid távú politikai érdekeiknek és a közeledő kampánynak rendelik alá ezt az ügyet is.
Horváth Aladár a Roma Polgárjogi Mozgalom vezetője a városháza előtti sátorverésnél arról beszélt, hogy egyfajta etnikai tisztogatás történik, amelynek a célja, hogy kiszorítsák a városból a szegényeket. Azt kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy látogasson el a fideszes vezetésű Miskolcra, és újból erősítse meg korábbi mondatait, miszerint meg fogja védeni a cigányokat. Szavai szerint a cigány és nem cigány lakosság között végletekig kiélezett a feszültség, de eddig sikerült megakadályozni, hogy mindez véres atrocitásokba torkolljon: a cigányok a sorozatgyilkosságok után sem vették fel a kesztyűt. Ez a béke azonban törékeny, s a számozott utcákban történt kilakoltatások csak olajat jelentenek a tűzre.
Kiss János, a miskolci önkormányzat Fidesz-KDNP frakciójának vezetője tudósítónknak azt mondta: azokkal, akiknek nincs érvényes szerződése az ingatlankezelővel – vagy azért, mert az lejárt, vagy azért, mert nem fizették a lakbért – a városnak „nincs dolga", ügyük a bíróságra és a végrehajtóra tartozik. Akik jogos bérlők, azokkal „tárgyalásos úton" szeretnék rendezni, hogy milyen feltételekkel hagyják hátra az önkormányzati bérlakást.
|
| Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Abban ugyanis továbbra is eltökéltek, hogy a nyomortelepeket felszámolják, szerinte ugyanis ez nem csak a város közbiztonsági szempontjából fontos, de az ott élőknek is jobb életfeltételeket kell teremteni. Esetükben érvényes az a miskolci rendelet, hogy aki elköltözik a városból, és máshol vesz ingatlant, azt maximum kétmillió forinttal támogatják.
Megkérdeztük Pásztor Albert volt miskolci rendőrkapitány, jelenleg független, a baloldal által támogatott képviselőjelöltet, mi a véleménye a számozott utcákban történt kilakoltatásokról. Válaszul mindössze korábbi, lapunknak adott interjújának mondatait idézte, miszerint ami most történik, az a városvezetés részéről leginkább egyfajta telekspekuláció.
