Pári a befolyt összeg nagyját egy olyan beruházásra akarta költeni, amely munkahelyet teremt és hasznot hoz, ezért 2013 elején létrehozták 500 milliós alaptőkével a Pári Zrt.-t. A fejlesztőcég vezérigazgatójává kinevezték Gere Zoltánt, a falu 2006 óta regnáló, független polgármesterét, aki ekkor összeférhetetlenség miatt lemondott.
Gere azt szerette volna, ha alpolgármestere folytatja munkáját. A másik jelölt Farkas Jánosné lett, ő addig az önkormányzat igazgatási előadója volt. Farkasné azért indult el, mert sokan biztatták – támogatói attól tartottak, ha az alpolgármester nyer, akkor Gere Zoltán túlhatalomhoz jut a faluban, legalább az új polgármester jelentsen kontrollt. Farkasné nyert.
Gerének csalódás volt az eredmény, de továbblépett, s 2013 őszére megszületett az a tanulmány, amely arról szólt, hogy az rt. épít egy évi 1200 tonna műanyaghulladékot feldolgozó, öt megawatt teljesítményű erőművet, valamint egy pelletüzemet, ami az erőműben keletkező hőt hasznosítja. A beruházás ötmilliárd forintba kerülne, amihez vagy hitelt venne fel az rt., vagy külső befektetőt vonna be. Az áramot a szolgáltató köteles átvenni, mert megújuló energia, a pelletnek – amiből brikettet lehet gyártani – pedig jó piaca lenne Nyugaton, így a ráfordítás 8-10 év alatt megtérülne. Mindeközben a két üzem 80-100 embert foglalkoztatna, és évente 100-200 millió hasznot hozna az önkormányzatnak.
A prognózis – tudva, hogy a helyiek húsz százaléka álláskereső, tíz százaléka meg külföldre ingázik – reménykeltő, ennek ellenére a páriak egy része, főképp a lehetséges környezeti károkra hivatkozva, fellázadt. Ezért Gere és csapata úgy vélte, döntsön az ügyben népszavazás.
Gere nem titkolja: azért kezdeményezték a népszavazást, mert tudták, ha nem teszik meg, megteszi a másik oldal. S akkor a referendum kérdését az ellenzők fogalmazhatják meg. A vasárnap megválaszolandó kérdés így hangzik: „Akarja-e ön, hogy Pári fejlődése, az itt élők munkahelyteremtése és a fiatalok helyben tartása érdekében a környezetvédelmi előírásoknak mindenben megfelelő, műanyagalapú kiserőmű épüljön?”
Mellesleg, Gere Zoltánnak lesújtó a véleménye a referendumról:
– Az erőmű 9 engedélyezési eljárásáról 35 hatóság döntene – mondja. Most viszont a helybéli, nyolc osztályt végzett hozzá nem értők döntik el, jó-e ez, vagy sem.
Az erőmű ellenzőivel egyetértő Farkas Jánosné nem tartja feleslegesnek a népszavazást, úgy véli: ha a páriak félnek az erőműtől, akkor ezt az érzést nem szabad félresöpörni. Főleg, hogy egy környezetvédelmi szakember azt állítja: olyan erőmű, amilyet Gere Zoltán szeretne, sehol a világon nincs, s ha megépülne, súlyosan veszélyeztetné az itteniek egészségét. A pelletüzemmel meg az a gond, hogy sok hasonló létesítmény bedőlt már.
Gere Zoltán szerint viszont hasonló típusú erőmű már hét éve működik a Távol-Keleten, és jók a tapasztalatok. A pelletüzemek bedőlését Gere nem cáfolja, ám megjegyzi: ha egymás mellett nyílik két bolt, az egyik tönkremehet – arra kell törekednünk, hogy ne a miénk legyen az.
Gere Zoltán úgy gondolja, hogy akik a népszavazáson nemmel voksolnak majd, azok közül sokan nem az erőműtől félnek, hanem rá haragszanak. Gere szimpatizánsai is ezen a véleményen vannak. Ők nagyra tartják az informatikus- és közgazdászdiplomával rendelkező, korábban több profilban is vállalkozást működtető Gerét. Ugyanakkor akadnak, akik épp arra hivatkozva nem bíznak benne, hogy a vállalkozásai közül több is csődbe ment. Az egyik kétkedő Hemerle Márton, aki amúgy unokatestvére Gerének. Az ötvenéves, leszázalékolt férfi így beszél:
– A Zoli nagy dumás, meggyőz bárkit. Én azonban nem hiszem el neki, hogy az erőmű és a pelletüzem pénzt hoz és száz embernek munkát ad. Ha megépítjük, elmegy a pénzünk. Ebben a világban csak a halál biztos.
Gere Zoltán elismeri, hogy voltak sikertelen vállalkozásai, ám azt mondja, azokból is tanult. A 49 éves férfi ekképp búcsúzik: – Minden vállalkozás kockázattal jár. Arról kell döntenünk: vállaljuk-e a kockázatot a változásért.
