Dojcsák Dalma, a TASZ szólásszabadság programjának vezetője kérdésünkre kijelentette: amikor valaki a közhatalmat gyakorló vagy közfeladatot ellátó személyről e minőségében mond véleményt, csak látszólag beszél egy konkrét emberről, mert sokkal inkább magáról az államról alkot értékítéletet. A kritizált személy tehát csupán a hatalom biológiai megtestesítőjeként lép fel, s annak nevében jár el, de a hatalomnak nincs se jó hírneve, se emberi méltósága – fogalmazott a jogvédő.
A javaslat része az is, hogy a Btk.-ból töröljék a becsületsértést és a rágalmazást, mert az ilyen cselekmények esetében szankció kilátásba helyezése – ami akár börtönbüntetés is lehet – a véleménynyilvánítás szabadságának aránytalan és szükségtelen korlátozását jelenti.
A TASZ ezzel kapcsolatban jelzi, hogy efféle ügyekben számos államban nincs lehetőség büntetőeljárás indítására, hanem a sértettek kizárólag polgári jogi úton követelhetnek elégtételt.
|
Kocsis Máté józsefvárosi polgármester, a Fidesz kommunikációs igazgatója annak a pernek a tárgyalásán, amelyet a képen háttal álló Ungár Klára ellen indított, miután a volt SZDSZ-es képviselő melegnek nevezte őt
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Ráadásul nálunk azért is sajátos a helyzet – mutatott rá Dojcsák Dalma –, mert ha egy közszereplő esetében merül fel, hogy becsületsértés vagy rágalmazás sértettjévé vált,
a nyomozóhatóságnak hivatalból kell eljárnia. A vélelmezett elkövetőt ilyenkor rabosítják, tehát fotót készítenek róla és rögzítik az ujjlenyomatát, ami bekerül a nyilvántartásba.
A vádat pedig az ügyészség képviseli, miközben egy hétköznapi állampolgár hasonló ügyben csak magánvádlóként léphet fel, vagyis saját költségén – tehát a maga kockázatára – kezdeményezhet eljárást. A TASZ ezt a megkülönböztetést is megszüntetné.
A javaslat kapcsán Bárándy Gergely, az MSZP szakpolitikusa kijelentette:
nem szabad átesni a ló túlsó oldalára.
Álláspontja szerint az alaptörvény kevés elismerésre méltó rendelkezése között az egyik mindenképpen az, hogy az emberi méltóság védelme érdekében a szólásszabadságot – egyebek mellett a különféle közösségek szempontjaira is figyelemmel – korlátozni lehet.
A közszereplők esetében is fontos szempont, hogy csak annyival kötelesek többet eltűrni, amennyire a közügyek szabad megvitatásához szükség van, s a ma hatályos szabályozás ennek a kereteit megteremtette – véli Bárándy. A demokráciadeficit okait szerinte máshol kell keresni. Gondot lát például a közérdekű adatok nyilvánossága körül, amelynek egyenes következménye az állam működésének súlyos transzparenciahiánya. A személyes véleménye különben az, hogy a polgári és a büntető törvénykönyv módosítására nincs szükség, s ha a kérdés a szocialista frakcióban napirendre kerül, ezt az álláspontot fogja képviselni.
A TASZ viszont azt tapasztalja, hogy a helyi közösségek esetében súlyos bajok vannak. Dojcsák Dalma példaként hozta fel, hogy
egy tatai polgár jogerősen személyiségi jogi pert vesztett a helyi önkormányzat ellen önmagában azért, mert megosztott egy Facebook-bejegyzést,
amely arról szólt, hogy a helyhatóság eladott egy ingatlant, amit később drága pénzen visszabérelt.
Nyertek viszont a jogvédők, amikor egy siklósi polgár a saját terjesztésű lapjában arról írt, hogy egy veszteséges év végén az önkormányzat vezetői jutalomban részesültek. Ebből arra következtetett, hogy a városvezetés tagjai „saját magukra nem sajnálják az adófizetők pénzét, és úgy bánnak vele, mintha a sajátjuk lenne”. Ezt a bíróság tényállításnak minősítette, és miután a vádlott a szavait nem tudta bizonyítékokkal alátámasztani, rágalmazásért elítélték. Az Alkotmánybíróság azonban kimondta, hogy a döntés alaptörvény-ellenes, mert kiterjesztően értelmezték a tényállítás fogalmát, ezáltal korlátozták a szólásszabadságot.
|
A tatai ügy vádlottja az ügyben szereplő épületnél. A hatalom sokszor visszaél a helyzetével
Fotó: Szűr Annamária |
A balatonszemesi polgármester szintén polgári és büntetőpert kezdeményezett egy helyi polgár ellen, aki kritizálta, hogy egy vállalkozót kivételezett helyzetbe hoztak. A településvezető félmilliót követel. Egy gyöngyösi magánszemélyt ugyancsak bíróság elé citáltak, mert a járdára festett feliratokkal kampányolt a Jobbik ellen. A rongálás vádja alól első fokon felmentették, de rágalmazás miatt is folyik ellene eljárás. A jogvédő szerint efféle ügyekben a javaslatuk elfogadása esetén biztosan nem lehetne embereket meghurcolni.
Vidéki képviselőként Kész Zoltán is azt tapasztalja, hogy
a hatalom sokszor visszaél a helyzetével, és igyekszik megfélemlíteni az embereket.
Kérdésünkre elmondta: a TASZ tervezete alkalmas arra, hogy elősegítse a politikusok elszámoltathatóságát, ezért mindenképpen érdemes beszélni róla. Lehetséges, hogy a közszereplők számára ez kellemetlen, ám a közügyek átláthatósága ennyit megér – jelentette ki. Igaz, a javaslatot egyelőre nem sokan támogatják – ismerte el Kész Zoltán –, így elég bizonytalan, hogy átmegy-e az igazságügyi bizottságon.
