Az Együtt két helyen állított polgármesterjelöltet, és a Modern Magyarország Mozgalom is éppen eddig jutott, igaz, egyikük Tarlós István kihívója, a másik pedig Pécsen próbálkozik. Közösen egyébként kevesebb jelöltet állítottak, és ennek egyik oka a koordinált indulás: sok helyütt csak támogatják egymás embereit.
Számos településen viszont nem sikerült megegyezni, és egyes fővárosi kerületekben, illetve vidéken néhol szembemennek egymással.
A tízezernél népesebb városokban állítható kompenzációs listáknak a választási rendszer 2010-es átalakítása óta alig van jelentősége, mert a helyi képviselői mandátumoknak csupán húsz százalékát osztják ki az egyéni körzetekben vesztes jelöltekre leadott töredékszavazatok alapján.
Jelzi azonban a pártok helyi beágyazottságát, hiszen annak a szervezetnek lehet listája, amely a lakosságszám függvényében kijelölt nyolctól 24-ig terjedő választókerületek több mint felében saját embert indít. Az e körbe tartozó nem egészen 170 város többségében az MSZP önállóan, illetve a DK-val és részben az Együttel közösen lesz jelen. Számos helyen a DK önállóan is tudott listát állítani, de a többi baloldali párt ezzel nem is nagyon próbálkozott.
A budapesti kompenzációs lista sem befolyásolja alapvetően a választási eredményt, mert az onnan nyerhető kilenc mandátumnak csak akkor van meghatározó jelentősége, ha a 23 kerületi polgármesteri poszton a kormánypártok és az ellenzék viszonylag egyenlő arányban osztozik.
Ellenkező esetben az alanyi jogon fővárosi közgyűlési taggá váló kerületi vezetők – a főpolgármesterrel kiegészülve – biztos többséget tudhatnak magukénak a 33 fős testületben. Vélhetően ezért döntöttek úgy a baloldali pártok, hogy önállóan méretik meg magukat.
A megyei lista ugyancsak egyfajta mércéje lehet a pártok tényleges támogatottságának, mert ehhez a lakosság fél százalékát meg kell nyerni. A megyei közgyűlési mandátumokért tehát csak az a szervezet versenghet, amely képes volt Pest megyében csaknem ötezer, míg Nógrádban – ahol a népesség száma alapján hétszáz támogató is elég lenne – a minimálisan szükséges kétezer aláírást összegyűjteni. Ezt az akadályt az MSZP és a DK könnyedén vette, de az Együtt csak tíz helyen járt sikerrel: Baranyában, Békésben, Csongrád, Fejér, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Tolna, Veszprém és Zala megyében. A többiek pedig kísérletet sem tettek az indulásra.
A két baloldali párt mellett csak a Fidesz–KDNP és a Jobbik állít 19 listát, míg az LMP mindössze négyig jutott, s Baranyában, Csongrád, Pest és Tolna megyében kerülhet be a közgyűlésbe. Emellett a Munkáspárt Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség Zala, valamint a teljesen ismeretlen Néppárt.hu Tolna megyében járt sikerrel.
Bodnár Zoltán nem lép vissza
Bodnár Zoltán, a Magyar Liberális Párt főpolgármester-jelöltje nem lép vissza más jelöltek javára – közölte a Fodor Gábor vezette párt. Mint megírtuk, akár öt baloldali jelölt is versenyezhet a budapestiek szavazataiért, az ellenzéki összefogásban részt vevő pártok viszont reménykednek abban, hogy Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom elnöke és Magyar György függetlenként induló ügyvéd sem áll végül rajthoz.
A Liberálisok viszont eltökéltek. „Célunk, hogy a fővárosi liberális szavazóknak legyen választása, hogy a szabadelvű választóknak végre ne kelljen kompromisszumokat kötniük, szégyenkezve voksolniuk” – tudatta a párt. Bár korábban mérlegelték a visszalépés lehetőségét, megelégelve a baloldalon zajló kínos castingot, nem kérdés, hogy indulnak. (B. D.)
