Tény, hogy Bezedeken és a közeli Sárokon, Ivándárdán, Lippón tucatnyi helybélit kérdeztem, s mind hasonlóan fogalmaztak, csak épp nem sütöttek az építőknek. A bukta mégis szóba került, igaz, más értelemben: Ivándárdán, az egyik parkban levelet gyűjtő négy közmunkás úgy látta, hogy a kerítés nagy „bukta” az ellenzéknek,
hisz ma már a magyarok 90 százaléka kerítéspárti.
A brigád szerint a baloldal csak azért ellenezte a kerítést, mert mindenben fúrja Orbánt. De ebben nincs semmi meglepő, mondta egyikük, egy szemüveges, harmincas férfi, hisz amíg Orbán ellenzékben volt, ő is fúrt mindent.
Magyarbólyban – ahonnan a határzár előtt naponta 2-3 vonatot indítottak útnak a beremendi határátkelőn átvett menekültekkel – a helybéliek ugyancsak jó ötletnek tartották a kerítést. Amiképp a beremendiek is. Itt viszont egy kocsmában iszogató társaság arra jutott, hogy ha a szlovénok is kerítést építenek a horvát határra, akkor nem sokat ér a miénk. Hisz amennyiben a horvátok ráengedik a kerítésre a menekülteket, akkor nem lesz „nagy kunszt” áttörni rajta, ezért egyetlen, hosszú távú megoldás az, ha az unió a görög–török határon állítja meg a migránsáradatot.
|
Kuti-Kanizsai Beáta szerint a magyarok egyetértenek a kerítésépítéssel
Reviczky Zsolt |
Udvar községben is azt ismételgették a falu lakói, hogy kell a kerítés. Az udvariak csak azért keseregtek, mert csúnya látvány a drótfonat. Tudni kell, hogy ez a falu teljesen a határhoz, s immár a kerítéshez simul. Amúgy az udvari átkelőhöz a horvátok sosem szállítottak menekülteket, így a falu lakói nem láttak közelről migránsokat, s a velük szemben táplált szorongást a médiából szerzett információk táplálják.
Öt kilométerrel odébb, Kölkeden is szinte mindenki pártolta a kerítést: – Nem lenne jó, ha itt mászkálnának – mondta az 50 éves Balázs Zoltán, aki közmunkásként zúzalékot lapátolt két társával. – A fiam rendőr, és ott szolgált Röszke közelében, tőle tudom, hogy amikor jöttek a menekültek a gyümölcsösök mellett, akkor le is szüreteltek.
Megnyugtatom, hogy ha szedtek is a fákról gyümölcsöt, nem ők szüreteltek, inkább gyorsan feladták magukat, ő rábólint, hogy talán így volt, mégis jobb, ha nem jönnek erre, s ezzel társai is egyetértenek. A Kölkeden faggatottak közül csak az erdészetnél dolgozó Bakos Ferenc ellenezte a kerítést, az öt gyermeket nevelő, 52 esztendős férfi a pengésdrót által megsebzett vadak miatt aggódott.
Mohácson is a kerítés mellett tette le a voksát a kérdezettek túlnyomó többsége. Az egykor lakatosként dolgozó, 73 esztendős Javasi Mihály nem titkolta, hogy eddig nem szimpatizált Orbánnal – ebben annak is szerepe van, hogy egyetlen fia öt éve kitelepült a családjával Németországba –,
ám a kerítés dolgában Javasi teljesen egyetért a kormányfővel.
Egy Péterként bemutatkozó, 27 éves, mohácsi férfi – bár a kerítést nem ellenezte – sokallta az építés költségét. – Több cikket olvastam a neten, hogy kijött volna a kerítés feleennyi pénzből, és megint megszedték magukat néhányan.
Trianon kettévágta a történelmi Baranya megyét, s a határ túloldalán ma is találunk magyar többségű településeket. A kerítést a horvát politikusok sokat szidták, ez azonban az ottani magyarokat nem izgatta:
– Magyarországnak joga van a biztonsága érdekében a kerítéshez – jelentette ki Kovács Pál, a 800 lelkes Vörösmart község gondnoka. Az 55 éves férfi bevallotta, hogy ő Orbán-hívő, s szerinte a magyar határ, valamint a Duna és Dráva folyók által körbeölelt Baranya-háromszög magyarjainak többsége is az.
A 400 lelkes Csúzán lakó Kuti-Kanizsai Beáta káposztákkal megrakott biciklijén hazafelé tartott a kertjéből, amikor megszólítottam. Az egy gyermeket nevelő, állástalan asszony szabadkozott: – Nem foglalkozom politikával, örülök, ha megélek. De hallom, hogy mások mit mondanak, és az itteni magyarok egyetértenek a kerítéssel.
A Baranya-háromszögbeli magyarok szerint horvát ismerőseik nem vegzálták őket a kerítés okán. – A kormánypárti horvát politikusok is csak azért támadták Orbánt a kerítés miatt, mert így idetódultak a menekültek, és ez rontotta a választási esélyeiket – vélte a 900 lelkes Batinán az 59 éves Varga Béla. – Ma már elismerik, hogy a horvát–szerb határon is kerítést kellene építeni. És meg is építik, meglátja. Pedig nem old meg semmit, mert a menekültek akkor is jönnek.
