A növekmény a romáknál jelentkezik: gyaníthatóan ez nem a cigányság öntudatra ébredésének a jele, hanem a pártok – elsősorban a Fidesz – kampánymunkájának eredménye.
A többi tizenkét nemzetiség csökkenést kénytelen elkönyvelni. A németek száma például több mint tíz százalékkal apadt. Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke ennek ellenére nem látja tragikusnak a helyzetet.
A csökkenés szerinte főként abból fakad, hogy az embereknek az idén már elegük van a választásokból, másrészt pedig abból, hogy a német nemzetiség tagjai közül sokan külföldön dolgoznak.
Általános vélemény szerint a nemzetiségi önkormányzatok valóban hozzájárulnak a kulturális és oktatási autonómia megteremtéséhez, a cigányok súlyos szociális és egyéb problémáira viszont nem kínálnak megoldást. A roma értelmiségiek egy része már húsz évvel ezelőtt is bírálta a formálódó, akkor még kisebbséginek nevezett önkormányzatiságot.
Attól tartottak, hogy az új rendszer elsorvasztja a cigány önszerveződést. Kállai Ernő volt kisebbségi ombudsman például a közelmúltban arról beszélt lapunknak: régebben még úgy látta, bármennyire szűk is a kisebbségi önkormányzatok mozgástere, a semminél mégiscsak több, valamit ki lehet hozni belőle.
Ma már kevésbé látja így. A cigány önkormányzatok konzerválják a helyi viszonyokat, elveszik a civil szerveződések erejét, a roma közösségek mindebből semmit nem profitálnak.
Setét Jenő, az Ide tartozunk! roma hálózat alapítója nem indul a nemzetiségi választáson. Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) szerinte mindig annak a pártnak a fiókszervezete, amely Magyarország kormányát adja.
Fiókszervezet-jellegéből adódóan erkölcstelen, hatáskör nélküli, eredménytelen, folyamatosan függőségi viszonyban van. Ugyanez érvényes a helyi cigány nemzetiségi önkormányzatokra is, amelyek a települési önkormányzatok alárendeltjei – indokolta Setét Jenő, hogy miért nem vállal jelöltséget.
Mintha csak Setét véleményét szerette volna alátámasztani, a kampány hajrájában Orbán Viktor közösen lépett nyilvánosság elé Farkas Flóriánnal, az ORÖ és a Lungo Drom fideszes elnökével. Az eseményen a kormány több erős embere, Balog Zoltán és Lázár János is felvonult.
A miniszterelnök, aki szerint az elmúlt négy évben a közmunka volt a legnagyobb jótétemény a romák számára, bejelentette: a választás után miniszterelnöki biztosnak kéri fel Farkas Flóriánt.
A fideszes roma politikus – kevéssé meglepő módon – kész eleget tenni a felkérésnek. Amúgy pedig, ha így maradnak az összeférhetetlenségi szabályok, Farkasnak döntenie kell a parlamenti képviselőség és az országos önkormányzati elnöki tisztség között.
Nemzetiségi választást azokon a településeken lehet kitűzni, ahol a 2011-es népszámláláson legalább huszonöten az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat. A Nemzeti Választási Iroda kimutatása szerint 1745 településen rendeznek nemzetiségi önkormányzati választást: nemcsak a helyi, hanem a területi és az országos nemzetiségi testületeket is ekkor választják meg.
