A Fidesz megígérte a legnagyobb mocskot, de a leszámolásból semmi nem lett

A volt szocialista politikusokat és államigazgatási vezetőket érintő büntetőperekben az ügyészség 2010 után is csak mérsékelt sikereket ért el. Így nem sikerült bíróság elé citálnia Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt, akit a sukorói telekcsere ügyében ültettek volna a vádlottak padjára. Az ügy előzménye: az állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) 2008 nyarán egy turisztikai beruházás kapcsán kötött szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel, és ezzel a tranzakcióval az állam az ügyészség szerint 1,3 milliárdot bukott volna.

Nem tudták azonban valószínűsíteni sem, hogy ebben az ügyben Gyurcsány miniszterelnökként visszaélt volna a hivatali hatalmával, és ezért végül nem emeltek vádat ellene. Első fokon elítélték viszont tavaly ősszel különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt Tátrai Miklóst, az MNV volt vezérigazgatóját és Császy Zsolt értékesítési igazgatót: négy, illetve három és fél évre börtönbe kellene vonulniuk.

A verdikt nem jogerős, így máig nem tudni, tör­tént-e bármilyen visszaélés. Az érintettek szerint természetesen nem, és csaknem húsz pontban összegezték a kifogásaikat, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy az ítéletet kizárólag az ügyészségi szakértő véleményére alapozták úgy, hogy minden azzal ellentétes adatot, okiratot figyelmen kívül hagytak, s a bíróság az indokolási kötelezettségének sem tett eleget.

Molnár Gyula Reviczky Zsolt / Népszabadság

A Kúria 2014 tavaszán jogerősen felmentette viszont Molnár Gyulát, Újbuda volt szocialista polgármesterét, az MSZP frissen megválasztott elnökét. A vád szerint ő 2006-ban egy nem sokkal korábban a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól több mint négyszázmillióért vásárolt ingatlant nyilvános versenyeztetés nélkül, a tisztségéből fakadó befolyásával visszaélve egy önkormányzati cégen keresztül átjátszott egy magáncég tulajdonába, így az jogtalan előnyhöz jutott. Molnár ezzel egy a szocialistákhoz közel álló vállalkozónak akart segíteni, akitől támogatást kapott a kampányához, de ezt sem lehetett bizonyítani.

Ugyancsak jogerősen felmentette idén júniusban a Fővárosi Ítélőtábla Juhász Ferenc volt MSZP-s honvédelmi minisztert, valamint egykori közigazgatási államtitkárát, Fapál Lászlót. Első fokon mindkettejük ellen ejtették a vádat, másodfokon azonban Juhászt két, Fapált egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék tavaly ősszel. Az ­MSZP-s politikust és az általa vezetett tárca egykori államtitkárát egy 2006-os ügy miatt hűtlen kezeléssel vádolták, mert Fapál a minisztere engedélyével a piaci ár harmadáért vásárolhatta meg az alig egy évvel korábban számára kiutalt zuglói szolgálati lakást. A verdikt szerint ez nem volt törvénysértő.

Laborc Sándor Reviczky Zsolt / Népszabadság

Az elszámoltatás egyik emblematikus figurája Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatója volt, aki ellen kilenc eljárás indult. Őt egy titkosnak minősített, zárt ajtók mögött jogosulatlan adatgyűjtés miatt kezdeményezett perben jogerősen pénzbüntetésre ítélték, és lefokozták. Hétszer viszont – egyebek mellett a terhére rótt hűtlen kezelés vádjában – ma már visszavonhatatlanul ártatlannak bizonyult, és csak a szintén titkosított kémperben kérdéses, hogy megállapítják-e a bűnösségét.

Ebben szintén érintett Szilvásy György korábbi titokminiszter. Vele szemben két másik büntetőeljárást is kezdeményeztek, amelyek már jogerősen befejeződtek, s felmentéssel zárultak. Vagyis: Szilvásy például az UD Zrt.-ügy kapcsán nem élt vissza a hivatali hatalmával. Ez utóbbi ítélet azért is érdekes, mert ha az egykori miniszter felelőssége nem állapítható meg – és ezért elégtétel adására sem kötelezték –, kérdéses, miért fizetett a magyar állam a cégnek több mint kétszázmilliós kártérítést.

Szilvásy György Teknős Miklós / Népszabadság

Szilvásy egy tavaly nyáron született jogerős verdikt szerint nem tett hamis vallomást bizonyos facsemeték értékesítésével összefüggésben sem. A vád szerint az agrártárca korábbi államtitkára – aki állítólag jogosulatlanul rendezett reprezentációs célú vadászatokat is – rendelte neki a növényeket, amelyek ellenértékét közpénzből fizették ki, az egykori miniszter viszont számlákkal igazolta, hogy ő állta a cechet. Folyik azonban még a kémper, amelyben első fokon két év tíz hónapot kapott, de az eljárást a Fővárosi Ítélőtábla döntése alapján meg kell ismételni, és még nincs újabb verdikt.

Hagyó Miklós Bócsi Krisztián / Népszabadság/archív

Idén januárban Hagyó Miklóst két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte első fokon a Kecskeméti Törvényszék. A volt szocialista főpolgármester-helyettes és 14 társa ellen folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt – összességében másfél milliárdos kárt – okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények vádjával indult eljárás, s ha mindent sikerül bizonyítani, hosszú évekre rács mögé csukhatták volna az egykori politikust.

Csakhogy végül még az sem derült ki, hogy Hagyó vesztegetési pénzt fogadott volna el, amit nokiás dobozban adtak át neki. Az ügy negyedrendű vádlottja visszavonta azonban a korábban tett nyilatkozatát, mert állítása szerint csak fenyegetés hatására vallott egykori főnöke ellen. A bíróság így az egész történetből csak azt látta bizonyítottnak, hogy a korábbi főpolgármester-helyettes a szentendrei HÉV utastájékoztató rendszerével kapcsolatban a szerződés­szerű teljesítés tényleges megtörténte előtt adott utasítást a kifizetésre.

Hagyónak és egyik vádlott-társának ezért negyvenmilliót kell kártérítésként lerónia. Három másik érintettet tízmillió befizetésére köteleztek, ami a másfél milliárdhoz képest nem túl nagy összeg. Az érintettek fellebbeztek, így a jogerős döntésre még várni kell. Mellesleg felmentették Szalainé Szilágyi Eleonórát, a BKV volt humánpolitikai igazgatóját is, aki a távozásakor százmillió körüli végkielégítést kapott – az ügyészség szerint ugyancsak törvénytelenül.

Juhász Ferenc és Fapál László Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Folyamatban van még a tábornokper is. Egy volt honvédelmi államtitkár és több magas rangú katona a vádhatóság szerint csúszópénzeket fogadott el, s az ügybe belekeverték volna a korábbi minisztert, aki állítólag egy whiskys dobozban vett át nem jelentéktelen összeget, de őt végül nem citálták bíróság elé. Csakhogy első fokon – mert a vádat nagyrészt egyetlen gyanúsított vallomására alapozták – Kaposvárott az érintettek többségét felmentették. A verdiktet a másodfok hatályon kívül helyezte, és 2014 őszén a Debreceni Törvényszéken kezdődött minden elölről. Ott nem kapkodják el a dolgot, mert máig nem született újabb ítélet.

A kormányoldal kedvelt célpontja volt Schwartz Béla, Ajka szocialista polgármestere is. Ő több mint húsz büntetőeljárás alanya volt, s indítottak pert ellene többek között hűtlen kezelés és zsarolás miatt, s ezek közül eddig – rágalmazás miatt – egyetlen ügyet bukott el. Abban is csupán próbára bocsátották – ami nem büntetés, hanem csupán intézkedés –, mert a helyi szakképző iskola elbocsátott tanárával kapcsolatban azt állította, hogy ő az egyik legaktívabb feljelentő az önkormányzat ellen, s egyben a város egyik legnagyobb ellensége.

 Laborc Sándor
Hagyó Miklós
Juhász Ferenc
Császy Zsolt
Gyurcsány Ferenc
Tátrai Miklós
Szilvásy György
Molnár Gyula