|
Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
Alföldi Róbert bemutatója pont a rendezvény időpontjára esett, a moderátor ezért egy másik szervevő (és rendező), Schilling Árpád volt. Schilling beszédében közös gondolkodásra szólított fel, hiszen Szíriában és sok más országban kegyetlen háború zajlik. "Nem tolhatjuk el magunktól a felelősséget, részt kell vennünk a globális problémák megoldásában".
|
Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
A félelem és a gyűlölet fogságában élünk jó ideje, most már olyanoktól is félünk és olyanokat is gyűlölünk, akiket nem is ismerünk
– mondta Schilling.
A népszavazásról szólva Schilling Árpád a szervezők nevében hangsúlyozta, hogy a feltett kérdést álkérdésnek, a népszavazást ebben a formájában a demokrácia megcsúfolásának tartja. Magyarországnak önként kellene szolidaritást vállalnia más országokkal és a menedékkérőkkel. A kormány – mondta Schilling – közel 10 milliárd forintot költött menekültellenes kampányra: ennél jóval kevesebb pénzből érdemben javítani lehetett volna a menekültek helyzetén.
|
Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
Tarr Béla filmrendező Szarajevóból írt. Levelében – római katolikusnak keresztelt emberként – arra hívta fel a figyelmet, a kereszténység nem azt tanítja, hogy bezárjuk a szívünket és a lelkünket az elesettek és a nyomorultak előtt. Most minden vallás ugyanazt mondja:
szégyelld magad a gyalázatos kerítésedért, nézz szemébe az esdeklőnek, adj neki enni, inni és fedelet.
|
Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
A Tanítanék Mozgalommal szakító Pukli István nem szerepelt a szónokok között, de a szerveződés több képviselője igen. Pilz Olivér például arról beszélt, hogy a diákok számára nem kész válaszokat kell adni, hanem a nehezebb utat választva megtanítani őket tájékozódni, kérdezni és gondolkodni.
 |
Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
– A magyar egészségügy kiáll az elesettek, a kiszolgáltatottak mellett – jelentette ki a vastaps kíséretében mikrofonhoz lépő „feketeruhás nővér", Sándor Mária. Kötelessége minden emberen segíteni – folytatta –, nem kérdezheti meg, hogy „téged ki küldött".
Kormánypárti politikusok próbálták szembefordítani egymással a romákat és a menekülteket. Lakatos Béla, Ács roma polgármestere azt szeretné, ha a cigányokat végre nem használnák fel eszközként. „Köszönöm, hogy a nemzet része lehetek" – mondta, majd a romákat naponta érő diszkrimináció eseteit sorolva hozzátette: nem mindenki gondolja így az országban. Pedig „nem hiszem, hogy mi, romák ne lennénk ugyanolyan magyarok, mint bárki más".
|
Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
– Ne féljetek! – kezdte beszédét Donáth László evangélikus lelkész. Az ötvenhatos forradalom évfordulóhoz közeledve tiltakozott a hatalom hazugságai, megtévesztései, manipulációi ellen, és az ellen is, hogy a „forradalom lángját" elvitték a Kossuth térről. A szimbólumoktól minden hatalom fél – jegyezte meg.
|
Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
A sok felszólaló között előadóművészek is színpadra léptek, Molnár Piroska, Bródy János vagy például Bálint András, aki József Attila versét szavalta: „Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet..."
Vérvörös sikoly a Kossuth téren
 |
Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
Együtt guggolt, térdelt és vörös cérnával varrta egymáshoz harminc művész a saját vérvörös festményét a Kossuth téren, a Lásd meg az embert! című demonstráció előtt.
Szemere Katalin riportját itt olvashatják: >>>
