Az elnök emlékeztetett rá, hogy a Liga már 25 évvel ezelőtt kidolgozta a nyugdíjrendszer átalakítására irányuló programját. Annak egyik legfontosabb eleme az volt, hogy a nyugdíjjogosultságot ne kössék korhoz, hanem – például egészségi állapotára vagy más szempontokra figyelemmel – mindenki maga dönthesse el, mikor akar visszavonulni. Az akkori elképzelések szerint aki előbb menne nyugdíjba, kisebb összegű ellátásra számíthatna.
|
Az esélyegyenlőség követelményének érvényesülése lenne
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Ezzel szemben Gaskó szerint éppen ellentétes tendencia érvényesült, hiszen megszűntek sajátos ellátási formák, mint a korkedvezményes és korengedményes, a szolgálati, valamint a rokkantnyugdíj is. Ráadásul aki húsz éve kezdett dolgozni, még abban bízhatott, hogy a nők 55, a férfiak 60 éves korban visszavonulhatnak, ezzel szemben egységesen 65 évre nőtt a nyugdíjkorhatár, s történjék bármi, ez a merev szabály érvényesül.
Egy eredményes népszavazás valamiféle megoldást jelenthetne legalább azok számára, akik negyven évet végigdolgoztak, s már nem képesek teljes értékű munkát végezni – mondta a Liga-elnök. De szerinte az esélyegyenlőség követelményének érvényesülése érdekében is erre van szükség, hiszen nem lehet különbséget tenni nők és férfiak között.
A férfiak előrehozott nyugdíja egyes becslések szerint évi kétszázmilliárdba kerülne. A harmincezermilliárdos GDP mellett ez Gaskó szerint aligha jelentene elviselhetetlen terhet, hiszen a nyugdíjakra kifizetett összeg ma is csaknem háromezermilliárd. Ráadásul
a feketegazdaság miatt ötezermilliárd forint be sem folyik a költségvetésbe, s ha ennek egy részét sikerülne kifehéríteni, máris megvan a többletforrás.
Amennyiben pedig az egykulcsos szja helyett visszahoznák a szolidaritás elvének sokkal inkább megfelelő progresszív adózást, az újabb százmilliárdokat jelentene.
A népszavazást magánszemélyként Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezetének tisztségviselője kezdeményezte, aki hangsúlyozta: saját kollégái körében is tapasztalta, mennyire elhasználódnak például a vasúti pályamunkások negyven év munka során. Számunkra a korábbi korkedvezményes nyugdíj jelentett valódi visszavonulási lehetőséget, de valamilyen könnyebbséget az is jelentene, ha negyven esztendő után búcsúzhatnának. Ami csupán lehetőség, amellyel az érintettek közül – akik 150-180 ezren lehetnek – sokan bizonyára nem is élnének – véli Bodnár.
A kedvezmények tavaly decemberi megszüntetése után a szakszervezetek tárgyalni akartak, és a kormány ígért is erről egyeztetést, ám annak semmilyen érdemi eredménye nem volt. Gaskó szerint a kabinetnek továbbra is lehetősége van arra, hogy elkerülje a népszavazást, és akkor négymilliárddal olcsóbban találhatnának valamilyen megoldást.
