– Szükségünk van a világban élő szentekre – vette át a szót a férj. – Szükségünk van kólát és hot dogot fogyasztó, internetező és iPodot használó szentekre. Szükségünk van olyan szentekre, akik a hétvégén sört isznak vagy pizzát esznek a barátaikkal.
– Ez a pápa egy teljesen új stílust hozott – állította az egyik somogyi falu boltosa, egy 32 éves, nős férfi. – Közvetlen, találkozik és beszélget bárkivel, kérdez, érdekli, hogy mi történik az emberekkel. Az látszik, hogy számára tényleg a legkisebb is számít.
– Neki nem kell ahhoz aranydíszes brokátpalást vagy Armani öltöny, hogy tekintélye legyen – hangsúlyozta egy 17 éves, mélyen hívő családban felnőtt, nagykanizsai gimnazista, aki nem titkolta, hogy nagy reformokat vár Ferenc pápától.
Bár mindenki lelkesen dicsérte a pápát, a nevüket csak néhányan engedték leírni. Sokan azzal magyarázták ezt, hogy nem akarják illetéktelenek tudtára adni vallásosságukat. Olyan is akadt (ő polgármester egy baranyai faluban), aki úgy látta: Ferenc megítélése a papság körében ellentmondásos, s nem lenne jó, ha ehhez a vitához a nevét adná.
A válaszadók példaadónak látták Ferenc egyszerűségét, közvetlenségét és szerénységét.
|
Lankó József plébános szerint a pápa attitűdjében tetten érhető, hogy ő egy jezsuita szerzetes
Wéber Tamás |
– A pápa attitűdjében tetten érhető az, hogy ő egy jezsuita szerzetes – mondta a 61 esztendős Lankó József, aki a dél-baranyai roma falu, Alsószentmárton és még 21 kistelepülés papja. – Egy szerzetes dísztelen cellában húzódik meg, így érthető, hogy Ferenc nem költözik be a pápai lakosztályba, a legegyszerűbb pápai jelvényeket használja, és fehér reverendát hord. Egy szerzetes közösségben él, és képes megszólítani a legegyszerűbb hívőket. Ferenc is ilyen. Elődje, XVI. Benedek elméleti ember volt, dogmatikaprofesszor, neki a megválasztásáig nem kellett megszólítania az iskolázatlan Mari nénit. Bár Benedek ugyanazt hirdette, mint Ferenc, szavait kevesebben értették.
Szerénység dolgában a hívek – a pápa viselkedését etalonnak tekintve – néha „beszóltak” a hazai papságnak. Többen megjegyezték, hogy a papok némelyike kedveli a pompát, a drága autót, s remélik, Ferenc puritánsága követésre talál. Amikor ezt megosztottam Lankóval, ő a következőképp reagált:
– Egy pap a hívek állandó kontrollja alatt áll, szavait és tetteit összevetik, s ha azok ellentmondásban vannak, akkor a hívek kritikusak a papjukkal.
Az alsószentmártoni plébános nem vitatta, hogy sokan úgy érzik, Ferenc megreformálja egyházát, ám ezt az érzést Lankó szerint a pápa már említett egyszerűsége táplálja, és az, hogy a világ a nagy tettekre hivatott sztárokra éhes. Ezért értelmezik Ferenc néhány megnyilvánulását az egyházat új pályára állító reformnak, holott ő az egyház kétezer éves tanításán nem lépett túl. Ugyanezt hangsúlyozta Somos László, Kaposfő 63 esztendős plébánosa:
– Amikor megválasztása után kilépett az erkélyre és nem azt mondta, hogy „dicsértessék!”, hanem azt, hogy „jó estét kívánok!”, akkor tudtam, hogy valami új kezdődik. Az ő újdonsága azonban abban ölt testet, hogy visszalapoz az evangéliumi eszmékhez. Hogy arról beszél, mit kell tennünk a szegényekért, az elesettekért, és hogy el is megy hozzájuk. Mert tudja, hogy a jó pásztor bárányszagú.
|
Somos László plébános úgy véli, az újdonság lényege, hogy Ferenc visszalapoz az evangéliumi eszmékhez
Kocsis Zoltán |
A világ hetven országában létező Szent Egyed Közösség pécsi csoportjának vezetője, az angol–német tanárként dolgozó, 42 éves Nagy János nem tud megilletődöttség nélkül beszélni arról, hogy a pápa számára mennyire fontos a szegények sorsa. Ők önkéntesként segítették a hazánkba, majd a kerítésépítés után a szomszédos államokba érkező menekültek ellátását, így érthető, hogy Nagy János nagyra értékeli a pápa befogadásra ösztönző szavait.
– Sajnos a pápa kérésének immár rossz a politikai klímája nálunk, a propaganda elnyomta az emberek többségében a menekültek iránti empátiát – jegyezte meg Nagy János. – Ettől még fontos, amit a menekültekről mondott, és az is fontos, hogy előmozdítja az egyházak közötti párbeszédet, nem engedi, hogy a hívek egyenlőségjelet tegyenek az iszlám és az iszlámra hivatkozó terrorizmus közé.
A templomok előtt megszólított keresztények közül sokan kiemelték: bölcs döntésnek látják, hogy a pápa leegyszerűsítette az egyházi házasság érvénytelenítését. Korábban ez a procedúra eltartott 2-4 évig, mostantól egy éven belül lezajlódhat, így aki másodjára is templomban akar esküdni, gyorsabban célba ér. Igaz, volt, aki megjegyezte, hogy az érvénytelenítéshez továbbra is hazudni kell, hisz csak olyan indokkal lehet kimondatni az annullálást, amit az egyház elfogad.
– Hazudnom kell majd nekem is – ismerte be a pécsi belvárosi templom előtt a 45 éves Mária, aki második házasságára készül, de előbb ki akarja mondatni az első érvénytelenségét. – Persze, a hazugság meggyónható, de azért rossz érzés. A középiskolában dolgozó asszony csodás embernek tartja a pápát, ahogy barátnője, az egykori statisztikus, Júlia is. A 73 esztendős özvegyasszony örömmel fogadta azt is, hogy a pápa nyitottnak tűnik a cölibátus megszüntetése dolgában.
– Ha a papok is családban élnének, jobban megértenék az emberek gondjait – vélte Júlia. – Például, hogy milyen nehéz egy agresszív alkoholistával.
A cölibátus eltörlését egyébként a kérdezett hívek túlnyomó többsége örömmel fogadná.
– A mi legjobb papunk a Béla atya volt – jelentette ki egy idős férfi a Tolna megyei Döbröközön. – Tizenöt évvel ezelőtt azért vetkőzött ki, mert ötvenévesen beleszeretett egy asszonyba. Megházasodott, lánya született. Pénzt gyűjtöttünk neki az életkezdésre. Soha jobb papunk nem volt. Soha...
Tegyük hozzá, hogy Ferenc nem tartja elsődlegesnek a papi nőtlenség problémáját, s nem ígért többet, csak annyit, hogy idővel lesz rá megoldás.
A legfegyelmezettebb hívők nem türelmetlenek:
– Alázattal elfogadjuk, amit majd a pápa mond ebben az ügyben – felelte kérdésemre a 46 esztendős Helstáb Ákos, aki a pécsi Betánia Közösség tagja: – Most annyit tehetünk, hogy imádkozunk pap testvéreinkért, bírják el a cölibátus terhét.
Sokan egyetértettek a pápa azon mondatával, hogy a katolikusoknak nem szabad úgy szaporodni, mint a nyulaknak. Noha ezt a Fülöp-szigeteki útja során tett kijelentését később a pápa finomította, s már nem a túlnépesedésben, hanem a javak igazságtalan elosztásában látta a szegénység fő okát, a nyulas mondat – a jelek szerint – széles körben rögződött. Egy, az államigazgatásban dolgozó, középkorú zalaegerszegi férfi ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy az egyház elutasítja a fogamzásgátlást.
– Csak azt engedi, hogy a fogékony napokon kerüljék a párok az együttlétet – mondta a magát hívőnek valló férfi, majd kérdéssel folytatta: – Ez talán nem egyfajta fogamzásgátlás? Az egyház ezen a ponton következetlen. Nem lepődnék meg, ha a pápa változtatna ezen a szabályon.
A nyár végén a pápa megadta azt a lehetőséget a papoknak, hogy az abortuszon átesett asszonyokat feloldhatják bűnük alól, ha azt őszintén megbánják. A pápa ezen döntéséről az általam kérdezettek közül meglepően kevesen értesültek.
– Ez igaz? – kérdezett vissza egy harmincas éveiben járó, siklósi asszony, aki a helyi fürdőben dolgozik. – Eddig úgy tudtam, hogy az abortuszt az egyház halálos bűnnek tartja. Én nagyon tisztelem a pápát, és ha így rendelkezett, akkor annak oka van. Az abortusz nagy lelki szenvedés egy érző embernek. Annál, amit átél, nem kell már több büntetés.
Visszatérő prognózis vagy inkább várakozás, hogy Ferenc pápa még sok kérdésben tesz reformlépéseket. Merthogy az egyházat modernizálni kell, enélkül a Jézust követő kisegyházak elhódítják a híveket Rómától. Amiben viszont a magyar hívők nem várnak változást, az a homoszexualitás kérdésének kezelése. A pápa óv a homoszexuálisok megítélésétől, ám azzal, hogy az egyneműek házasságot köthessenek, még utalás szintjén sem foglalkozott. Ezt nem is hiányolják az általam faggatott hívek, valamennyien úgy vélték, hogy ez „nem téma”.
Ezzel kapcsolatban Wildmann János teológus megemlítette, hogy a pápa a püspöki szinódusban vitára bocsátotta a homoszexualitás kérdését is, s ennek előkészítésére – Ferenc kérésére – kérdőívet kaptak a hívek. Magyarországon a püspökök ezt nem tartották fontosnak, s nem küldték ki a kérdőíveket. Wildmann a hazai katolikusoknak a téma iránti érdektelenséget részben ezzel magyarázta. Egyébként úgy vélte, hogy amikor Ferenc pápa egy-egy megnyilatkozása az egyházi dogmákat feszegeti, akkor a magyar katolikus papság meghatározó szavú személyiségei következetesen hallgatnak.
– A pápa nem tesz semmi forradalmit, minden szava a jézusi tanításokat követi – legyintett az előbbi kijelentésre az egyik Tolna megyei falu idős és köztudottan ultrakonzervatív plébánosa. – Azért tűnik Ferenc újítónak, mert az ateista újságírók ezt szeretnék elhitetni. Csak azt hallják meg tőle, ami az ő egyház- és papellenességüket igazolja. Ezzel azt mondják, hogy ha minden pap olyan lenne, mint a pápa, akkor ők is szívesen lennének katolikusok. Kommunikációs trükk a forradalmár Ferenc és az egyház konzervativizmusának szembeállítása.
Talán így van, talán másképp. Az idő a tisztánlátásnak dolgozik.
