Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök nem előzetesen egyeztetett álláspontot tolmácsolt, amikor kormánytagok és egyes fideszes vezetők urizálását bírálta. Lapunk úgy tudja, a kormánypárt tegnapi elnökségi ülésén ez nem került szóba, de voltak, akik korábban felháborodtak a „morális kioktatáson”. A miniszterelnök viszont nem nehezményezte.
A kormányoldalon arról beszélnek, hogy az embereket irritáló vagyonosodási ügyeket, „rongyrázásokra” vonatkozó információkat bizonyára belülről szivárogtatják ki a sajtónak. Megkezdődtek a hatalmi harcok, és a miniszterek, fideszes vezetők a botrányba keveredett politikustársaikhoz képest kezdték el pozicionálni magukat. Lapunknak egy kormányhoz közeli értelmiségi úgy fogalmazott: a túlhatalom következménye, hogy az ellenféllel való politikai „leszámolás” után szinte törvényszerűen megkezdődik a belső küzdelem.
 |
| Illyés Tibor / MTI |
A Népszabadságnak azt mondták: az, hogy az Új-Zélandra utazó Kósa Lajossal, illetve a nyaralni induló Vida Ildikóval is egy repülőtéren találkoztak újságírók, aligha véletlen. Vélhetően az is irányított kiszivárogtatás volt, hogy Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadóról megjelent: ukrán barátnőjének milliárdos családjánál adóhatósági vizsgálat zajlott.
A fő demarkációs vonalat a Simicska–Orbán (Habony) háborúskodás húzta meg, a „mellékhadszínterek” azonban változtak a régi személyi ellentétek, vagy épp az aktuális ambíciók és területfoglalások szerint. Az, hogy az amerikai kitiltási ügyet a Századvég által tulajdonolt Napi Gazdaság hozta nyilvánosságra (célkeresztbe állítva a NAV vezetőit, így a Simicska Lajoshoz közel álló Vidát), felerősítette a revánsvágyat. Kétséges, hogy a miniszterelnök képes lesz-e megfékezni a botránysorozatot, amely erodálja a Fidesz és kormánya népszerűségét.
Botrány ugyanis most már minden hétre jut. Lázár esete azért sem egyedi, mert korábban más vezető fideszes politikusok is családi segítséggel magyarázták vagyonuk látványos gyarapodását.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az év elején többször javította vagyonnyilatkozatát. Először azt pontosította, hogy nem feleségével fele részben, hanem egyedül tulajdonolja a 2009-ben vásárolt budai lakását. Később a lakás bevallott méretén változtatott: nem 149, hanem 185 négyzetméter. Rogán 30 millió forinttal tartozik bankoknak és 17 millió forinttal magánszemélyeknek. Rogán maga is arra hivatkozott: tetemes adósságuk van, és családi segítséget is kaptak.
Szeptemberben derült ki, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter egy 167 millió forintos dunakeszi ház tulajdonosa lett. Szijjártó előbb azt mondta: 80 millió forintot ő fizetett, húszmilliót felesége és annak szülei adtak, 67 millió forintot pedig saját szüleitől kapott, 33 milliót ajándékba, 34 milliót kölcsönbe. Később pontosított: saját megtakarítása 68 millió forint volt, szülei 79 millióval járultak hozzá a házvásárlásához, ebből 45 millió forint kölcsön volt, 34 millió ajándék.
Kilenc hónap alatt zárolták jogerősen Simon Gábor eltitkolt bécsi bankszámláját
Németh Szilárd, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke a testület keddi ülésén felkérte az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatóját: a testület következő ülésére készítsen jelentést, milyen nemzetbiztonsági kockázatokat rejthet a Simon-ügy. Az eltitkolt külföldi bankszámlán százmilliókat parkoltató Simon Gábor ügyét Németh Szilárd kezdeményezésére vette napirendjére a bizottság, miután kiderült, hogy az MSZP egykori elnökhelyettese nemrég 128 millió adóhátralékot fizetett be az adóhatóság számlájára. Németh tudni akarta, hogy Simon milyen forrásból rendezte adótartozását, s hogy miért csak november 17-én zárolta a bíróság a már februárban meggyanúsított volt politikus bankszámláját. A bizottsági ülést követően Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője újságírók előtt elmondta: miután a nyomozóhatóság február 18-án gyanúsítottként hallgatta ki Simon Gábort, haladéktalanul elrendelte a volt képviselő korábban eltitkolt bécsi bankszámláján tartott összeg ideiglenes zár alá vételét. E kérésnek az osztrák hatóságok már február 24-én eleget is tettek. Arról tehát Simon bizonyosan nem utalhatott senkinek. Ezzel egyidejűleg eljárási jogsegélykérelemmel éltek a bécsi államügyészségnél, és kérték az ideiglenes zár alá vett összeg lefoglalását. Nagy Andrea azt mondta: a bécsi államügyészség rendkívüli gyorsasággal, egy héten belül, február 24-én befagyasztotta a számlát, és elrendelte a vagyon lefoglalását. A bíróság minden adat és bizonyíték birtokában szeptember 10-én rendelte el a Simon Gábor bécsi bankszámláján lévő vagyon zár alá vételét, és a határozat november 17-én a másodfokú bíróság döntésével emelkedett jogerőre – mondta az ügyészségi szóvivő. (Fekete Gy. Attila)
