Mint arról a Népszabadság beszámolt, országszerte nagy a felháborodás: a tokaji, az egri és a kunsági borvidék termelői közül sokan a napokban kapták kézhez a pályázatuk elutasításáról szóló döntést. Pedig komoly összegről van szó: amennyiben a gazdák vállalják a szigorúbb feltételeket (környezetbarát permetezőszerek, szerves trágya használata, a talaj- és a levélminták rendszeres bevizsgálása, madárodúk kihelyezése), akkor 140–170 ezer forint uniós támogatásba részesülhetnek hektáronként. Tehát
az agárkörnyezetvédelmi támogatás (agk) több mint a duplája a földalapú járandóságnak.
A gyümölcs- és szőlőtermelők többsége ráadásul már rögtön az uniós támogatási rendszer bevezetése után átállt a környezetkímélő gazdálkodásra, 12 éve vesznek részt a programban. Viszont az újabb uniós költségvetési ciklusban az EU, majd nyomában a kormány átszabta a feltételeket a szántóföldek művelőinek kedvezve.
A soltvadkerti önkormányzati lap, a Vadkerti Újság szerint a pontrendszer megváltozása miatt a vesztesek 90 százaléka erről a borvidékről került ki, a gazdák számítása szerint a térség hárommilliárd forinttól esik el. A gazdakör levelében szereplő, a „politikai károkra” vonatkozó kitétel nem véletlen. A civil szervezetet Haskó László vezeti, aki fideszes képviselő a városi testületben. A térség országgyűlési képviselője, Font Sándor szintén kormánypárti. Mint arról a helyi gazdák közül többen beszámoltak,
haragszanak Fontra, aki a parlament mezőgazdasági bizottságának elnökeként sem volt képes megakadályozni a szántóknak kedvező pontozás bevezetését.
Helyben óriási a felháborodás, április végén a gazdák fórumot is tartottak. Ám a Vadkerti Újság szerint Gál Péter, a földművelési tárca jelen lévő helyettes államtitkára azzal vágta ki magát, hogy nem kompetens – holott édesapja egri borász, ő korábban bormarketinggel foglakozott –, Font pedig csak a megnyitón vett részt, forrásaink szerint később elfoglaltságára hivatkozva kimentette magát.
Pedig a fideszes honatya 2014 végén a városi tévének adott interjújában még azt fejtegette, „a gazdák semennyi pénztől nem fognak elesni”. „Régóta mondom, nincs értelme a szántóföldi termelést bevonni az agk-ba, minek nekik madárodúkat kitenni?” – érvelt akkor. Sőt, azt állította, a kormány megtehette volna, hogy másfél évvel előbb megnyitja a keretet, de ellenállva az EU ez irányú nyomásának, direkt csúsztatta a beadási határidőt. Ehhez képest Lázár egy májusi parlamenti felszólalásában elismerte: most a szántóval pályázók 50 százaléka nyert, míg az előző uniós ciklusban ez az arány 20 százalék volt.
A Fidesznek sok a vesztenivalója. A soltvadkerti születésű Font 1998 óta minden választást megnyert, 2014-ben 11 ezerrel több szavazatot kapott, mint jobbikos kihívója. A választókerületi rendszer átalakítása után ehhez a körzethez csapták a kalocsai térséget is, melynek korábban a KDNP elnöke, Semjén Zsolt volt a képviselője. Bár a katolikus érsek helyi források szerint nem vette jó néven, hogy Font révén egy protestáns képviselője lett a választókerületnek, a Fideszben inkább a gazdák körében népszerű politikust indították.
„2014-ben szavaztam utoljára a Fideszre, ha ez így marad”
– dühöngött most egy helyi borász hangsúlyozva, véleményével nincs egyedül. A Jobbik már rá is mozdult a témára. Képviselői hetek óta kérdésekkel bombázzák a kormányt a parlamentben, és mozgósították helyi képviselőjüket, Zsikla Győzőt, aki a 90-es években még kisgazdaként szervezte a termelőket.
Nem véletlen, hogy a kormány igyekszik enyhíteni a támogatások elmaradása okozta károkat. Lázár megfogadta a gazdakör javaslatát: májusban bejelentette, költségvetési forrásból 15 milliárdot különítenek el a gyümölcs- és szőlőtermelőknek, a nyáron már lehet is pályázni. Forrásaink azt mondták, ez valamelyest megnyugtatta a kedélyeket, de a soltvadkerti gazdák szerint kérdéses, mire lesz elég az eredeti keret 8,5 százalékát kitevő összeg.
