A gazdák többsége úgy véli, talán többről van szó, mint dilettantizmusról: a rendelkezésre álló agrár-környezetvédelmi támogatások jelentős részét átirányították a szántóföldet és legelőt használó igénylőknek – vélhetően olyanoknak, akik az elmúlt években lettek a (gyakran cinkelt) földbérleti pályázatok nyertesei.
A megkérdezett gazdák közül volt, aki azt mondta: a Földművelésügyi Minisztérium szakemberei nemrégiben még biztatták őket, hogy pályázzanak, mert maradnak az Európai Unió által rendeletbe foglalt feltételek. Csakhogy aztán – véleményük szerint a Miniszterelnökségen, illetve a Vidékfejlesztési Államtitkárságon – eltérítették a támogatásokat az új földhasználók felé. Ennek pedig – mondták – az lehet az oka: az agrár-környezetvédelmi támogatás összege hektáronként mintegy 200 ezer forint, míg a területalapú támogatás hektáronként csak körülbelül 70 ezer forint.
A gazdák leginkább azt kifogásolják, hogy váratlanul és több szempontból is érthetetlen módon változtatták meg a 638,2 millió eurós, azaz mintegy 200 milliárd forintos támogatási keret pályázati feltételeit, s több vitatható kiválasztási kritériumot szabtak. Elvárásként írták elő például a füvesítést, miközben egy szőlőültetvényen ez nehezen megoldható, ráadásul nem is mindig szükséges. De rosszul jártak azok a területek is – ilyen Ostoros vagy Verpelét – ahol a talaj nem nitrátérzékeny. Ez ugyanis plusz 12 pontot jelentett volna a pályázat elbírálásakor. Érthetetlennek tartják azt is, hogy az értékelésben már számít, kedvezőtlen adottságú-e a terület. Pedig az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-én kelt rendeletének ajánlása úgy szól: a tagállamok a mezőgazdasági támogatások esetében megállapíthatnak kiválasztási kritériumokat, de indokolt, hogy ezt ne tegyék az agrár-környezetgazdálkodási támogatások esetében.
|
A szőlősgazdák szerint a földbérleti szerződések nyertesei járnak jól az új támogatási rendszerrel
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Magyarországon viszont pontosan ez történt, a környezetvédelmi szempontok közé bevitték a hátrányos helyzet szempontjait – miután a kedvezőtlen adottságú területek határait 2015-ben a Földmérési és Távérzékelési Intézetben „újrahangolták". Az a korábban fontosnak számító szempont is érvényét vesztette, hogy a magasabb hozzáadott értéket előállító, illetve több embert foglalkoztató területeket preferálják.
– Azt látjuk, hogy teljesen szakmaiatlan alapokon osztogatják vagy épp tagadják meg a támogatásokat. Azonos feltételekkel rendelkező, azonos területen gazdálkodók közül az egyik kapott, a másik nem, s nincs erre magyarázat – mondta lapunknak Tarsoly József, az egri hegyközség választmányi tagja. – A borászok között egyre nagyobb az elégedetlenség az átgondolatlan, s a borosszakmát hátrányba hozó intézkedések miatt. Az pedig külön felháborodást keltett, hogy míg számos borvidék rosszul járt az új rendszerben, Villányban és környékén a szőlőtermelők megkapták a korábbi támogatást, mivel kedvezőtlen adottságú területnek számítanak.
– Szőlőt harminc évre telepít az ember – fogalmazott egy soltvadkerti diplomás családi gazda, aki már 12 éve kap agrár-környezetvédelmi támogatást. – Aki nem nyert támogatást, abbahagyhatja a környezetbarát módszerek alkalmazását, mert támogatás nélkül nem is tudja folytatni azokat. De ezzel több mint egy évtizedes munka eredménye semmisül meg, miközben az Európai Unió támogatásával telepített ültetvények még évtizedekig használhatók.
Gulyás Zsuzsanna, az Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárság sajtóreferense azt válaszolta kérdéseinkre: az államtitkárság a támogatási logikát változtatta meg. Korábban a szántóföldi pályázók 80 százaléka nem nyert, az ültetvény- és gyepgazdálkodók közel 100 százaléka viszont igen. Cáfolta, hogy most nagybirtokosok nyertek, 300 hektár alatti a nyertesek 80 százaléka. Leszögezte, hogy nem tájegység – például borvidék – szerint döntöttek, hanem többek között a kedvezőtlen területi adottság és a nitrát-érzékenység számított. Azoknak, akik nem nyertek, már nem kötelező továbbra is az akg feltételei szerint gazdálkodni. A nyertesek listáját – tette hozzá – a közeljövőben nyilvánosságra hozzák.
Különös feltételek
– Speciális, nagyon drága növényvédő szereket kell használni, amelyek nem válogatás nélkül pusztítják a rovarokat, csak azokat, amelyek a szőlőt károsítják.
– Minden területről saját költségen talajvizsgálatot kell végeztetni laborban, hogy a tápanyagszintet megállapítsák: ne legyen se kizsarolva, se túltrágyázva a föld.
– Minden évben levélanalízist kell laborban végeztetni.
– Feromoncsapdákat kell kihelyezni, és a zöld cserebogár ellen csak akkor permetezni, amikor az a nőstényt kereső hímek befogásából indokoltnak látszik.
– Madárodúkat kihelyezni, több százat, hogy a rovarokat ne vegyszerekkel kelljen irtani, inkább a madarak egyék meg őket.
– Mindezekről részletes naplót vezetni, és egy internetes felületre feltölteni.
