200 millióval rövidíti meg Angyalföldet a kormány, de nem panaszkodnak
Néhány év múlva fog kiderülni, hogy a kormány valójában milyen szándékkal veszi át az agglomerációs vonalakat és hagyja magára a fővárosi önkormányzatot a BKV-finanszírozás ügyében. Néhány költségvetési milliárd visszatartása aligha lehet a valós ok. Ettől függetlenül az egész eljárás méltatlan Budapesthez – válaszolta a Népszabadság kérdésére Tóth József XIII. kerületi polgármester mai sajtóbeszélgetésén.
Angyalföld első embere szerint a forrásmegosztási törvény változtatása egyértelmű utalás arra, hogy a kormány gyengítené a fővárosi önkormányzatot. S egyúttal az is nyilvánvalóvá vált, hogy a forrásmegosztás korszerűtlen, a kormány pedig kénye-kedve szerint felülírhatja. A forrásmegosztás eredetileg a személyi jövedelemadó (szja) egy részének, az idegenforgalmi (ifa) és az iparűzésiadó-bevételek (ipa) kerületek közötti – a szolidaritás elvét is követő – szétosztási módját rögzítette. Az ebből származó bevételt elsősorban szociális feladatokra szánták. Azóta a szétosztandó adók közül kikerült az szja és az ifa is. Tavaly ősszel deklaráltan változott a cél is. A fővárosnak pedig az idei évtől elsősorban a közösségi közlekedésre kell költenie ezt a pénzt. A tavalyi módosítás az elosztási arányokat is eltolta. Így az eredeti 53:47 százalékos – kerületeknek kedvező – arány jövőre 54-46-ra módosul a főváros javára. A „forrásmegosztási puccs” az idén 200 millióval rövidíti meg a XIII. kerületi önkormányzatot.
Tóth József szerint felülvizsgálatra szorul a kerületek közötti megosztás alapja is. Jelenleg a 2010-es mérlegadatok alapján részesülnek az állam által átengedett adóbevételből a kerületek, mintha azóta semmi se történt volna. Ennél sokkal igazságosabb lenne a lakosságszám szerinti elosztás. A XIII. kerület várhatóan 6,5 milliárdot kap vissza a városrészben működő 30 ezer vállalkozás által befizetett 26 milliárdból.
A kerület ennek ellenére nem panaszkodik. Alig kezdődött el az év, de már elfogadták 24,3 milliárd forintos főösszegű költségvetésüket, ami 3,8 százalékkal magasabb a tavalyinál. A bevételeknek alig 13,4 százaléka származik állami forrásból. A kiadások jelentős szeletét képezik a fejlesztések, amelyekre a jelenlegi ötéves ciklusban 30 milliárdot fordítanak. Az idei év programjában többek között 50 bérlakás építése, az összes óvoda, a Nővér utcai gyermekrendelő, a Láng Művelődési Otthon és a Lehel Csarnok felújítása, valamint a lakosságot ingyenesen kiszolgáló CT és MRI berendezések vásárlása, a Rákospatak melletti zöldterület egy részének rehabilitációja, a Klapka Szolgáltatóház felépítése és a környező lakótömb rekonstrukciója, ezenfelül a Papp László tér kialakítása szerepel. Mindehhez más önkormányzatokkal, például a III. kerületivel ellentétben egyetlen fillér állami forrást nem kapnak. A kerületnek ezenfelül arra is futja, hogy a minőségi munkaerő megtartása érdekében 1,2 milliárd forint keresetkiegészítést és cafeteriát adjon az önkormányzat intézményeiben dolgozóknak.
Angyalföld ugyanis továbbra is erős tőkevonzó képességgel bír. Jelenleg svéd, belga, szlovák és a magyar ingatlanfejlesztők építenek a kerületben 700 lakást és több százezer négyzetméternyi irodát és üzlethelyiséget. De már érezhető a CSOK hatása, amely további lendületet adott a beruházási kedvnek. Így várhatóan újabb ütemekkel folytatódik például a Marina Part lakónegyed. A lakáskeresletet közvetetten az önkormányzat is növeli, hiszen évek óta négymillió forintos kamat nélküli hitelt nyújt a kerületben otthont vásárló fiataloknak. A fiatalok vonzását és megtartását szolgálja a fecskeház program is. Vélhetőleg ennek is köszönhető a gyermekszám jelentős növekedése a kerületben.
