galéria megtekintése

Így trükköznek az autógyártók az adatokkal

Az írás a Népszabadság
2015. 09. 30. számában
jelent meg.

B. J.
Népszabadság

Életszerűbb számok kerülhetnek az autókatalógusokba a tervezett szigorúbb szabályozás hatására, ám még mindig marad tartalék a kozmetikázásra, és ahogy eddig is, úgy ezután is kihasználják majd a gyártók a joghézagot.

Jogos a kérdés: milyen körülmények között születnek az autók fogyasztási adatai? Azt mérik, amikor téli reggel araszolunk az útépítésekben gazdag városban? Vagy azt, amikor éjszaka, száz alatti tempóban folyamatosan haladunk az üres országúton? Egyiket sem, mert laboratóriumi körülmények között tesztelnek. Pontosan mérnek, igaz, konstans körülmények között, ezért nem reálisak az autógyártók által közölt üzemanyag-fogyasztási adatok, melyeknél olykor 40-50 százalékkal többet „isznak” a legújabbak modellek. Ennek megfelelően károsanyag-kibocsátásuk is nagyobb.

Az 1996-ban bevezetett NEDC (New European Driving Cycle, vagyis az új európai mérési ciklus) már nem egy városi és két közúti (60 és 90 km/órás sebességű) adat átlagából számolt eredmény. Igaz, az sem adott korrekt tájékoztatást a vevőknek, mert befolyásolni lehetett a mérést.

A fogyasztási adatokkal szeretnek trükközni a gyártók. Képünk illusztráció
Mike Stone / Reuters

 

A trükkök tára gazdag: a labortesztekre preparált autókon a keményebbre fújt és legkisebb gördülési ellenállású abroncsok mellett a karosszéria illesztéseinek leragasztásával lehet csökkenteni a légellenállást. A diétás receptben szerepel a kikapcsolt klíma és a motor hidegindítása szempontjából kedvező magas hőmérsékletű mérőlabor, melyben 30 Celsius-fok is megengedett.

A teljesen feltöltött akkumulátornak köszönhetően a generátor nem terheli a motort az 1180 másodperces mérési ciklusban, így az le is kapcsolható. Mindezek után a mért értékből négy százalékot levonhat a gyártó, ezzel is javítva a károsanyag-kibocsátási és fogyasztási adatot. Az egész procedúra húszszázalékosra vett alapjárati szakasza a start-stop rendszerű autóknak kedvez, mert száz kilométeres távra vetítve akár 0,5 liternyi diétát eredményezhet.

A készülő WLTP (World Harmonized Light Vehicle Test Procedure) már csak 13 százaléknyi alapjárati szakaszt számol be, és a mérőhelyiségben 23 Celsius-fok a megengedett maximum, de továbbra sem tilos a keményebbre fújt gumiabroncs, és le lehet ragasztani az illesztési hézagokat. A tervek szerint kötelező lesz intenzívebben gyorsítani 33,6 km/óráról 46,4 km/órára, majd a maximális sebesség eléréséhez 120-ról 130 km/órára.

Az új norma bevezetésével javul a kép, de még mindig nem lesz reális, mert legalább 20 százalékkal nagyobb hétköznapi fogyasztással lehet számolni, ráadásul még a WLTP 2017-es bevezetése sem biztos, hála az autógyártók eddigi lobbitevékenységének, ami részben érthető, hiszen a takarékos és tiszta technológiák jelentősen megdrágítják a gyártást, és persze a komplikáltabb motorok szervizelése is költségesebb. A VW dízelbotránya persze jelentősen felgyorsíthatja a törvényalkotási folyamatot...

Az európai és globális szabvány közötti alapvető különbség az eltérő hosszúságú részciklusokból adódik: a bevezetésre kerülő világnorma szerint a piacilag releváns felszereltségű, tehát a nagyobb tömegű autók tesztelését írja elő, és a legkisebb helyett a modellkínálatban szereplő második legnagyobb kerékméret használatára kötelez.

Azért ne legyenek illúzióink, mert akármit is írnak a gyártók katalógusaikba, a vezetési stílus meghatározza a fogyasztást: finom pedálkezeléssel akár ötven százalékkal csökkenthető a fogyasztás, természetesen az adott forgalmi körülmények között.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.