Rolls-Royce, hatvani műszerrel

Frederick Henry Royce utcai rikkancsként kezdte, majd gépészmérnökként folytatta,hogy aztán első fizetéséből megvalósítsa álmát és megvegye élete első automobilját. Öröme nem tartott sokáig, mert a vadonatúj Decauville márkájú francia kocsi sokszor elromlott, ezért elhatározta, hogy megépíti a világ legjobb autóját.

Az első Rolls-Royce 1904-ben készült el: könnyen indult, csendesen járt, és kényelmesebb volt minden más típusnál. Kéthengeres, 20 lóerős teljesítményű motorja lánccal hajtotta a hátsó kerekeket. A kitűnő minőségű kocsira felfigyelt Charles Stewart Royce, a kor híres versenyzője és autókereskedője, aki betársult a vállalkozásba. A márkát a Man-szigeti Tourist Trophyn aratott kettős győzelem tette híressé. A párizsi autószalonon már öt különböző Rolls-Royce modellt állítottak ki: a legkisebb kéthengeres és tíz lóerős, a legnagyobb hathengeres és harminc lóerős volt. Kézműves gondossággal készült 1906-ban az autók királya és veterángyűjtők álma, a Silver Ghost.

A korszerű technika alkalmazása mellett is megmaradt a hagyományos pontosság, a legújabb Rolls-Royce modell, a Wraith is a legnemesebb anyagok felhasználásával készült, a parafinolajjal kent motort és futóművet kézzel szerelik össze. Egy hónapig készül a hűtőrács, melyen monogram jelzi az alkotót. Lady Emilyt, az autó orrán díszelgő hölgyalak szobrát mindegyik kocsira külön öntik, majd a mintát megsemmisítik, hogy véletlenül se legyen két egyforma.

Villanymotor csukja az ajtót A szerző felvétele

Örökre biztosított az alkatrész-utánpótlás, akár százéves modellhez is bármi rendelhető, legyen az fogaskerék vagy kárpit. Az utánpótlásra szükség is van, hiszen a napjainkig legyártott közel 150 ezer Rolls-Royce háromnegyede ma is működik, ami igazolja a márka filozófiáját, melyet Henry Royce így fogalmazott meg: „Mindenben törekedj a tökéletességre. A legjobbat is tedd még jobbá, és ha nem sikerül, tervezd újra. Ne fogadd el, ha valami csak körülbelül jó, vagy majdnem jó.”

A múlt század harmincas éveiben közel félezer Rolls-Royce készült Wraith névvel: a skót szó jelentése ködbe burkolózó látomás, jelenés vagy szellem, ami egyben a legendás Silver Ghost modellt és kései utódját is idézi. A brit márka fejlesztésében jelentős részt vállalt az anyacég BMW, mely új gyárat épített Goodwoodban, ahol tavaly 3630 autó készült, ez új rekordot jelent a márka történetében, köszönhetően a kínai, közel-keleti és észak-amerikai piacnak. A négyüléses Wraith túrakupéban is felhasználták az anyacég kutatási és fejlesztési eredményeit, ami kiterjed a biztonságtechnika területére is.

A 6,6 literes 12 hengeres V-motor erősebb, mint a 7-es BMW-ben, ami a Wraith esetében 632 lóerőt és 800 newtonméteres nyomatékot jelent. Ez a hajtómű még a 2360 kilogrammnyi tömegű és 5,3 méteres túrakupét is 4,6 másodperc alatt gyorsítja álló helyzetből százas tempóra. A fogyasztás csökkentésében kapott szerepet a műholdas navigációval támogatott nyolcfokozatú automata sebességváltó és tempomat, mely a domborzati viszonyokkal is kalkulál, szabályosan autózva tartható a 14 literes átlagfogyasztás.

130-as tempónál még 95 százaléknyi teljesítménytartalékot mutat a Bosch hatvani gyárában készült műszerfal A szerző felvétele

Az autók nyolcvan százalékban Rolls-Royce tervezésű alkatrészekből állnak, a többi a BMW-től és beszállítóitól származik, a műszerfal például a Bosch magyarországi gyárában, Hatvanban készült, fejlesztésében magyar mérnökök is részt vettek. Érdekessége, hogy a három kerek óra egyike nem a fordulatszámot, hanem a teljesítmény kihasználtságát mutatja és 130-as tempónál 95 százalékos tartalékot jelez. Ezeknél a paramétereknél is csábítóbb lehet a egyeseknek az 1340 fényszálból álló Star Light, mely a tetőkárpitot varázsolja csillagos égbolttá, ami különösen sötétedéskor izgalmas és persze ha már becsukódott a villanymotoros ajtó, melyből szükség esetén esernyő is kihúzható.

Száguldó prémiumosztály

Piacon és ringen is egyre erősebb a verseny a prémiummárkák között, melyeknek klubjába egyre többen akarnak bekerülni, a világelsőség elérésében pedig Győrnek és Kecskemétnek is jut szerep.

Ismert tétel, hogy a legegyszerűbb autóval is el lehet jutni A-ból B-be, de az is igaz, hogy ha valaki választhat, biztos nem fapadossal utazik. Vannak a különleges modellek, olyanok, mint a Bentley, a Bugatti és a Rolls-Royce, ezekből évente összesen húszezer készül, s a vásárlóközönségük is nagyjából ekkora. Az évi 80 millió új autó többsége tömegmodell, de nem kevés azoknak a száma, akik szívesen áldoznak 10-20 ezer eurónál többet egy olyan új modellre, amely kényelmes, elegáns, tágas, biztonságos, és presztízst jelent vele közlekedni. Az ő kegyeikért versengenek a prémiummárkák, melyeknek kínálata egyre bővül. Nem kell tehát megalkudniuk azoknak, akiknek nem telik valami extra luxusmodellre, vagy nem akarnak nagyon feltűnni az autójukkal, mert egyre több gyártó egyre gazdagabb kínálattal száll ringbe.

Volt idő, amikor egyetlen márkához kötődött a klasszikus luxusautó meghatározása. A Mercedes évtizedeken át foglalta el a dobogó csúcsát, aztán jöttek a vetélytársak: az Audi és a BMW. A jó üzletet látva, a japánok is kreáltak prémiummárkákat: a Honda arisztokratája az Acura, a Nissané az Infiniti, a Toyotáé pedig a Lexus. Az egykor inkább sportkocsikra fókuszáló Jaguar is egyre nagyobb szeletet hasít ki a tortából, csakúgy, mint a Maserati, de van még néhány klasszikus, hiszen idesorolható az amerikai General Motors Cadillacje és a Ford Lincolnja, valamint az immár kínai tőkével növekedő svéd Volvo is.

Az igényesebb modellek gyártása nem szűkül le a nagy autókra, a legtöbb márka kreált már minit, mert ráérzett arra, hogy a vevők kicsiben is díjazzák a minőséget, és hajlandók többet áldozni érte. Az Audi A1-ese a BMW-csoporthoz tartozó Mini márkával küzd a tehetős fiatalok kegyeiért. A vetélkedés előtt az olajválság klasszikus brit népautójából trendi prémiummodell lett. 1959-ben az első Mini 470 fontba került, napjainkban 12 ezer fonttal szerepel a listán, igaz, nemcsak az ára, hanem a teljesítménye és a mérete is nőtt, miközben az anyacégnek köszönhetően a minősége is kimagasló lett. Ezzel is magyarázható a több mint huszonötszörös drágulás, de vannak más okok is: az első változat alig volt hosszabb három méternél, a legújabb már megközelíti a négyet, a tömege pedig 55 év alatt 584 kilogrammról 1120-ra nőtt. Nem véletlenül lett erősebb is, hiszen az ősmodell alapváltozata 34 lóerős volt, napjainkban pedig a legolcsóbbat is 98 lóerőnyi ménes hajtja, nagyjából hasonló benzinfogyasztással (6 liter/100 km). Igaz, ma már alapfelszerelés a légkondicionáló és a navigációs rendszer, miközben az ős-Miniben még a villanymotoros szellőzőért is felárat kellett fizetni. A magyar piacon a Mini One Clubman ára 4,79 millió forint.

Miközben a hasonló méretű modelleket a tömeggyártók alacsony árréssel vagy veszteséggel kínálják, a Mini jelentős profitot termel a BMW-konszernnek, ráadásul a cégcsoport minden kategóriában kínál prémiumautót, hiszen 1998 óta a Rolls-Royce márka is a tulajdonában van, a Bentley pedig a VW AG-hez került.

A világpiacon évek óta a BMW vezeti a prémiumautók eladási listáját, de a Mercedes is vissza akar kerülni a trónra, és elsőségre tör az Audi is. Ebben fontos szerepet kapott a kecskeméti és a győri gyár: mindkettő sikeres és csak Magyarországon készülő modellekkel tarol az eladásban. A többi között az A3 Limousine Audinak és a CLA Mercedesnek is köszönhetően szoros a verseny a prémiumpiacon. A három német márka éves eladása tavaly már majd ötmillió volt, és az előrejelzések szerint az idei számok is további növekedést mutatnak.