Autós rezsicsökkentés ötszemélyes villamossal

Ehhez persze kell venni egy Leafet, ami a magyar piacon 8,7 millió forintba kerül. Azután érdemes alaposan tanulmányozni a használati utasítást, és ajánlatos a töltési időkről is naplót vezetni.

Egy BMW i3-as elektromos motorját viszik beszerelésre a németországi gyárban Fabrizio Bensch / Reuters

A 220 voltos konnektorból történő töltésnél a százszázalékos szint elérése után az autó műszere 154 kilométernyi hatótávolságot jelez. A gyári tájékoztató szerint a megtehető út függ a jármű terhelésétől, sebességétől, a forgalmi és útviszonyoktól és a külső hőmérséklettől is.

Így van ez a benzines vagy dízelmotoros kocsiknál, de azokkal különösebb diétatrükkök nélkül is megtehető ezer kilométer egy tankolással, ami fizetéssel együtt sem tart tovább tíz percnél egy benzinkútnál.

A villanyautónál ez gyorstöltő esetében is minimálisan fél óra, ami alatt legfeljebb 80 százalékos szintre tölthető az akku, ami nagyjából 120 kilométernyi megtehető utat jelent. Egyszerű konnektoros töltés esetén 10-12 órával számolhatunk a teljes szint eléréséig.

Takarékos vezetésre nevel a villanyautó A szerző felvétele

A hivatalos mérések szerint egyenletes 61 km/órás sebességgel haladva 20 Celsius fokos hőmérsékleten 233 kilométernyi utat is meg lehet tenni, amennyiben nem használjuk a klímaberendezést.

Az biztos, hogy nemcsak gyári ajánlásaival, de figyelmeztető műszereivel is takarékos vezetésre nevel a villanyautó. Fagypont alatt, mínusz 10 Celsius fokos hidegben, városban, 24 km/órás folyamatos sebességnél, bekapcsolt fűtéssel száz kilométeres útra elég az akkuban tárolt áram.

A villanyautót inkább városi közlekedésre szánták, legalábbis mindegyik premierjén ezzel érvelnek a gyártók szakemberei, akik szerint az átlagos napi használat nem lépi túl az ötven kilométert, ehhez pedig elegendő a mai akkumulátorok kapacitása.

Ennek némileg ellentmondanak a közvélemény-kutatások: az Automobil Woche szaklap legfrissebb összeállítása szerint a megkérdezettek kétharmadának minimális elvárása a négyszáz kilométeres útra elegendő akkumulátor.

Magyar töltőállomás az Oktogonon M. Schmidt János / Népszabadság

Fogadjuk el a gyári ajánlatot: a napi ötven kilométeres autózás konnektorból töltve éves szinten 365-ször 300 forintba kerülne, ami közel 110 ezer forint. Ugyanez a távolság a feleannyiba kerülő és száz kilométerenként ötliteres átlagfogyasztású benzinmotoros modell esetében évi 370 ezer forintnyi üzemanyagköltséget jelent, ami ezzel a napi adaggal közel húsz év alatt hozná be a magasabb árból adódó különbséget.

Nyáron kerül az európai piacra az e-Golf, mely száz kilométeren 12,7 kilowattórányi áramot fogyaszt, igaz, ez a villanyautó sem lesz olcsó, mert az ára tízmillió forint feletti, csakúgy, mint az i3-as BMW minié. Ez rohamtempóban jön fel az eladási listán, és már megjelenésekor több mint tízezren rendelték meg a német piacon.

A piac legdinamikusabb szegmense

Magyarországi forgalmazásáról kérdeztük Jávor Dánielt, aki a következőket mondta lapunknak: a cégcsoport teljesen elektromos i3-as, illetve i8-as hibrid modelljét egyelőre azokon a piacokon vezette be, ahol az elektromos közlekedés iránti igény, illetve adókörnyezet a legígéretesebb, és ahol a közterületi töltési infrastruktúra a leginkább kiépült.

– Egyértelmű szándékunk, hogy ezen piacok közé Magyarország minél előbb kerüljön be, és a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének tagjaként mindent el is követünk, hogy a kormány Jedlik Ányos programjának kidolgozásában és az elektromos autók magyarországi elterjedésében hatékonyan segítsünk – nyilatkozta.

A magas ár mellé ígért olcsó áramfogyasztás mellett csábító lehet, hogy a villamos hajtásúakra Magyarországon nem kell regisztrációs és cégautóadót fizetni, egyes városokban – például Siófokon, Győrben, Miskolcon és Karcagon – pedig ingyen parkolhatnak.

Egyre több helyen lehet akkumulátort tölteni, a nyilvános oszlopok száma Budapesten elérte a húszat, ezek többsége azonban közterületre kihelyezett 220 voltos konnektor, és csak néhány számít valódi gyorstöltőnek, mellyel harminc perc alatt 80 százalékos akkutöltöttséget lehet elérni.

Egy Mercedes SLS AMG motorszerkezetét tanulmányozzák a frankfurti autószalon egyik standjánál Ralph Orlowski / Reuters

A külföldi országokban elért lendületes fejlődés magyarázta, hogy Portugáliában, Franciaországban és az Egyesült Királyságban már a vásárlásnál elérheti az állami támogatás a hatezer eurót. Norvégiában áfamentes a beszerzés, ingyenes a töltés és a parkolás az EV jelzésű területeken, valamint a villanyautók a buszsávot is használhatják, Londonban mentesülnek a Citybe való behajtási díj alól.

Az európai piac legdinamikusabban fejlődő szegmense a villanyautóké, melyeknek eladása tavaly meghaladta a 31 ezret, ez 74 százalékos növekedést jelent egy év alatt, ám ez a mennyiség – a 2013-as darabszám – a teljes piac negyed százalékát sem tette ki. A listavezető Nissan Leaf modellből egész évben 11 ezer, a Renault Zoéból 8752, a Tesla Model S-ből közel négyezer kelt el.

A JATO Dynamics adatai szerint az idei év első két hónapjában közel ötezer villanyautót helyeztek forgalomba Európában. A népszerűségi listát továbbra is a Nissan Leaf vezeti (2077 db), majd a BMW i3-as (1187 db), és a Tesla S (864 db) következik. Megjelenése óta a Leaf villanyautóból világszerte 105 ezret értékesített a Nissan.

Az uniós előrejelzések és tervek szerint 2030-ra négymillió villanyautó közlekedik majd az európai utakon, addigra ötven kilométerenként lehet majd áramot tankolni. Egy nyilvános töltőoszlop magyarországi avatásán a szakminiszter felvetette, hogy közbeszerzési tendereken előnyben részesítenék a villanyautókat, valamint azt is, hogy érdemes lenne a tizenöt évesnél régebbi autójukat új villamos hajtásúra cserélőket támogatni.