Szolidaritás a NATO-tól

Csak annyit árultak el, hogy mindez „szoros figyelemmel követést” jelent, beleértve katonai jellegű intézkedéseket is. A tanácskozáson részt vevők szerint Lengyelország nem ment bele konkrétan, milyen fenyegetést észlel, és azt sem,milyen lépést, illetve támogatást kér.

Julija Timosenko ukrán ellenzéki vezető (balra) és Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár-helyettes Kijevben Alekszander Prokopenko / Reuters

Moszkva elfogadta Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkárának meghívását, és a NATO-nagykövetek szerdán orosz kollégájukkal is találkoznak Brüsszelben. Ez is inkább gesztusjellegű, hiszen az álláspontok ismertek. A háttérben mozgó diplomaták ugyanakkor fontosnak tartották hangsúlyozni: a találkozó azt jelenti, hogy a NATO nyitott a párbeszédre, és ezt Oroszország is elismeri.

A NATO-nagykövetek szerdán Ukrajnával és az Európai Unió tagállamainak kül- és biztonságpolitikával foglalkozó diplomatáival is találkoznak. A NATO-külügyminiszteri találkozót egyelőre senki sem erőlteti.

A visegrádi négyek miniszterelnökei közben nyilatkozatot adtak ki kedden, amelyben elítélik Ukrajna területi épségének és szuverenitásának megsértését, hozzátéve, hogy a katonai műveletek „veszélyes helyzetet teremtenek Európában”.

Az Orbán Viktor magyar kormányfő nevében is kiadott közleményben leszögezik: „A Cseh Köztársaságot, Magyarországot, Lengyelországot és Szlovákiát megdöbbenti, hogy a huszonegyedik századi Európában olyan katonai intervenció szemtanúi lehetnek, amely saját 1956-os, 1968-as és 1981-es tapasztalataikra emlékezteti őket”. Továbbá felszólítják Oroszországot, tartsa tiszteletben a nemzetközi jogi kötelezettségeit.