A happy endnek mindössze egy akadálya volt: Harrach Péter, aki mint életvitelszerűen kereszténydemokrata és akkor épp szociális miniszter kötelességének érezte, hogy Terry Blacket „nemi identitászavarral küszködő embernek” titulálja, és legott vizsgálatot kezdeményezzen a tárgyban, jogszerűen nevelheti-e a mélyszegénységből kimentett csecsemőt.
 |
Demonstráció a Parlamenttel szemben
Kurucz Árpád / Népszabadság |
Az azóta eltelt tizenkét évben persze bebizonyosodott, hogy Rácz Károly nemcsak egy, de két gyereket is tisztességesen fel tud nevelni, és mióta Harrach Péternek az ügybe nincs beleszólása, az előadóművész nemi identitása is láthatóan hidegen hagyja a nagyérdeműt.
Viszont most megint választás közeleg, ideje hát előrántani a „veszélyben a hagyományos család” ordas hazugságát. És ki más lenne alkalmasabb a veszély megszemélyesítésére, mint a főellenség maga: így válhat a kormánylapban címlapsztori abból, ha Gyurcsány Ferenc egy zártkörű beszélgetésen, hallgatói kérdésre elismeri, hogy– miként azt pártja már korábban bejelentette – a következő ciklusban kezdeményezni fogják az egynemű párok házasságának engedélyezését, s ami ezt megkülönbözteti a bejegyzett élettársi kapcsolattól: azt is, hogy gyermeket fogadhassanak örökbe.
Amit kétségkívül szépen föl lehet habosítani, lehet a kérdésben mély törésvonalakat vélelmezni az Összefogáson belül, lehet a keresztény értékek romlásán búsongani, sőt lehet sandán célozgatni is rogyásig, de a lényeg mégiscsak az, hogy a kétharmad és sajtója már megint fordítva ül a lovon.
Itt a legkevésbé sem arról van szó, hogy baloldali–liberális választási koalíció támadna valamiféle bevett nemzeti értéket.
Ellenkezőleg: a kétharmad lőtte hátba a korábbi status quót, és annak ellenére, hogy az egynemű párok államilag elismert együttélése, illetve családi jogaik folyamatos bővülése semmiféle társadalmi felzúdulást, sőt vitát nem generált, puccsszerűen alkotmányba írta a maga kirekesztő családeszményét. Az alaptörvénynek, majd negyedik módosításának betudhatóan ma Magyarországon csak a házasságban élő férfi és nő közössége minősül családnak, legyen szó hivatalos szónoklatról vagy éppen adózásról.
Ami ezen kívül van, az pedig egyszerűen nincs – vagy ha mégis van, hát legalább ne mutassa magát. Örüljön, ha meghúzódhat a félárnyékban.
