Ki hitte volna, hogy a kormánytöbbség megakadályozza a „szocialista brókerbotrányt” vizsgáló parlamenti testület felállítását?
Ráadásul azzal az átlátszó indokkal, hogy nem jöhet létre vizsgálóbizottság olyan ügy tisztázására, amellyel kapcsolatban nyomozás folyik – miközben tavaly, alig pár héttel a választás előtt a Laborcz–Portik-sztorinál (amikor az volt a tét, hogy rá lehet-e húzni a vizes lepedőt a Gyurcsány-éra titkosszolgálati vezetőire) ez egyáltalán nem volt akadály.
Igaz, a trafikpályázatokat, a feleségverő képviselők és általában a családi erőszak eseteit meg az ezermilliárdos nagyságrendű áfacsalásokat éppen a rendőri eljárásra hivatkozva nem vizsgálhatta ki a parlament. Mondanánk, hogy az a látszat: az Orbán-párt szelektíven alkalmazza a jogot – de akkor mi a helyzet a „szocialista brókerbotránnyal”? Persze, ha onnan vizsgáljuk a kérdést, hogy a Quaestor és társai által elkövetett százmilliárdos pénzlenyúlásoknak a valóságban leginkább fideszes érintettjei vannak, a paradoxon máris könnyebben feloldható.
