Azt, hogy torzulnak a versenyszabályok, az állam és a kiváltságosok visszaélnek erőfölényükkel, a szociális védelem elégtelen, a munkavállalók jogait csorbítják. Legyen egyértelmű: a „jól-lét” megteremtésének eszköze a gazdasági fejlődés. Feltétele a reális jövőkép, a kiszámítható, egyensúlyközpontú költségvetési gazdálkodás és az aktív, a magyar nemzeti érdekeket az európai integrációval összhangba hozó alkalmazkodás a nemzetközi környezethez. Feladata a szociális rendszereken keresztül megakadályozni egyes társadalmi csoportok tartós leszakadását, segíteni beilleszkedésüket.
Ehhez nyitottságra van szükség. Ez kifejeződik abban, hogy az MSZP önálló, de politikailag szövetséges demokrata körök szerveződését kezdeményezi a városokban, falvakban. A nyitottság jut kifejezésre abban is, hogy új viszonyt alakít ki az MSZP a DK-val, és az Együtt 2014-gyel, valamint a PM-mel és az LMP-vel.
Hosszabb távon az Orbán-rendszer leváltása együttműködést igényel. Ehhez nem a csodát kell várni, hanem egy olyan ellenzéket építeni, amely a pártok és a társadalmi mozgalmak együttműködésére épül különböző ügyek mentén. Ez új viszony, amely az egyenjogúságon alapul, s magában hordozza annak lehetőségét, hogy választási szövetségként politizáljanak a későbbiekben. Ez másféle politikai működési módot is jelent: folyamatos, akár szervezeti szintre emelt együttműködést civil csoportokkal, állandó konzultációt, esetenként akár együtt döntési jogot.
Az MSZP országgyűlési képviselőcsoportjának a fennálló rendszer kérlelhetetlen ellenzékévé kell válnia. Fél lábbal ki kell lépni az Orbán-rendszerből, a lehető legkevesebb ponton lehet csak érintkezni a kurzus képviselőivel, ezzel szemben látványos, releváns akciókra, kezdeményezésekre kell törekedni, és társadalmi ügyek képviseletére.
Ezekhez megoldást kell kapcsolni. Ehhez azonosítható, felismerhető értékbázisra kell helyezkedni, amelynek alapja, hogy a közösség együtt képviseli a modernizációs központok és rétegek, valamint a hátrányos helyzetű térségek és csoportok érdekeit. Teljességgel hibásnak bizonyult ugyanis a jobbikosabbnak lenni a Jobbiknál koncepciója, miként a belvárosba történő bezárkózásé is. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az MSZP nem adhatja fel a városi pozícióit.
Természetesen szükség van a vidéki bázis- és szervezetépítésre –a Jobbikkal szembeni harc érdekében is –, ám a fővárosi és a nagyvárosi pozíciók megtartása indokolt és lehetséges. Ehhez szervezőközpontokat kell létrehozni, amelyek politikát csinálnak, akciókat szerveznek és közösséget teremtenek. Ahol van még aktivitás, oda támogatást kell biztosítani, ahol ez kifulladt, központilag kell segíteni az újraszervezést. Tudomásul kell venni, hogy sok helyen csak akkor lehet előrelépni, ha új aktivisták jelennek meg, akik közösségeket tudnak szervezni.
Szükséges az is, hogy az MSZP az irányítása alá került településeken az Orbán-rendszerrel szemben demokráciaszigeteket vagy mintademokráciákat hozzon létre. A morális tartásnál ma nincs fontosabb! Tilos legyen családtagot foglalkoztatni, az MSZP országgyűlési képviselői és polgármesterei más jogcímen ne kapjanak fizetést, vagy ha jogszabály írja elő, akkor azt ajánlja fel a delegáló szervezetnek.
Amennyiben választott politikusok közbotrányt okoznak, fel kell szólítani őket a lemondásra, ha nem teszik meg, ki kell zárni őket az MSZP-ből és tilos őket bármikor, bármilyen köztisztségre jelölni vagy támogatni. Ez nem azt jelenti, hogy ne legyenek a követendő politikai irányvonalról viták. Sőt! A Mesterházy-korszak egyik rossz emlékű jellemzője volt, hogy amikor politikai kérdésekről vitát kellett volna folytatni, azt azzal akadályozták meg, hogy árt a pártnak, aki véleményt mond. Mint kiderült, az ártott, hogy nem lehetett politikai vitát folytatni.
A szerző az MSZP alapító tagja
*
A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.
