Kiszámíthatóbb, nyugodtabb kormányzást, ebből fakadóan lassabb és kiérleltebb törvényhozást helyezett kilátásba az MTI-nek adott interjújában Kövér László. Teljesen igazat mondott. Hiszen azt állította, hogy a Fidesz-frakciónak nincs még álláspontja a reklámadót illetően, és lám, ebből mindenki azonnal tudta, hogy van. A parlamentben aztán órák alatt ki is derült, hogy az álláspontja épp az, amit a szintén kiszámítható és nyugodt L. Simon képviselő saját javaslataként feltüntetve terjesztett be, meglehetős spontaneitással.
Ez az igazi kiszámíthatóság: nyugodtan csinálnak, amit csak akarnak, és még mi vagyunk a hülyék, hogy nem értjük, miért vigyorognak hozzá, mint a vadalma. Nyilván erre adott felhatalmazást a nép, ezt jelenti a „folytatjuk”. Meg azt, hogy őszig Budapest hasán fognak ugrálni páros lábbal, aztán majd meglátják, mit hoz a megint csak új szabályok szerinti választás. Ha jól alakul, megbocsátanak a bűnös városnak, vagy ellenkezőleg, ha nem ők nyernek (bár ez szinte kizárt) vagy nem eléggé, akkor térdepeltetik kukoricán évekig.
De a legszebb az újabban már-már Deák Ferencet idézően szép ősz bajszot viselő házelnök szavaiban az, hogy a sajtószabadságot itt (és másutt a világban, nyilván Kínában és Oroszországban is) nem a politikától kell félteni, hanem a tulajdonviszonyoktól. Hát nem fején találta megint a szöget? Az adófizetők pénzén gömbölyűre hizlalt fideszes vállalkozók szép komótosan felvásárolják a komplett magyar sajtót, amit meg nem adnak oda, arra a Fidesz kiveti a büntetőadót, vagy Lázár János nem gyakorol nyomást az anyacégükre, és mégis menesztik a kényelmetlenné vált főszerkesztőt. A politika nem tehet semmiről, legfeljebb a tulajdonviszonyokról.
