galéria megtekintése

Vigyázz, Brüsszel, csalunk!

Az írás a Népszabadság
2015. 05. 18. számában
jelent meg.

Lukács András
Népszabadság

Újabb hatalmas győzelmet aratott a magyar kormány a Brüsszel elleni függetlenségi harcában. Az Európai Bizottság minden évben ún. országspecifikus ajánlásokat készít a tagországok kormányai számára. Ezekben megfogalmazza, hogy melyek azok a legfontosabb intézkedések, amelyeket az adott kormánynak meg kell hoznia ahhoz, hogy elősegítse az Európa 2020 Stratégia megvalósítását.

Ez a stratégia konkrét, számszerűsíthető célokat tűz ki, amelyeket az Európai Uniónak el kell érnie 2020 végéig a kutatás és fejlesztés, az éghajlat-politika és energiaügy, az oktatásügy, a társadalmi befogadás, valamint a szegénység elleni küzdelem terén. Ezt a stratégiát az EU összes kormánya jóváhagyta. A magyar is. Az Európai Bizottság az ajánlásokat az Európai Tanács (az EU kormányfőinek, illetve államfőinek ülése) elé terjeszti, amely a végleges változatot egyhangúan (így a magyar kormány jóváhagyásával is) fogadja el.

A Magyarországra vonatkozó, 2014. évi ajánlások egyebek mellett a következőket javasolják kormányunknak: javítsa az államháztartás átláthatóságát; fokozza a fizetésképtelenségi eljárások sebességét és eredményességét; hozza létre a társasági adó stabil, kiegyensúlyozottabb és egységesebb rendszerét; csökkentse az alacsony jövedelmű munkavállalók adóterhét; javítsa a környezetvédelmi adók hatékonyságát; tegyen lépéseket az áfacsalások visszaszorítására; erősítse meg a megfelelően célzott aktív munkaerő-piaci intézkedéseket; a fiatalok számára hozza létre a tervezett mentorhálózatot, és ennek tevékenységét hangolja össze az oktatási intézmények és a helyi szinten érdekelt felek tevékenységével; vizsgálja meg a közmunkaprogramot abból a szempontból, hogy az mennyire hatékony segítséget nyújt a későbbi elhelyezkedéshez, továbbá erősítse meg annak aktivizálási elemeit; az újbóli elhelyezkedéshez szükséges átlagos idő figyelembevételével vizsgálja meg az álláskeresési járadékra való jogosultsági idő meghosszabbításának lehetőségét, és kapcsolja azt össze aktivizálási intézkedésekkel; javítsa a szociális segélyek rendszerét; a szegénység számottevő csökkentése érdekében hajtson végre egységesített és integrált, különösen a gyermekekre és a romákra összpontosító szakpolitikai intézkedéseket; többek között az elektronikus közbeszerzés bevezetése útján tegyen hathatósabb lépéseket a verseny fokozása és a közbeszerzések átláthatóságának növelése érdekében; szorítsa vissza a korrupciót; csökkentse az adminisztratív terheket; a szakképzésből és a szakoktatásból kieső diákokra összpontosítva hajtson végre nemzeti stratégiát a korai iskolaelhagyás megelőzése érdekében; alkalmazzon rendszerszerű megközelítést az oktatási szegregáció visszaszorítása és a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák többségi oktatásban való inkluzív részvételének előmozdítása érdekében; hajtson végre olyan felsőoktatási reformot, amely nagyobb arányban teszi lehetővé felsőfokú végzettség megszerzését, különösen a hátrányos helyzetű tanulók számára; tegyen intézkedéseket az energiahatékonyság javítása végett, kivált a lakóépületek tekintetében.

 
Marabu rajza

Az Európai Parlament egyik háttérintézménye nemrég elemzést készített arról, hogy a tagországok milyen mértékben hajtották végre a 2014-es ajánlásokat. Három kategóriát állítottak fel: az elsőbe azokat az ajánlásokat sorolták, amelyeket az adott ország teljes egészében megvalósított vagy amelyben nagyon jelentős előrelépést tett; a másodikba azokat, amelyek terén részleges előrehaladást értek el; a harmadikba pedig azokat, amelyeknél semmilyen vagy nagyon csekély előrelépést tapasztaltak.

Az elemzés szerint két olyan ország volt, amelynél minden tétel a harmadik kategóriába esett: Bulgária és Magyarország.

A magyar kormánynak tehát sikerült jól átvernie az EU vezetőit, akik – Orbán Viktor megfogalmazása szerint – egy vidéki kóceráj irányítására sem alkalmasak. Egy kis probléma azonban még akadhat. Az EU 2014 elején elfogadta az uniós támogatások új szabályozását, amely szerint az Európai Bizottság felfüggesztheti a támogatások folyósítását annak az országnak, amely megítélése szerint nem hajtotta végre megfelelően az országspecifikus ajánlásokban megfogalmazott intézkedéseket.

Egy ilyen döntés életbeléptetése persze bonyolult és hosszú folyamat. Az Európai Bizottságnak alaposan indokolnia kell a döntését, az érintett kormány kifogásokkal élhet, ígérhet fűt-fát, amit a bizottságnak jóhiszeműen kell fogadnia. Így minden bizonnyal el lehet húzni az időt a jelenlegi támogatási időszak, 2020 végéig, amikorra immár teljessé és visszafordíthatatlanná válhat függetlenségi harcunk győzelme.

A szerző a Levegő Munkacsoport elnöke

*A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.